Történelmünk jelentős részét a kereszténység védőpajzsának metaforája tölti ki, amelyet rokoníthatunk még az európai civilizáció védelmezésével is. A sok száz éves viszontagságok azonban – különös tekintettel a hódoltsági időszakra – maradandó károsodásokat hagytak az államon, melyeket az épp aktuális vezetések különböző módszerekkel próbáltak befoltozni.
Zoom
Jó a buli a szoboravatáson (fotó: Szolnoki Napló)
Az elmúlt napokban a nagyérdemű szembesülhetett vele, mit okoz a felelőtlen, tömeges bevándorlás egy teljesen más kultúrájú és értékrendű országban. Szinte menetrendszerűen, mintha csak egy láthatatlan kéz osztogatta volna a parancsokat, borult lángba Párizs és több francia nagyváros pusztán azért, mert a francia rendőrség merészelte tenni a dolgát. A következtetéseket mindenki vonja le, a bevándorlás ugyanis nem egy Fidesz által generált álprobléma, bármennyire is logikus lenne erre következtetni az amúgy hamis propagandájuk alapján. A Nyugat nagy bajban van, csak azt felejtjük el, hogy mi is.
A Fidesz noha soha semmilyen tekintetben nem tűzte zászlajára a magyarság védelmét a kiilleszkedett elemekkel szemben, az elmúlt bő másfél évben látványosan elindult az elcigányosodás útján, amely olyan vadhajtásokat termel a kiteljesedés során, mint például a szoboravatása egy olyan személynek, akit egy szubkultúrát leszámítva az égvilágon senki nem ismer. Életidegen proliság? Egy laza buli? Mélyigénytelen szenzációhajhászás? Esetleg tudatos holdudvarépítés? Mindenképpen az utóbbi.
Zoom
Még ezzel együtt is több esélyük van, mint nekünk
Természetesen a Fidesz kapuja mindig nyitva állt a magyarországi cigány népesség számára, de valószínűsíthetően nem véletlenül tárták azt teljesen ki az utóbbi időben. Jelenleg a helyzet úgy áll, hogy a hazai népesedési arányok és a jövőbeli születésszámok a cigány népesség számára kedveznek, ezen pedig az ezer sebből vérző csok sem tudott érdemben változtatni – ez persze az első perctől kezdve egyértelmű volt. Mivel a bűnözés visszaszorítására sokszor még csak kísérletet sem tesznek, a kormánypárt számára az egyetlen lehetséges, ám annál kedvezőbb út a „roma” népesség kormánypárti akolba terelése, így az egyenlet egyszerű: minél jobban szaporodnak, annál több Fidesz-szavazó lesz. Kelet-Magyarországon ezek az elemek választásokat dönthetnek el, választókerületek sorsáról ítélhetnek. Miért kellene őket hát rendszabályozni vagy a születésszámokkal bajlódni, ha engedelmesebb ikszelők lesznek, mint a magyar valaha volt? Orbán Viktor pedig még nagyobbat álmodik ott fenn a Karmelitában: mi lenne, ha egy szép napon majd az általuk betelepített harmadik világból érkezett vendégmunkások is szavazhatnának majd magyarországi pártokra?
Áll tehát még a végvár? Európa kapuja? Nagyon jól jöttek a Fidesz-médiának a franciaországi zavargások – s nagyon jól jön általában minden olyan káosz, ami Nyugat-Európában történik, mert egyrészt ujjal lehet mutogatni oda, másrészt addig sem a magunk bajaival foglalkozunk. Hiszen mi „rendben vagyunk”, nem? Néha brutálisan megölnek egy-egy öreget, ami igazából már ki sem veri a biztosítékot a társadalomban, de ha nagy ritkán történik valami, ami mégis (Deák téri késelés, Cozma-gyilkosság stb.), azok vagy a feledés jótékony homályába merülnek, vagy a magyar nemzeti „identitástudat” részéve válnak, hogy lám, itt ez is megtörtént megtorolatlanul és kellően súlyos büntetés nélkül.
S miközben a magyarság folyamatosan fogy a történelem zúgó kerekeinek árnyékában, új erők veszik át az irányítást a Kárpát-medencében. S ha ez a hatalomátvétel ebben az ütemben folytatódik tovább, mi már régen be fogjuk adni a kulcsot, míg Franciaország még mindig létezik majd – úgy, ahogy. De legalább az illúzió megvan. „Nagy segítség ez a magyar családoknak”.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info