Azt megszokhattuk már a szlotákoktól, hogy ellopják nemzeti nagyjainkat, és „szlovákosítják” a nevüket. Nincs ez másként elrabolt Délvidékünk esetében sem. Engedjék meg, hogy bemutassam Önöknek Szárits Jánost, vagy, ahogy a szerbek említik, Ivan Sarics-ot.

Azért írom Önöknek ezt a levelet, mert Szárits Jánosnak szobra is van Szabadkán, róla nevezték el a szabadkai Műszaki Középiskolát is, de még Szabadka polgárai sem tudják, hogy "Ivan Saric" valójában Szárits János, aki magyar nemzetiségű volt, csak ezt is elrabolta tőlünk egykori kisebbségünk. Szobrán és a róla elnevezett iskola honlapján is csak szerb nyelven szerepel a neve, honnan is gondolnák az átlag emberek, hogy ő valójában magyar volt?

Szárits János repülőgépépítő és sportrepülő, akit a szerb és horvát nyelvű szakirodalom Ivan Saric néven említ. 1876. június 27-én született az Osztrák–Magyar Monarchia állampolgáraként Szabadkán, és ugyanott temették el 1966. augusztus 23-án Jugoszláviában. Nemzetisége magyar.

A motorizáció hazai úttörőivel, Bánki Donáttal, Csonka Jánossal és Asboth Oszkárral együtt említik nevét. A hazai legjobb motorépítők, Szám Géza, Muskát Jenő, Adorján János és Posszert János nagyra tartották a század eleji években megépített motorkonstrukcióit. Egy kezdetleges kialakítású saját építésű autócskát is készített, de további fejlesztésével nem foglalkozott. Jobban érdekelték a saját fejlesztésű gépeivel megtett repülései, mely miatt a magyar repüléstörténet „ősrepülőjének” nevezhetjük.

Kiváló sportember volt: kerékpározott, birkózott, autó- és motorkerékpár-versenyeken vett részt, és meghatározó alakja volt a szabadkai sportéletnek. Alapító tagja a helyi labdarúgásnak és klubnak. 1891-ben kezdett versenyszerűen kerékpározni, és hamarosan a Magyar Királyság legjobbjai között emlegették. 1896-ban a Pécsen megrendezett nemzetközi kerékpárverseny második helyezettje volt. Kétszeres magyar bajnok volt 10 kilométeres távon 1897-ben és 1899-ben. 1899-ben a 25 kilométeres versenyt nyert Bécsben, és 100 km-es versenyt Budapesten. Nemzetközi sikert is begyűjtött, és szerb bajnok lett 1910-ben 25 kilométeres távon.

Kereskedelmi végzettséggel a szabadkai városi közigazgatásban dolgozott nyugdíjazásáig, mégis a repülőgép-építésben alkotott maradandót. 1909-ben Párizsban járt, ahol megismerkedett a Louis Blériot által készített repülő szerkezetével. Ez évtől elkezdte építeni 24 lóerős Saric1 nevet viselő repülőgépét. Sikeresen levegőbe emelkedett 1910. október 16-án az első nyilvános próbarepülésén a városi versenypálya fölött, melyet 7000 ember nézett végig. A sikeren felbuzdulva újabb fejlesztésbe kezdett, tervei szerint nagyobb 50 lóerős motor felhasználásával. Tevékenységét a szakma nagyjai is elismerték, és Asboth Oszkár saját tervezésű stabilizátorát ajánlotta fel neki további felhasználásra és tesztelésre. Ezt a tervét nevezik „korai helikopternek”; csillag formájú rotor meghajtásának tesztjei során jó eredményeket könyvelhetett el, és felkeltette Asboth érdeklődését is elért eredményeivel. Ezt a tervét az első világháború meggátolta, de továbbra is fejlesztésekkel foglalkozott. 1960-ban a jugoszláv légierő parancsnoksága irányítása mellett elkészítette eredeti méretben a Saric1 másolatát, melyet a zimonyi repülőgép-múzeumban helyeztek el. A háború után elsősorban olyan repülő alkalmatosság (korai helikopter) fejlesztésén dolgozott, amely vertikálisan képes felszállni. Szülővárosában alkotott és maradt sportmecénás egészen élete végéig. Számos klub viseli nevét, így a szabadkai repülőtéren működő Aero-club is.

- Így válik "szlovákká" a híres Benyovszky Móric is

- Kapaszkodjanak: "Szlovákiától a történelem során elrabolt" műkincseket követelnek "vissza" a tótok

- Visszahívják a felvidéki magyar konzult, amiért kimondta az igazságot "Szlovákiáról"

- 15 évig írták "Szlovákia történelmét" - 424 oldalas hazugságáradatot terjesztenek a világban

- Stefan I., Belo IV., Jan Hunady, Matej Korvin - íme Szlovákia uralkodói!

- "Sándora Petőfiho" - ez volt a Felvidék elrablóinak ajándéka március 15-re