2020. október 31., szombat, Farkas napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
18:26 Hétkilós marihuánafogás Gyálon17:50 Hétfőtől a rendőrök is büntethetik a boltosokat17:41 Rálőttek egy ortodox papra a franciaországi Lyonban17:10 A Feldjägerkorps és más államok katonai rendészete16:53 A fekete péntekek nem számítanak az Amazonnak Franciaországban16:21 Nagy az érdeklődés a Felvidéken: akinek negatív a tesztje, arra a jövő héten már nem vonatkozik a kijárási tilalom16:07 Budaházy György: Tanács Orbán Viktornak15:48 Golán-fennsíki drúzok kimenekítették vallási elöljárójuk holttestét egy izraeli kórházból15:13 Elhunyt Sir Sean Connery14:54 Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt köröz a rendőrség valami YouTube-cigányt14:23 Örményország Oroszországhoz fordult segítségért Hegyi-Karabah ügyében13:48 Néhány napja még Olaszországban korzózott a nizzai fejlevagdosó13:34 Kari Geri is lájkolhatja a barcelonai tüntetéseket12:49 Emelkedett az égei-tengeri földrengés halálos áldozatainak száma12:30 Újabb niggerbűnöző halála miatt égnek az amerikai zászlók, ezúttal Vancouverben
24 óra legolvasottabbjai

Extra :: :: Hozzászólások

Pszichológusország a buzilobbié? - A gendermesék és deviáns példák veszélyeiről beszélt a pszichológiaprofesszor

Reklám

Miközben az első magyar LMBTQ-mesekönyv körüli botrányoktól hangos a média, lényegesen kevesebb szó esett arról, hogy miképpen befolyásolják az óvodáskorú gyerekek fejlődéslélektani folyamatait a vitatott tartalmak, a korai érzékenyítés. A Magyar Nemzet kérdésére az ismert szakember, Bagdy Emőke ismertette a gendermesék veszélyét a gyerekek nemi identitásának kialakulására nézve.
A korai érzékenyítés azért veszélyes, mert a szociális behatások olyan erőteljesek tudnak lenni, hogy megakadályozhatják a szabályozó gén kinyílását vagy módosíthatják azt, ami tovább is örökítődik. Hangsúlyozta, hogy a szülőknek és pedagógusoknak azt kell erősíteniük, amit genetikailag hoz magával az illető, így teremtve meg a biológiai nem és a társadalmi nem összhangját, annak érdekében, hogy ne legyen krízis a gyermek lelkében – nyilatkozta Bagdy Emőke a Magyar Nemzetnek a gyermekek korai érzékenyítése kapcsán.
Zoom
Bagdy Emőke
A klinikai szakpszichológus és szakterapeuta felhívta a figyelmet:
az időablak szerint 3-5 éves, tehát óvodáskor között kapja meg a gyermek azokat a kulcsingereket, amelyek hozzásegítik, hogy a biológiai nemével azonos társadalmi nemben vállalja, hogy hová, azaz melyik nemhez tartozik.
A genetikai időzónákkal együtt járnak a szenzitív pszichológiai időszakok. Ezekben a periódusokban alakulnak ki az életre szóló mély bevésődések, ezért ilyenkor minden ingerbehatásnak is különös értéke és jelentősége van.
A tudományos háttér kapcsán elmondta: az evolúciós vastörvény kimondja, hogy a genetikai időablakok meghatározott időpontban kinyílnak és kulcsingereket követelnek. – Nemcsak genetikai, hanem pszichológiai kinyílások is vannak, azaz akkor körvonalazódik, hogy mit kell megtanulnia az embergyereknek. Ez az, amit lényegében a társadalom biztosít. Így szövődik össze a biológiai és a gender, azaz a társadalmi nem. A gender pedig ott kezdődik, ahol szociális behatások érik a születendő gyermeket – szögezte le a klinikai szakpszichológus és szakterapeuta.
A lap kérdésére a pszichológus professzor kiemelte, hogy ebben az időszakban
a meséknek kiemelten fontos jelentőségük van, mert ezek révén bejuttathatók olyan üzenetek is, amelyeket a gyerek kritika nélkül fogad, mivel neki még kritikai érzéke és viszonyítási alapja sincsen.
Például ha arról hall egy történetet, hogy két herceg egymásba szeret, akkor ezt a gyerek megjegyzi, és számára már evidencia lesz, hogy a fiúk egymásba szerethetnek – magyarázta az ismert szakember, aki szerint minden szülő és pedagógus feladata az, hogy az egyértelműségek és ne az elhajlások, azaz a devianciák irányába szocializáljanak.
Akiknél pedig tényleg vannak ilyen vonzalombeli elhajlások – tette hozzá –, velük a legnagyobb lelki finomsággal kell bánni és
a gyereket is toleranciára kell nevelni, viszont ezt nem óvodáskorban kell megtenni.
– Minden kornak megvan a saját nevelési feladata, de ennek nem az, hogy a megkülönböztetési érzékenységre neveljük a gyereket, mert ebben a korban a saját nemi identitás rögzítése a feladat, hogy a gyerekből egy harmonikus és kiegyensúlyozott felnőtt váljon, aki képes lesz majd elfogadni más ember devianciáit – hangsúlyozta Bagdy Emőke.
Eddig a Magyar Nemzet csütörtöki cikke, és most nézzük meg, hogy a nyugati világban uralkodó tudományos ideológiai széláramlattal "bátran" utazó kollégái, miként határolódtak el. Alább a 24.hu mai cikkéből az összefoglaló.
Több száz pszichológus állt ki a Meseország mellett, és határolódott el Bagdy Emőkétől
A mesék kiemelkedő fontossággal bírnak az életünkben, mert azt mutatják meg, ahogyan a világ körülöttünk működik – kezdik állásfoglalásukat pszichológusok, akik a Dúró Dóra által ledarált Meseország mindenkié című könyv kapcsán fejtették ki szakvéleményüket. A szombaton közzétett nyílt állásfoglalást már 800-nál is több pszichológus írta alá.
A szakemberek hangsúlyozzák,
az értékek közvetítésén és a helyzettel való megküzdési módok bemutatásán keresztül a mesék éppen abban tudnak segíteni, hogy az olvasó eljusson egy saját, belső rendig. A Meseország mindenkié fontossága és különlegessége a sokféleségben rejlik. A könyv olyan karaktereket jelenít meg, akik nem vagy nagyon ritkán szerepelnek mesékben, így a kötet mind az érintett csoportok, mind a többségi társadalom tagjainak fontos üzenetet hordoz.
Szerintük a mesekönyv azért jelentős az abban megjelenő szereplőkhöz hasonló gyerekek számára, mert saját magunk elfogadása és pozitív önértékelésünk szempontjából elengedhetetlen, hogy találkozzunk hozzánk hasonló, pozitív hősökkel, akik példaképként szolgálhatnak ahhoz, hogy a csoportot, amelynek tagjai vagyunk, pozitív színben lássuk.
Zoom
Érzékenyítés teljes gázzal
Kutatásokra alapozva azt írják, az el nem fogadottság és a kirekesztő környezet hatására a társadalom többségétől különböző emberek komoly szorongást és krízist élnek át, mely elidegeníti őket a többségtől, így hozva létre egy megosztott társadalmat.
Ebből kifolyólag e könyv a többségi társadalom gyermekei számára éppen azért fontos, hogy lássanak tőlük eltérő élethelyzetben lévő gyerekeket. Lássák, hogy az említett csoport tagjai hozzájuk hasonlóan sokfélék, és még ha bizonyos dolgokban különböznek is, sok vágyuk, küzdelmük és motivációjuk megegyezik. Fontos megjegyezni, hogy a könyv nem kötelező olvasmányként jelent meg, annak megvételéről és olvasásáról mindenki szabadon dönt, és ezt a szabadságot tiszteletben tartjuk. Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy nem létezik olyan, hogy túl korai érzékenyítés, ha a történet és a szöveg az adott korosztálynak megfelelő. A könyv ezek alapján kiváló érzékenyítő eszköz lehet a gyermekeknek, hiszen az ő nyelvükön mesél olyan emberekről akik velünk élnek, de nem feltétlenül találkoznak velük a mindennapokban.
Bagdy Emőke és a két herceg
Közleményük zárásában a tiltakozó pszichológusok kiemelik, a könyv fontos társadalmi jelenségeket dolgoz fel és emel be a mesék világába, ami nem veszélyes sem a gyermekek, sem a társadalom más tagjai számára, és egyúttal több pszichológustól – például Bagdy Emőkétől – is elhatárolódnak:
Elhatárolódunk minden olyan pszichológus, így Bagdy Emőke nyilatkozatától is, amelyek szerintük szakmaiatlan és a tudomány mai álláspontjával ellentétes tartalmú állításokat tartalmaznak, és amelyek várható hatása a gyűlöletkeltés és a társadalmi kirekesztés fokozása.
Manapság a nagy diktatúrában csak ezt szabad hangsúlyozni és tudományos álláspontnak tekinteni. Érdekes, hogy tegnap este még "csak" valamivel 500 feletti volt az aláírók száma, és ma reggelre úgy nőtt meg a létszám, hogy több akkor még rajta szereplő név is lekerült róla (hogy meggondolta-e magát az illető, vagy nem valós aláírásokat, esetleg aktivistákat szürtek ki, nem tudjuk, mindenesetre a listán szereplőkhöz mi nem vinnénk a gyermekeinket...). Kíváncsiak vagunk, vannak-e a szakmában, akik merik bátran ellenvéleményüket vállalni, vagy az egészet túlérzékenyítette, sakkban tartja a buzilobbi és buzilobbista kollégáik.
Tibi atya: ennél a propagandakiáltványnál már eddig is voltak a felvetett témákkal értelmesebben foglalkozó klasszikus mesék
A témában az elmúlt hetekben a hivatalosan névtelen, a pszichológiában érintett Tibi atya is foglalkozott a blogján, aki mindkét félnek nekiment, és konklúziójában is középre helyezkedően a gyermekkel megismertetéspárti, de mindenképpen érdekesebbé teszi a véleményét, hogy nem felkent LMBTQ-papnak állt be hirdetni az igét. Most cikkünk konkrét témájához kapcsolódó néhány gondolatot idézünk a korábbi bejegyzéséből:
Ha a mesék ártalmatlanok, akkor miért kell a meglévőket is átírni? Esküszöm, soha nem gondolkodtam gyerekként azon, hogy vajon Pöttöm Panna bőrszíne milyen. Fehér ember vagyok, ezért fehérként képzeltem el, de ha cigány anya meséli cigány gyermekének, a mese keretei éppen úgy engednek teret a fantáziának a barna bőr felé.
Ettől mindenkié Meseország.
[...]
Az elvágyódás a nekünk adatott testből kérdése sem új, elég leporolni Andersen Kishableányát, ha pedig olyat szeretnénk olvasni, amiben ehhez még kirekesztés és happy ending is jár, akkor a Rút kiskacsát. Bántalmazott gyermekeknek ott a Gyufaárus lány, a Grimmek Jancsi és Juliskája, vagy bármelyik mostohaanyás királylány sztorija (attól, hogy a Hófehérke nem Hóromácska, még kitűnően ábrázolja a narcisztikus anya-lánya dinamikákat, amiben a belső tükör számon kéri az anyát, amiért nem ő a legszebb). Ha szociális egyenlőtlenségekről szeretnénk olvasni, a keleti romantika elhozza nekünk Aladdint, ha túl messze jár a valóságtól, máris elővehetjük Dickenst vagy Victor Hugot. A rasszok elfogadásához és a rousseau-i (szerintem mocskosul hazug) romantikához is van már gyermekeknek átdolgozott klasszikus, Defoe Robinson Crusoe-ja. Ha realista, de analitikus mélységű vonatkozásban érdekel a kérdés, ott a Huckleberry Finn. Hát a Harry Potter vérségi kérdésein alapuló fő konfliktusa smafu?
[...]
Ha már eddig is ennyire gazdag mesevilág foglalkozik ezekkel a problémákkal, mi szükség a "Mesevilág mindenkiére"?
Nem is tudnánk élni nélküle. Képzeljük el szerencsétlen szivárványos művészeket, "szakembereket" és aktivistákat, akiknek idén nem jut politikai ideológiával átitatott, izzadságszagú propagandakiadvány a gyerekszobába, amivel passzív-agresszív módon lehet bosszút állni, amiért szerintük a kultúránk elhanyagolja a számukra fontos kérdéseket! Hová lennének, ha el kéne ismerniük, hogynem az a probléma a könyvükkel, hogy ezzel a témával foglalkozik, hanem az, hogy ha hozzáadott értékként kezelünk egy tulajdonságot (a fehér bőrszínt, a barna bőrszínt, a szexuális orientációt) anélkül, hogy az a történetben nélkülözhetetlen volna, akkor nem hozzáadunk, hanem elveszünk belőle? A szükségtelen identitásjelzőkkel nem tágítjuk a gyermek fantáziája számára szabadon és igény szerint bebarangolható felületet, hanem szűkítjük!
Értsük meg, ennek a doktriner identitáspolitikának a harcosai tényleg utálják az európai kultúrát, és nem azért, mert európai, még csak nem is azért, mert fehér, férfi, akármilyen szexusú vagy kirekesztő. Azért, amiért minden totális rendszer gyűlöl mindent, ami korábbi: mert nem ők írták a saját ideológiájuk szellemében.
[...]
És végül az erősebb idegzetűek képzeljék el szegény Dúró Dórát, akinek a családjában már hetek óta senki nem követett el értelmetlen, szoftos és teljesen téttelen szimbolikus büntetést a "deviáns aberráltak" ellen. Hát nem szörnyű?! Legyen szívetek, vegyétek meg a gyereknek a Mesevilág mindenkiét, hadd legyenek ők is részesei egy olyan polgárháborúnak, amiket a meséink ennél már sokkal mélyebben, mégis sokkal békésebben rendeztek az évezredek során! Válasszatok oldalt! Teljesen mindegy, hogy azért veszed meg a kölöknek, hogy ledarálja, vagy azért, hogy áthúzd vele a már meglévő meséket és hazug sablonokkal tömd a fejét! A lényeg a fogyasztás, és hogy a gyerek már óvódáskorában megtanulja, hogy ebben a háborúban az ő kezébe is fegyvert erőszakolnak. Mi másra is lehet szüksége a fejlődő szervezetnek a sok C-vitamin és gyümölcs mellett?
Anélkül, hogy hosszabban kommentálnánk mindenet, amivel egyetértünk vagy éppen ellenkezőleg, az érdemes megjegyezni, a fentebbi darálós analógiát gyengíti, hogy nem úgy tűnt, hogy Dúró Dóra egyáltalán a gyerekek kezébe adta volna darálásra vagy széttépésre a könyveket., Hiszen a "náci könypusztítók" célja éppen az, hogy a gyerekek maradjanak ki belőle, és nem azért nem követelik Andersen, Platón vagy Ovidius betiltatását, mert soha nem hallottak róluk. De a Lakomát nem is ajánljuk hároméveseknek.
(Kuruc.info)
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready