Az eredeti Ukrajna kb. akkora volt, mint a mai Magyarország, a többiért nem kellett megharcolniuk – adta meg az alaphangot Lóránt Károly.

Korábban az ukrán lakosság kétharmada ellenezte a NATO-tagságot. A minszki tárgyalások során az oroszoknak egy kérésük volt, hogy Ukrajna ne legyen NATO-tag. Manapság Ukrajna politikai vezetése mégis a NATO-ban látja az ország jövőjét.

Hatalmi szempontból mindenki a saját országának javára alakítja a geopolitikát. Legalábbis a nagy országok – folytatta Lóránt. Az előadó az angolszász, a német és az orosz geopolitikai halmazt nevezte meg, mint lényegesebb sarokpontokat.

A világtengerek uralma és Kelet-Európa uralása kulcsfontosságú a világhatalom szempontjából. Aki Kelet-Európát uralja, az parancsol a Szívföldnek. Aki a Szívföldön uralkodik, az parancsol a Világszigetnek. Aki a Világszigetet uralja, az uralja a Világot – jelentette ki az előadó.

Magyarország egy geopolitikai törésvonalon fekszik, Ady ezért nevezte kompországnak – mondta.

Az előadó itt érintette a V4-ek koncepcióját, amely nem sikerült túl jól a lengyelek miatt. A németek koncepciója egy német vezetésű Közép-Európa volt (a két világháború között is). Karl Haushofer (1869-1946) földrajztudós és szociológus szerint Németország, népe és kultúrája önazonosítását az eurázsiai, ázsiai hagyomány nyugati folytatásaként fogja fel. A német életteret nem az orosz területek gyarmatosításával, hanem a hatalmas lakatlan ázsiai területek fejlesztésével és a kelet-európai területek újjászervezésével kívánta bővíteni.

Alekszandr Dugin orosz teoretikus szerint van egy atlantista világközpont, mely leural mindent (háttérhatalom). Hovatovább a világ különböző, egymással harcoló tömbre bomlik. Oroszország nem európai, se nem ázsiai, hanem köztes – mondta Lóránt.

Dugin az alapvető, az antagonisztikus ellentétet az általa mondialistáknak nevezett globalista erők és a nemzeti szuverenitáshoz ragaszkodó erők között látja.

A kínaiak inkább kereskedők, nem szólnak bele az adott ország politikai-kulturális térképébe. Dugin is így gondolkodik, és úgy néz ki, hogy Trump is – vélekedett az előadó.

Zbigniew Brzezinski NATO-bővítés-párti lengyel származású amerikai politológust is felidézi az előadó. Brzezinski szerint ne mondjuk azt, hogy a NATO terjeszkedik, hanem azt, hogy bármely ország lehet tag, ha akar. Ezzel az orosz befolyást akarta csökkenteni, valamint a tiltakozásukat semlegesíteni.

Gorbacsovnak anno megígérték, hogy ha az egységes Németország NATO-tag lehet, nem fognak keletre terjeszkedni. Putyin helyében nem hinnék semmilyen konkrét garancia nélküli ígéretnek, amit a Nyugat ad – mondta Lóránt Károly.

Ukrajna egy erősen kettéosztott ország nyelvi és politikai szempontból is – jelentette ki Lóránt.

Az utolsó tárgyalás Amerika és Oroszország között, amikor még meg lehetett volna állítani a háborút, 2022. január 10-én zajlott Genfben. Oroszország fő kérése az volt, hogy Ukrajna ne lehessen a NATO tagja. Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettes azonban ezt határozottan elutasította, és leszögezte, hogy Washington nem fogja engedni senkinek, hogy aláássa a NATO „nyílt ajtók politikáját”, vagyis azt, hogy Ukrajna előbb-utóbb a NATO tagja legyen, amit a jelenlegi ukrán vezetés rendkívüli módon szorgalmaz. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes viszont kijelentette, hogy Oroszország ebben az ügyben már nem tud hova hátrálni – zárta az előadását a közgazdász.

A Fekete István Szabadegyetem tavaszi szemeszterének következő előadása március 20-án lesz, ekkor Popély Gyula történész könyvbemutatója kerül sorra. A kötet címe A felvidéki politika forgatagában.

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info