Ha ezt a szöveget olvasta volna egy 30-40 évvel ezelőtti víruskutató, vagy oltóanyag-fejlesztő, akkor egyrészt jót röhögött volna, másrészt meg megmondta volna, hogy aki ilyen ostobaságot fecseg, még ha felsőbb szerv is, az kapja be az alsóbb szervét. Na de miért? - Hát azért drágafijjjjam - így a 30-40 évvel ezelőtti oltóanyag-fejlesztő - mert vírus ellen úgy fejlesztünk oltóanyagot, hogy az izolált kérdéses vírustörzset adaptáljuk egy szövettenyészetre, és folyamatos átoltásokkal izoláljuk mindig a leggyengébben és leggyengébben fejlődő törzset, míg végül nem kapún.k egy olyan vírustörzset, amely már csaknem életképtelen, kb. annyi a gyakorlati érzéke, mint Karácsony Gergőnek, és olyan viharos lefolyású fertőzést tud okozni, mintha lajhárok támadnának gepárdra, annyira legyengített, de immún.ológiai tulajdonságait megtartotta, és ebből lehet biztonságos oltóanyagot csinálni, de ez legkevesebb 3-4 év szokott lenni, szóval, nekem ne jöjjön senki azzal, hogy lehet oltóanyagot csinálni három hónap alatt, mert kb. ennyi idő kell ahhoz, hogyha az a cél, hogy egy oltóanyagot klinikai III-as vizsgálatig egy év alatt eljuttassanak, azaz legyen egy jó és megbízható oltóanyag. (Az pedig, hogy lezárt klinika nélkül engedélyezzenek egy oltóanyagot, a boldog békeidőkben nem volt szokásban.)

...és a Föld pedig lapos, és négy teknősbéka tartja a hátán, levegőnél nehezebb repülő szerkezet nem építhető, a rádiónak nincs jövője, a szén nem lehet öt vegyértékű, az atom oszthatatlan, a radioaktív folyamatok robbanás előidézésére nem alkalmasak, állat nem fotoszintetizál, négerek nem tudnak golfozni, és a szocializmus világméretű győzelmet fog alkotni…

Közben azonban fejlődött az orvostudomány, ahogy azt Mariska néni is megállapította, hogy neki húszéves korában mindig meztelenre kellett vetkőznie az orvosi vizsgálathoz, bezzeg mostanság már elég, ha kinyújtja a nyelvét. Igen, kérem, a tudomány halad, és ma már a „vad” vírusokhoz nem így készülnek az oltások, Kínában sem. Mondjuk, sokban elősegíti bármely feladat megoldását, ha eleve ismerjük a megoldást, gondolom, a Sinopharm kutatói számára sem volt hátrány, hogy úgy fejlesztettek oltóanyagot a SARS-CoV-2-höz, hogy már eleve volt, de ezt a témát már most itt ne forszírozzuk.

A XXI. század második, harmadik évtizedében a vírusokat már nem lassú kézműves (még jó, hogy nem rézműves…) mún.kával adaptálgatják egyre nyomorultabbra, hanem genetikai módszerrel szabnak egy a célra megfelelő vírust, és passz. Ez több előnnyel jár. Nemcsak sokkal gyorsabb, de lényegesen olcsóbb is, és a megbízhatósága pedig, minden ellenkező híreszteléssel szemben, magas. Különben nem csinálnák.

Az illetékes vírust gyakorlatilag az esetek jó 90%-ában egy kóbor adenovírusból készítik el a hozzáértők. Így fejlesztették ki a koronavírus-járvány legtöbb oltóanyagát, ezt az utat járta az orosz Gamaleja intézet (amely gyakorlatilag a polgári fedőszerve az egykori Biopreparátnak, a szovjet/orosz biológiaifegyver-kutató katonai laboratóriumoknak, de ezt nem én mondtam, ha valaki kérdezné) a Szputnyik-V vakcinájával, az Astra-Zeneca és az Oxfordi Egyetem együttműködése, (AZD1222 (ChAdOx1) jelű vakcina), a Jansen Pharmaceutical vakcinája (JNJ-78436735 (Ad26.COV2.S)), a kínai CanSino vakcinája (ez Európában nem kapható) vagy az indiai Covishield vakcina, amely kb. annyira különbözik az Astra védőoltásától, mint a Fiat Sedeci a Suzuki SX4-estől. Magyarán szólva, minden korszerű vakcinát kb. minden gyártó így csinál, kivéve a forradalmian új mRNS vakcinákat, amelyre azonban nem véletlenül tekintenek sokan gyanakodva, esetleg hozzátéve, hogy Werner Von Braún. se javasolta, hogy az első kísérleti A4-es rakétára ültessenek embert, mert kb. még kicsit nyers a technológia. (Bakker, ha ez eszébe jut, lefogadom, a lángoszlop felemel valakit a kiválasztott népből…)

Ugyanis már 10-20 éve ez azért szokásban van, a korszerű vakcinák nemcsak covid ellen, hanem számos más vírusfertőzés ellen is így (is) készülnek. Az első, a gyakorlatban használt adenovírus-vakcinák 2003-ban jelentek meg. Manapság már egyre kevesebb a hagyományos vírustenyésztés (pártún.k és kormányún.k a Debreceni Egyetemmel éppen most kíván ilyet építeni a vezér utcai kukoricaföldre, reméljük, jó fog belőle kisülni, bár ebben önös érdekem is vezet), és egyre több a vektorvakcina. Magyarországon is több mint tucatnyi vektorvakcina volt már forgalomban a covid-járvány előtt is, és nagyjából még a hihetetlen magazin, az ufo magazin, Egely György és a nagykállói pszichátriai intézet törzsközönségének ingerküszöbét se érte el. Vektorvakcinákat – főleg adenovírus-vektorvakcinákat – első körben olyan kórokozók ellen vetnek be, amelyek ellen ilyen vagy olyan okból, de hagyományos, elölt kórokozós vakcina – eredményes, legalábbis – nem készíthető. Ezért adenovírus-vektorral készítettek oltást az ebola ellen, eredményes kísérletek vannak Plasmodium falciparum, a malária (legveszélyesebb) kórokozója ellen, amely elleni oltóanyag elkészítése ugyancsak kihívás, és egyelőre nem túl sikeres HIV vírus elleni oltáson is dolgoznak. Mielőtt valaki megkérdi „és ha 15 éve csak dolgoznak az AIDS elleni oltáson, az meg hogy nem sikerül, míg a covid ellen meg pár hónap alatt kész?” – úgy, kérem, hogy a covid ellen ujjgyakorlat volt, mert ez egy egyszerű vírus, míg a HIV vírus retrovírus (lásd részletesen: a cikksorozat VI. részében), és pont ez a nehézség. A vektorvakcinák magas hatékonysága indukálta azt, hogy a covid ellen is megcsinálják (meg a csillogó szemek, amelyek a gigantikus bevételt látták maguk előtt…), nem maga az immún.izálás lehetősége. Ugyanis a hagyományos, elölt vírusos vakcináknál a vektorvakcinák sokkal eredményesebbek, mivel az elölt vírusoknál van egy korlát, amelyet a szervezetbe lehet juttatni, (mert van egy tisztítási határ, és onnantól túl sok az immún.reakció, mert azt a többi fehérje is kiváltja), addig a vektorvakcina ennek a vírusfehérje-mennyiségnek a sokszorosát tudja legyártatni a szervezettel, (nincs jelen egyéb antigén fehérje) amely durvább célirányos immún.reakciót, de egyszersmind biztosabb védettséget jelent.

Mit kell tudni ezekről a vektorvakcinákról? Annyit a sajtó is közöl, hogy ezek genetikailag módosított, emberben szaporodni nem tudó adenovírusok, arra már nem vesztegetnek szót, hogy miért pont azok, és mit is csinálnak.

Adenovírusból nagyon sok van, már legalább 130 félét izoláltak. Az átlagosnál nagyobb termetű, 60-90 nm-es, ikozaéder alakú, kétszálú DNS vírusok. (javasolt visszatekintés: VI. rész). Kicsit hasonlítanak egy focilabdára abból a szempontból, hogy a vírus fehérjetestét felépítő fehérjék nem egyformák, de míg a focilabdákat öt-, és hatszögekből varrják, addig az adenovírusok három-, és hatszögekből készülnek, a legtöbb fajnál 120-120 egységből. Míg pl. a koronavírusnak tüskéi vannak, mint egy süninek, amelyekkel sejtreceptorhoz (ACE-II) kötődik, addig az adenovírusnak kis karocskái, ún., fiberek, mellyel ugyanúgy receptort fog meg, de többféle receptorhoz is kapcsolódhat, majd egy speciális fehérje segítségével a vírus kvázi beszűrődik a sejthártyába, majd kinyitja a belső burkát (ún.. ektoszómát) és a DNS-ét bejuttatja a megtámadott sejtbe. Ez a DNS szépen bemassírozik a sejtmagba, és elkezdi gyártatni magáról az mRNS-eket, amelyek majd a sejt fehérjeszintetizáló apparátusával elkészítik a vírusklónokat. Az adenovírusok jellegzetessége, hogy nagyon fajspecifikusok, általában még nagyon közel álló fajokat se fertőznek meg, pl. a kutya adeonírusa általában nem fertőz farkast, a rigóé galambot, vagy a csimpánzé a négert. Az emberi adenovírusok sokfajta kórképet okozhatnak, közös jellemzőjük, hogy egyik se súlyos. Az obligát náthák 4-6%-át szokták okozni különböző emberi adenovírusok, mármint, ha valaki észreveszi, hogy náthás. De okozhatnak hugyúti fertőzést vagy kötőhártya-gyulladást is, igazán csak arra veszélyesek, akinek az immún.rendszere már gatyarotty, pl. előrehaladottan rákos vagy AIDS-es, őket egy adeonvírus-fertőzés is elviheti (mint ahogy a koronavírus is jól tud kaszálni az elfekvőn, és sokkal kevésbé – pontosabban totál sehogy - egy sportiskolában).

Miért szeretik az adenovírusokat felhasználni oltóanyag-gyártásra? Leginkább azért, mert kb. veszélytelenek, ugyanakkor könnyen hekkelhetőek, azaz a szokásos, magasabb rendű élőlények (növények állatok, ember) DNS módosítására kifejlesztett génsebészeti módszerek, révén (ha valakit érdekel, akkor írhatok erről is egy cikket, de szerintem itt most erre nincs hely kitérni) kétszálú DNS vírusról beszélünk, amiből pedig azért nincs sok, gyakorlatilag módosítás nélkül alkalmazhatóak rajtuk, éspedig könnyedén hiszen kicsi, ezért nem éppen sérülékeny DNS-ről van szó.

Ráadásul a DNS-ük „befogadó”, kevés rajta az ARE szakasz, a repetikus terület, a „kikapcsolt gén” (ilyesmi speciel egy deka sincs rajta) (lásd a cikkszorozat III. részét), azaz sokkal kevéssé összetett, mint pl. egy agyonkapcsolgatott, meglehetősen összevissza toldozott emberi kromoszóma. (Lásd a cikksorozat III. részében.) Azaz, szinte bármely fehérje kódját bele lehet építeni, és a vírus engedelmesen beviszi a célsejtbe, és a sejt utána meg legyártja, mint a gépműhely az utángyártott körmöskapcsolót. Ezért az adenovírusokat különböző DNS darabok emberi sejtekbe bevitelére már a nyolcvanas években használták szovjet biológiaifegyver-kutatók, és természetesen nemcsak aljas célokra, hanem gyógyításra is alkalmazhatóak. Ha éppen erre van igény. Nem véletlen, hogy a szputnyik tűnik a legeredményesebb vakcinának jelenleg a rendelkezésre állók közzül, khmmm, az orosz kutatóintézetnek finoman szólva is bőséges tapasztalata van adenovírussal. A kétezres évek eleje óta van tényleges gyógyászati felhasználásuk.

A kísérletes génterápiában világszerte alkalmazzák az adenovírus vektorokat egyes örökletes génhiányos betegségek gyógyításában, kezelésében, valamint a különböző rákos megbetegedések molekuláris terápiáját célzó kísérletekben is szerepük van, bár itt még nagyon kezdetiek a lépések. A daganatsejtek specifikus elpusztítása lehetséges genetikailag módosított, nem rekombináns adenovírussal is, meg úgy is, hogy módosított adenovírussal sejtmérget termelnek helyben, vagy olyan fehérjeszignált, amely kiváltja a programozott sejthalált. Hogy ez veszélyesen hangzik? Na igen, de ezt tessék összehasonlítani azokkal a brutális mérgekkel, amelyeket úgy általában bevetnek kemoterápiás célokra, és melyek szinte alig vagy egyáltalán nem tesznek különbséget egészséges és daganatos sejt között. A rekombináns adenovírusok alkalmazásának mezőgazdasági, állattenyésztési területen is remek lehetőségei vannak, hozamfokozási célból, bár ettől azért a polgárnak égnek áll a haja, de a jövő akkor is ez.

Ha pedig a bevitt gén „expressziós terméke” – tehát a legyártott fehérje - valamely fertőző betegséget okozó mikroba megfelelő antigénjének felel meg, és annak elkészülte (expresszálódása) után ellene a szervezet ellenanyagot termel, akkor az rekombináns védőoltással... a fertőzőbetegségek jelentős része is megelőzhető. Ez a lényege az ilyen módon készített kovid-oltásoknak. A feladat nagyon egyszerűen körvonalazható, bár gyakorlati megvalósítása annyira nem egyszerű: a SARS-CoV-2 valamely fehérjéjét – legcélszerűbben a szemtelen tüskefehérjét – a koronavírus RNS kódolásáról át kell fordítani DNS-re, ezt bevinni egy olyan adenovírusba, amely erre alkalmas, és ezáltal a fertőzést követően a szervezet nemcsak az adott adenovírus, hanem a SARS-CoV-2 tüskefehérje ellen is ellenanyagot fog termelni, és jó nekünk.

A gyakorlatban nem szükséges a teljes S proteint bevinni az adenovírusba, a szintetikus körte ízű szeszes italban sincs benne a teljes valódi vilmoskörte-pálinka minden aromaanyaga, jó az alkesznek egy gyenge másolat is, a különböző fejlesztők más-más részeit – jellemző, fontos szakaszait – másolták le az S proteinnek. A Szputnyikban egy mintegy 240 aminosavból álló láncszakaszát, azt a láncszakaszt, amely az orosz kutatók a legkevésbé változónak – a rögzítő rész – ítéltek, az astra kutatói egy másik részt néztek ki erre. A lényeg, hogy olyan szakaszt kell választani, amely biztos immún.választ ad, és amely lemásolása könnyen megvalósítható. Az oroszé nagyon jónak tűnik, mert úgy néz ki, ez a szakaz (eddig…) tényleg nem mutálatoskodik, és ezért még az MZ/X/LMBTQ Lakatlan-szigeteki variáns ellen is véd. Pedig a Lakatlan-szigeteki nagyon veszélyes. Nincs ott egy túlélő se.

Természetesen az alkalmazott adenovírusok sem ugyanazok. A britek egy csimpánz-adenovírust alkalmaztak, az oroszok két emberi szerotípust (az 5. és 26. számút). Ez utóbbiban az a ráció, hogyha az adott személy, akit oltanak, az egyik adenovírussal már találkozott, az ellen van természetes immún.itása, az annyit tud haladni vele szemben, mint csiga a futószalagon, a másik biztosan kifejti a hatást. A híres brittudósok pedig úgy logikáztak, hogy a csimpánz-vírussal az emberek még nem találkozhattak….eltekintve a fekete-afrikai népesség bizonyos százalékától, akik vagy ettek már ilyet, vagy ugyanazt a nőt használták, ott nagyjából bármi megeshet, de magún.k között szólva, nincs nekünk olyan szerencsénk, hogy őket kiirtsa a kovid. A Jansené is 26-os, mint az oroszoké, de ők azt mondták, adún.k be annyit, hogy az esetleges, már átfertőződött személyek körében is biztos legyen a védettség. Mondjuk, ha látatlanba kellene megmondani, hogy melyik az orosz, amelyik oltóanyag bináris, tehát gondolkodtak rajta, vagy amelyik megoldja izomból, szerintem mind tévednénk a tippeléssel.

Maga az ilyenformán történő oltóanyag-gyártás azért annyira nem egyszerű, bár technológiáját, marha nagy fényes bioreaktorait, CIP rendszereit, ipari kromóit és antiszeptikus pún.cival rohangáló laboroslánykáit tekintve ránézésre nem különbözik akár a hagyományos (Sinopharm) akár a az S protein szintetizáló (Novavax) gyártóüzemtől, de azért drágább is, mint sorozatban mRNS oltást gyártani. Ha sikerült létrehozni a kívánt adenovírus-rekombinánst, akkor az arra alkalmas folyékony sejttenyészet-szuszpenzióban tenyészthető. A Jansen a tenyésztéshez a PER.C6 TetR sejtvonalat használja, amely emberi embriók retinasejtjeinek tenyészete, ezért alkalmas arra, hogy benne az adenovírus tenyésszen, de megfelelően eltér attól, hogy élő emberekben ez a vírus szaporodni tudjon. Ne azt tessék képzelni, hogy a gonosz dán vasorrú banyák Hamlet apjának szellemének felügyelete mellett abortált csecsemőket darálnak le nap mint nap: a korlátlanul vagy csaknem korlátlanul szaporodni képes sejtvonalakat egyszer el kellett tenni, beszerezni, és azóta ők vannak, csak etetni, fenntartani kell őket. Az embrionális sejtek használata a gyógyászatban nem igazán nélkülözhető, viszont ennek etikai vonatkozása nincs, hiszen ezeket az embriókat nem ezért ölték meg, hanem csak. (Ilyen alapon a halottakból történő szervtranszplantáció sem lenne megengedhető, de könnyen belátható, hogy csak valóságérzet nélküli kicsavart gondolkodású szektások látnak ebben valamiféle erkölcstelenséget (egészen addig, míg ők is vértranszfúzióra nem szorulnak, akkor viharsebesen leszáll a képmutatásszintjük)). Az astra egy másik, hasonlóan embrionális őssejt-sejtvonalat használ. A tenyésztés felfuttatása nagyjából 2-3 hét, majd miután a tenyészet jól érzi magát, megfelelően táplált, ezt megfertőzik, és azon maga az adenovírus már 2-3 nap alatt felszaporodik. Ezt követően a sejttenyészetet feltárják (lényegében szétkeverik), és a szeparálás után a vírusrészecskéket leszűrik. A kapott szűrletben a vírus mellett némi vírus méretű fehérje is van, ez kromatografikusan tovább tisztítandó, de ezek jelenléte már kevéssé gond. A kapott vírust pedig szépen oldatban stabilizálják, beteszik egy megfelelő izotóniás, puffer-sóoldatba, adnak hozzá némi konzerválószert, a Jansenébe kevés alkohol is megy, ezt csak annak mondom, aki „oltakozás” közben is cefrézne, majd technológiai függvényében liofilezik vagy mélyfagyasztják. Az adenovírus-vakcinák -20 C fok körül hónapokig, vagy akár évekig is eltarthatóak, majd kiolvasztva 2-8 fokon is elvannak pár hétig, azaz messze nem igényelnek olyan gondos tárolást, mint az mRNS vakcinák. Egy oltásban mikrogrammos mennyiségű vírusrészecske van, de ez valójában brutális adag, sokkal több, mint amennyi bármilyen vírussal természetes körülmények között egyszerre valaki találkozhat. Nagyságrendileg arról beszélünk, mintha az átlagos természetes felsőlégúti adenovírus-fertőzés egy alma, akkor egy ilyen oltás egy kamionrakomány alma, hogy szabolcsiasan fejezzem ki magam.

Történik-e az emberi szervezetben bármiféle genetikai módosulás? Nem történik, mert szemben pl. az SV 40 („késlekedő”) vírussal, önmagukban az adenovírusok nem tudnak DNS-t beleírni az emberi genomba, az adenovírus DNS-e az emberi sejtmagban csak rövid ideig tartózkodik, majd lebomlik. Elvégzi a mún.káját, és távozik. Ahhoz, hogy genetikai módosítást végezzenek az emberi sejteken, megvan a lehetőség, de az másmilyen módon történik. Ha olyat akartak volna csinálni, olyat csináltak volna. Ahhoz az kell, hogy a vírusba beleírják a „genetikai olló” DNS szintetáz genetikai kódját is, mert a vírus DNS-t az emlős DNS polimerázai nem fogják tudni bemásolni, mert nincs nekik hozzá indító láncszakaszuk (lásd a cikksorozat III-IV. Részében. Sokan kérdezték pár hónappal ezelőtt, hogy miért Ádámnál-Évánál kezdem, miért szükséges ezeket is leírni, már akkor is elmondtam, hogy e nélkül (és igyekeztem a lehető legtömörebbre fogalmazni) mindaz, ami az oltások körül felmerül, NEM ÉRTHETŐ MEG. Akinek nincs meg, olvassa újra a nevezett cikkeket.). Egyébként ezt viszonylag nem olyan nehéz analitikai oldalról ellenőrizni. Be kell juttatni a kérdéses adenovírust egy sejtvonaltenyészetbe. Tenyészetni a sejtvonalat tisztán, és egy másik bioreaktorban a vírussal. Meghatározott idő után elölni, feltárni őket, és a fehérjefrakciónak nekiesni egy elektroforézis-készülékkel, és leválogatni a fehérjéket, izoelektromos tulajdonságaik szerint, hogy van-e a vírus által fertőzött sejtvonalban olyan fehérje, amely a másikban nincs, értelemszerűen eltekintve a vírus fehérjéitől, és a kérdéses S proteintől. A válasz egyszerű: nem lesz. Ha bármilyen genetikai információ bekerült volna, akkor ott megjelenne valami, amit ez az információ kódolt. De nem jelenik meg. Ezt úgy pár száz kutató már megnézte világszerte. Meg több kollegám is. Tiszta, az astrazenekar, meg szpún.yik is. Pedig az ember elvárná, hogy az orosz legalább vodkát termeljen, de nem teszi, hogy ott rohadna meg.

A jelen genetikai kutatások arra vonatkozóan, hogy bizonyos genetikai módosításokat végezzenek az emberen, ezzel rákos sejteket javítsanak meg, vagy, ami biztosabb, öröklött genetikai hiányosságokat, rendellenességeket pótoljanak ki, gyógyítsanak meg, retro-, és lentivírusokat használnak fel, NEM PEDIG adenovírusokat. Több örökletes betegség így ma már gyógyítható, bár nem rutineljárás, és ugyancsak drága. A tapasztalatok szerint pedig nem kockázatmentes, mert még mindig nem áll a humángenetika azon a szinten, hogy bármit össze lehessen hozni, meglehetősen gyakran jön létre rák, főleg leukémia. Hangsúlyozom: nem az elfogadott, használt adeonvírus-covid-oltásokról van szó, hanem a klinikai használatba vett genetikai készítményekről.

Osztán tessen mondani, mégis, miért van szükség ekkora lórúgás adagra? A válasz egyszerű: mivel a rekombináns adenovírus az emberi szervezetben nem szaporodik, maga az intramuscularisan beadott oltás vírusrészecskéi keresnek maguknak egy-egy sejtet, és elkezdik termelni, amit termelnek, de víruskiszabadulás már nincs. A sejt felszínén az adenovírus természetes alkotófehérjéi és a beleprogramozott koronavírus S-protein megjelennek, de „egész vírus” nem rakódik össze, ezért nem betegedik meg az oltott személy ettől a vírustól, nincs ismételt és ismételt pentetráció a szervezetben képzett vírusoktól, mert a folyamat megáll. Ettől függetlenül a fertőzött sejtek többnyire elpusztulnak és szétesnek, ez felelős a mellékhatások nagyobb részéért is, mert egyszerűen a sejt „túlhasználódik”, annyi vírusfehérjét gyárt le, hogy egy kicsit besokal, mint Gazsi a nyolcórás műszaktól. Ezért a felkarba oltástól némi izmot vesztünk. Úgy egy ezreléket, de ez karvastagságtól is függ. Nekem azért maradt még.

Éppen a viszonylag nagy mennyiségű vírusrészecske az, ami ezeket az oltóanyagokat mellékhatásban dússá teszi. A hagyományos, elölt vírust tartalmazó kínai oltóanyag a keringésbe juttat antigéneket, a novavax oltása a keringésbe juttat S proteint, az adenovírus-alapú vektorvakcinák viszont ezen túl helyi gyulladást, sejtfertőződést, sejtpusztulást váltanak ki, és ezek a sejtek, mivel egy vírus megtámadta őket, citokineket bocsátanak ki, jeleznek, kvázi saját magukra kérnek légicsapást, a T sejteket aktiváló „ölj meg” proteint választanak ki, és beindítják a sejthalál-mechanizmusukat (ha tudják,...), azaz a vektorvakcina sokkal jobban megtornáztatja az immún.rendszert, mint a hagyományos oltás, ezért is hatékonyabb. Mindez azonban természetesen érzékelhető, valós immún.tünetekkel jár, de ezek, mivel a vírus nem szaporodik, gyorsan lezajlanak, majd az immún.aktív anyagok keringésből távozásával megszűnnek, ezért többségük nem tart tovább 1-2 napnál, viszont gyakorlatilag mindenkinél jelentkeznek, persze, különböző súlyossággal. Ezek a láz, fejfájás, gyengeség, rossz közérzet, szédülés, helyi gyulladás, az oltás helyének fájdalma, duzzanata, esetleg fún.kciókiesése, de előfordulhat ízületi fájdalom, hidegrázás, émelygés is. A tünetek rendszerint az oltás beadása utáni 4-10 óra múlva kezdődnek, és 24 óra alatt jutnak a maximumra, majd 1-2 nap alatt nagyobbrészt el is múlnak, más szavakkal, mire a beoltott azt kívánja, hogy Merkely professzornak inkább szakadt volna az anyjába a feje nyún.yóka nénivel egyetemben, addigra a tünetek megszűnnek, így az átkok nem érnek célba. Ezekben különösebb veszély nincs, ez előre látható. Nagyjából, tekintettel ara, hogy a vakcinafejlesztőknek gyorsan kellett eredményes vakcinát csinálniuk, ezzel különösebben nem is foglalkoztak. (Már maga a nyugati vakcinák esetén a kiszerelés is – a Jansen pl. 2,5 ml-es ampullákban 5 adag egybecsomagolva – is tömeges alkalmazás céljait mutatja.)

Ennél nagyobb gondot okoz, ha a vakcina allergiás reakciót, csalánkiütést, esetleg autoimmún. jellegű tüneteket vált ki. Ilyen esetben az immún.rendszer ellenségként ismer fel saját szöveteket, ritkábban azért, mert túl sok rajtuk a megtapadt idegen fehérje (antigén) vagy mert az adott sejt valamely fehérjéje nagyon hasonlít valamely idegen fehérjére, így baráti tűz alá kerül. A vektorvakcinák esetén a leggyakoribb autoimmún. tünetegyüttes az idegrendszeren jelentkező Guillain–Barré-szindróma, amely lényegében zsibbadással, érzészavarokkal, időszakos bénulással jár, megmerevedik az arc, a nyaki izomok, a betegnek hangyamászásérzete támad, stb. Oka, hogy a környéki idegrendszer mielinhüvelyének egy fehérjéjét elkezdik támadni a limfociták, és az idegrendszer bizonyos területei begyulladnak. Alapvetően jóindulatú, és rendszerint magától is visszafejlődik, bár kb. az esetek egynegyedében a légzőizmokat is érinti, azaz a beteg kb. úgy fuldoklik, mintha kapott volna covidot is, és esetenként visszamaradhat bénulás. Ritkán halálos, többnyire akkor, ha a szív ingerképzésének is problémája támad, tudomásom szerint oltás után halálos GBS-t még nem írtak le, de azt hiszem, jó okún.k van a covid-megbetegedési statisztikákat oda-vissza fenntartással kezelni. Ma már kezelhető, mert az antitestet, amely az idegsejteket megtámadja, azonosították, így a vérből plazmaferezissel el lehet távolítani. Mindenesetre aki megkapja, azt nem nyugtatja meg, hogy ja kérem, de ez nagyon-nagyon ritka szövődmény, így százezer oltottból 1-2-nél fordul elő. Ezt nem maga az adenovírus, vagy az S protein okozza, hanem az immún.rendszer reakciója, amely következtében egy kicsit elrúgják a pöttyöst a szakirányú limfociták (lásd részletesen: XV. fejezet), és a saját szervezet ellen is fordulnak. Normál fertőzések esetén is megesik ez, valójában autoimmún. kórkép nem alakul ki gyakrabban oltás után, mint természetes vírus-, vagy baktériumfertőzés esetén, de utóbbiakért nem perelhető senki. Ja, jelenleg nagyjából előbbiért se nagyon, de ez más lapra tartozik.

Leírták főleg a Jansen vakcinája után az ún.. kapillárisszivárgás esetét is, amely lényegében azt jelenti, hogy a hajszálerek rostává alakulnak, és belőlük a vérplazma kvázi kicsorog a szövetek közé. Ezt foszgénnel vagy klórpikrinnel a tüdőben könnyű megcsinálni, és a haricgáz-mérgezett lényegében a saját plazmájába fullad. A vektorvakcinák esetén ezt nem maga a vektor okozza, de jelentkezik, viszont a megfigyelések szerint csak erre hajlamos, gyenge érfalú egyéneknél, és azoknál is ritkán, és azok se halnak bele, mert mértéke meglehetősen korlátozott. Leginkább annyit vesznek észre, hogy megduzzadtak az ujjaik, és szorít a cipő vagy 2-3 napig.

Amit nem árt komolyan venni, hogy a tapasztalatok szerint ezek a vakcinák komolyan képesek befolyásolni közvetett módon a női hormonrendszert is. Nem közvetlenül hatnak a hormontermelésre vagy a nemi szervekre, hanem egyszerűen „súlyos fertőzésem van” helyzetet imitálnak, mert…ezek…mit írtam..nagyon…hatékony vakcinák, és az által hatékonyak, hogy a komoly víruspentetrációval és a magasan fertőzött sejtek nagy számával, az ebből eredő citokintermeléssel, majd a sejtek felszínén hatalmas tömegben megjelenő S proteinnel nagy immún.ológiai balhét rendeznek, éspedig rövid idő alatt. Ez, túl azon, hogy használható védettséget hagy hátra, hátrahagyhat két másik dolgot is. Először is, ronda autoimmún.-folyamatot, de csak nagyon ritka, hibás esetben, másodsorban gyors resetgomb-nyomást a női ivari cikluson, ezt azonban finoman szólva is gyakran.

Mivel Teremtőnk végtelenül bölcs, az emlősállatokat úgy szabta le, hogy mivel a várandósság meglehetősen sok plusz energiát igényel egy nőstény egyedtől, ha az utódok kihordása vagy megszülésük utáni felnevelésük nem biztosított (éhínség, mérgezés, alapbetegség, súlyosan stresszes környezet, besugárzás, stb.) a magzatokat egyszerűen kidobja, mint a ballasztot, szinte csuklóból, rutinból. (Ugyanezt a célt szolgálja a vészhelyzetben való beszarás, a meneküléshez előnyt jelent, ha azt se kell cipelni. Meg hátha elcsúszik rajta az üldöző 😊))) Ezért felesleges a lilahajú feministának magára írni, hogy „20 millióért se szülök”, mert degenerált kriplik elve nem tudnak. Mérgezés, fertőzés, éhínség vetélést provokál, ha a nő állapotos, és terméketlenséget, peteérés-megállást, petelelökődést, ha még nem, hogy ne is legyen. Ezért lehet bizonyos mérgekkel (tujon, atropin, terpének, fillixinsav, stb.) vetélést előidézni (ún.. abortívumok), amelyet minden bábaasszony ősöm ismert, ezért nem menstruálnak a 17-es BMI-vel rendelkező, összeaszott, diétás kólán és salátán vegetáló zörgő csontú modellek (és ezért táplálja a tömegmédia a fehér lakosságnak a terméketlen, kisfiús, tyúkmellű, horpadt seggű, negyvenkilós, beesett képű modellnők „szépségideálját”, ha az átlagnő úgy nézne ki, mint a Barbie baba (arányai alapján, ha 210 centi, akkor 51 kiló, és 35-ös a lába) azok nemcsak járni, szülni se tudnának, azaz e módon is csökkentve a lakosság vitalitását) és ezért vetélnek el az ürümtől mérgezett tehenek, és ezért nem eszi meg a vemhes koca a dögöt, míg más malac vidáman. A súlyos fertőzés tünetei megzavarják a hormonrendszert, ezért oltás után kimaradhat – vagy rendellenes időben jöhet meg – a nők menstruációja, és minden ezzel együtt járó hőhullámos, tányércsapkodós, fennhangon visítozós teliholdas szindrómát el kell viselni a férjeknek (vagy a lányos apáknak..). Ezért a termékeny korú nők, ha vektorvakcinával oltatják magukat, egy extra adag simaizom-görcsoldóval és pár falhoz vágott étkészlettel kalkuláljanak pluszban, 45 után meg azzal, hogy na, most fog elmaradni. De aki volt már (cisz)nő, és volt már durván influenzás, annak nem árulok el titkot, hogy egy menstruációs zavart egy jó kis ütős influenza – vagy akár egy méretes bélfertőzés is – ugyanígy összehoz, ugyanezért. Mindenesetre szerintem nem hibázik az a szülő, aki a 10 és 17 év közötti lyánygyerekének gondolja át, hogy adasson-e be vektor (vagy mRNS) covid-oltást, ha nem muszáj, vagy ha igen, készüljön fel arra, hogyha a kislány eddig még nem menstruált, váratlanul lehet egy olyan áttöréses vérzése, hogy csapot kell rászerelni, vagy a tini ciklusa, ami még úgy-ahogy kialakult, összezavarodik. Nem fog belehalni, de kellemetlen. (Ezért is emberiség elleni bűntett 18 évnél fiatalabbnak fogalmazásgátlót felírni, régen az orvosi protokoll kerek perec tiltotta is, mert a még nem teljesen kialakult, összeállt hormonrendszernek nem hiányzik. Meg kell jegyeznem, hogy akinek tinilánya van, az ugyanúgy jobban jár (a gyerek meg főleg) ha megtiltja neki az eszetlen bulímiás fogyókúrát, éhezést, a váratlan és eltúlzott, nem megalapozott, nem fokozatos fizikai megterhelést, az éjszakai kimaradozást, a túlhajszolást, a rendezetlen életvitelt, és főleg a drogot és a részegeskedést (más okokból is). Ha a harmincéves nő azt veszi észre, hogy jaj, nem tudok teherbe esni, meg endometriózisom van, annak 15-20 évvel korábban ágyaztak meg. A szervezetnek egy oltás pofonja nem sokat számít, az egyetlen rövidke intermezzó, de a fiatalkori, éveken át tartó módszeres önpusztítás annál inkább. Az emberek mindig szeretnek dolgokat egyszerűsíteni, lehetőleg egy rajtuk kívül álló körülményre, (ún.. énvédő mechanizmus) hogy más legyen a hibás, helyettük. A proli számára a leharcolt egészségi állapotának, magas vérnyomásának, allergiájának, ízületi bajának, nulla fizikumának, rákjának, stb. mindig valami más az oka, és soha nem az ő önpusztító, toxikomán, tespedt, stresszes, lusta, semmirekellő életvitele…) Fiúk bírják, ott minden egyszerűbb.

A sajtóban viszonylag széles nyilvánosságot kapott, hogy az Astra-Zeneca vakcinájának alkalmazása után igazolható mértékben megnőtt a trombózisgyakoriság, különösen az 50 évnél fiatalabb nők esetén (ugyanazért, mint fentebb…), ami persze, ugyanúgy igaz a CoviShield vakcinára is, egyébként a Jansenére is, de ők jobban kezelik a sajtót (a Szputnyik esetén valószínűleg ez nem jellemző). Nos, ez sem újdonság, maga a trombózisgyakoriság számos oltóanyagnak kisérőjelensége, mivel azt annyira nem olyan nehéz kiváltani. Jelen esetben sem beszélhetünk túl nagy esetszámról, az európai átlagpopulációból százezer emberből évente a nélkül is 120-150 trombózist kap, azaz havonta tíz, azaz százezer oltottra kb. 1-2 eset jelentkezik havonta, az ugyancsak statisztikai hibahatáron belüli, más szavakkal nem igazán érdemes vele foglalkozni, eltekintve attól az esetről, ha nem pont mi vagyunk ez a statisztikai hiba. Az okokat keresik, és majd meg is fogják találni, és kb. le fogják írni a brit tudósok, hogy a trombózis kialakulásáért nagyjából a tű okozta mechanikai ártalom, egyes segédanyagok, pl. az etilén-diamin-tetraecetsav lokális kalciummegkötő hatása, az oltási reakciók okozta gyulladás, pszichés tényezők és hormonális hatások együttes szerepe mutatható ki. Ezt lefordíthatom úgy is, hogy fingjuk sincs róla, miért következik be, meg úgy is, hogy nincs igazán konkrét oka, egyszerűen azért, mert érzékeny személy akár trombózissal is reagálhat arra, ha b.sztatják, márpedig egy tűvel ha az emberbe vírusokat nyomnak, az azért nagyjából kimeríti a b.sztatás fogalmát. De sajnos, ezzel nem lehet mit csinálni. Ez kb. az a szint, minthogy aki fél az alkoholmérgezéstől, az ne igyon mérgezett alkoholt.

A vér megalvadása megkapóan fontos és érdekfeszítő téma, ettől csak annak különbözik a véleménye, aki korlátozott felkészültséggel pont ezt húzza biokémiaszigorlaton. Bárki végiggondolhatja, hogy milyen profi rendszer kell ahhoz, hogy a vér az érpályában soha ne alvadjon meg, ha viszont megsérül a rendszer, azonnal szilárduljon, és zárja le a gondba került szakaszt. Bár Teremtőnket és gondolkodását ember fel nem foghatja, de teremtményeiből azért számos dologra hézagosan következtethetünk. Tipikusan ilyen dolog, hogy a pontos szabályzást igénylő kulcsrendszereket többszörös visszacsatolási körös önszabályzó mechanizmusokkal oldja meg (nekem sincs jobb ötletem, ha én teremtenék ún.iverzumot, én is pont így csinálnám). Ez nemcsak az ökoszisztéma szén-, nitrogén-, kalcium-, stb.-körforgására, éghajlatún.kra, a csillagok fúziós energiatermelésére, stb. igaz, hanem a legfontosabb biológiai szabályzómechanizmusokra (hormonrendszer, izomkontaktilis rendszer, neuromuszkuláris jún.kció, stb.) és a véralvadás is pont ilyen. Mivel nem szigorlati téma, nagyon leegyszerűsítva, pár sorban a dolgot úgy tessék elképzelni, hogy bármelyik sejt sérülése esetén felszabadulnak olyan fehérjék, amelyek a vérbe kerülve kiváltják a vérlemezkék (trombiciták) összerakódását olyan módon, hogy a vérben keringő fibrinogén nevű fehérjéből kiváló, megszilárduló fibrinalvadékot képeznek, amelyek a trombocitákat összekötözik. Ehhez szükséges több átalakulási faktor (ezek némelyikének genetikai hiánya örökletes vérzékenységet okoz) kalciumionok megfelelő koncentrációja (a kalciumtartalom megkötése, pl. nátrium-citráttal ezért a véralvadást megakadályozza, ez történik a vérünkkel a véradóállomáson, mielőtt megpirítják hozzá a hagymát) az ún.. fibrinstabilizáló faktor (ezt kígyómérgekkel lehet hatékonyan bénítani, akit megmar a surucucu, az elvérzik) és természetesen thrombin nevű fehérje, amely a prothrombinból képződik (és ha a pióca hirudint köp belénk, akkor ennek egy átalakulását inaktiválja, ha pedig valaki patkánymérget eszik, akkor a fellépő K-vitamin antagonizmus miatt egy oxoreduktív átalakítás hiányában megakad a thrombinszintézis, és ezért lesz vérzékeny). Ás szavakkal, mivel bonyolult folyamat, számos helyen hekkelhető, és sok minden hat rá. Hatnak rá a nemi hormonok (a férfiak vérlemezkeszáma nagyobb, véralvadási ideje kisebb), hat rá az érfalak állapota (plakkok, meszesedés, mindenlósz.r) , de még a légnyomás is. Ha a lecsökkenő légnyomás miatt nitrogén válik ki a vérünkből...és sokkal inkább a zsírún.kból, mert zsírban az apoláris gázok sokkal jobban oldódnak….a vérben megjelenő pici buborék érelzáródást, ezzel keszonbetegséget okoz, de a gázembólia nem elégszik meg ennyivel: a részlegesen elzárt érben a véráramlás nyomás-, és sebességviszonya megváltozik, az áramló közeget jellemző Reynolds-szám is, ezért az áramlás laminaritása is lecsökken, helyi örvénylések alakulnak ki, amelyek a vér alakos elemeinek kicsapódásához, trombusképződéshez vezetnek.

A trombózis nagyon nem ritka dolog. Se merülni, se sztaroszférába emelkedni nem kell hozzá. A harctéri sebészek, pláne a pácienseik, mert a sebésznek jószerivel mindegy, évszázadok, ha nem évezredek óta két dologtól rettegtek: a vérmérgezéstől, sebláztól (a seb elfertőződésétől), és a „száraz sebláz”tól, mikor a dolgozó nem is lázasodik be, nem kap fertőzést (mellyel a klasszikus orvoslás a gyógynövények, füstölés, timsós sebmosás, propilisz, ma , és légylárvákkal történő sebtisztítás összes módszerét bevetette, de a hatékony antibiotikumok előtt igazán biztos csak a végtagamputáció volt) de mégis megnő a pulzusa, kapkodja a levegőt, köhög, rosszul van, kiveri a verejték, majd meghal: a sérülés , majd a műtét után a megalvadó vér apró pici darabkái elkezdenek vándorolni az érpályában, és ha létfontosságú eret zárnak el – pl. tüdőben, agyban – és beüt az embólia (amely nem egy közép-amerikai banánköztársaság vagy egy női név), akkor vége a dalnak. A látszólag sikeres műtét, sebösszevarrás után a sérült mégis meghal. Caesar kirurgusai legfeljebb legyintettek, a dárdával átdöfött légiósok fele éli túl az operációt, fele kerüli el a seblázat, vagy a „légszomjas halált”, írta Varro, de ma már (vagy még…) az egészségügy ennél jobb mutatószámokat szeretne. Ma az orvos egy két kapoccsal zárható négy centis vágásból álló köldöksérv helyretétele után is rutinszerűen írja a betegnek ki a véralvadásgátló K-vitamin antagonista készítményt vagy a heparint, mert ugyan egy ilyen pici sebnél a kockázat nagyon alacsony, de ki tudja? Ha húszezer esetből egy beteg meghal a trombózistól, jön a hercehurca, meg a műhibaper, a klexane meg filléres áru, főleg, ha a TB is támogatja. Nem vállalja a kockázatot. Miért tenné?

De érelmeszesedett „visszeres” páciensek tízórás üldögéléssel (transzkontinentális repülőút, várakozás valahol, stb.) is összeszedhetik, igaz, a végtagi messze nem olyan vészes, mint tüdőben beütő.

Ennek függvényében aligha meglepő, hogy a trombózisra elve hajlamosabb szívbetegek, keringési betegek, cukorbetegek, pajzsmirigybetegek, valamint a magas ösztrogénszintű termékeny nők, különösen azok, akik hormont is szednek (fogamzásgátlót, kindernuku-készítményt) ez hajlam szerint összeszedhetik. Hajlamosít rá a repülés (még egy Dr. House epizódban is feldolgozták, hogy a repülőn a szabadidős búvár hazafelé menet keszontól agonizál, és senki nem tudja, mi baja) meg az elhízás, meg a magas vérnyomás, meg minden és bármi, ami az egészség ellen szól, azaz pont azok a vackok, amire azt mondjuk, hogy bizony a covid-fertőzést is komollyá tehetik egyszerű náthából.

Összességében, a vektorvakcina-oltásokra halmozottan igaz, hogy az a púúúlszöveg, hogy „az oltások biztonságosak”, pontosan olyan kifejezés, mintha valaki azt mondaná, hogy ez az autó „biztonságos” (mint Jörg Haider WV-je...), kutya nem harap, vagy én tudok öt feles után is vezetni, csak segíts beszállni A végletekben „gondolkozó” buta emberek nem képesek megérteni, csak az elmével rendelkezők, hogy abszolút biztonság a múltban van, a jelenben bizonytalan, a jövőben pedig legfeljebb feltételezett. Nem létezik olyan, hogy „biztonságos” gyógyszer, mint ahogy az ég adta egy világon semmiből sincs biztonságos, se kotonból, se atomerőműből, semmiből. Van egy biztonsági szint, amit az az eszköz, anyag, művelet, technológia, stb. hozni tud, önmagában, vagy megtámogatva megelőző, kockázat-csökkentő szervezési, műszaki intézkedésekkel, és ránk van bízva, hogy ezt a kockázatot elfogadhatónak tartjuk, vagy nem. A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint a coronavírus-vektorvakcinák esetén a komolyabb, de nem halálos és nem maradandó károsodást okozó megbetegedés kockázata néhányszor tízezer az egyhez (10-100 mikrorizikó) a halálos trombózisé pedig néhányszor százezer az egyhez (kevesebb, mint 10 mikrorizikó). Ez természstesen ingadozik az életkorral és az egészégi állapottal, és ökölszabályként elmondhatjuk, hogy nagyjából annyival nő a vírus okozta veszély magasabb életkorban és rosszabb egészségi állapotban, mint amennyivel az oltási kokcázat, ezért paradox módon az oltási kockázat kevéssé változik. Hogy ez sok vagy kevés, a betegség kockázathoz képest, mindenki eldöntheti maga. Mindenesetre kb. másfélszer-ötször magasabb, mint a sinopharm, vagy a novavax oltása (vannak olyan hagyományos oltások, amelyek ennél magasabb kockázatúak, és senki nem ágált ellenük soha), de akár az mRNS oltások esetén is. Viszont hatásosabbak, mint a sinopharmé, és lényegesen kevesebb, szinte minimális a jelenleg nem ismert hosszú távú egészségügyi kockázatuk, mint az mRNS oltásoké.

Ugyanis meg kell említeni: nem véletlen az a kitétel: „a jelenleg rendelkezésre álló információk szerint”. Azaz, természetesen nem kalkulálnak azzal, amiről az információk hiányosak, vagy feltételezéseken alapulnak. Mit nevezünk hosszú távú egészségügyi kockázatnak? Ezt egy ladikos, pardon, laikus is el tudja mondnai, legfeljebb nem szépen, szabatosan:

1. daganatos megbetegedések
2. a termékenység csökkenése vagy az utódok genetikai vagy fejlődési károsodása
3. hormonális megbetegedések
4. pszichés vagy mentális ártalmak
5. bármely egyéb, rokkantságot vagy halált okozó váratlan szindrómák

A módosított adenovírusok a szervezetben biztosan nem szaporodnak, és biztosan nem okoznak betegséget, továbbá biztosan nem termelnek mérgező anyagot. De okozhatnak utódkárosodást vagy rákot? Utódkárosodást – szerencsére nem. Egyszerűen azért, mert nem jutnak be a petesejtekbe, és nem jutnak át a vér-here biológiai barrieren sem, azaz az ivarsejtekbe nem kerülnek be, ez azért mindenkinek megnyugtató kell, hogy legyen. Durva lenne, ha minden kockázatos anyag csak ki-be járkálhatna az ivarszervekhez, többségüket egy biológiai sorompó távol tartja, ahogy az agytól is (pl. ezért kell gamma-amino-vajsav helyett, gamma-hidroxi-vajsavat, azaz Ginát adni a nemszende kislányoknak a diszkóban, mivel előbbi ugyan a természetes neurotranszmitter, de marhára nem jut be az agyba). Nem is tudnak bekerülni, mert túl nagyok. A rák azonban, elméletben azonban ...sajnos, teljes mértékben nem zárható ki.

Miért?

A természetes adenovírusok, mint sok más vírus, (lásd: VI. rész) képesek olyan aljasságra, hogy a megtámadott sejt védekező mechanizmusait gátolják. Ezt az adenovírusban a legelsőnek szintetizálódó E1A fehérje csinálja, aki szükséges a többi korai fehérje szintéziséhez, de ugyanakkor a sejtciklust is aktiválja, ami viszont az apoptotikus – azaz sejthalált okozó, ezzel a vírus szaporodást meggátló - folyamatokat aktivál, de egy másik fehérjére, az E(early)1B korai vírus fehérje inaktíválja p53 fehérjét, amely a sejtben a sejtosztódás szabályzásában vesz részt (lásd szintén IV, V., VI. részeket). A két fehérje együttes hatására együttes hatására a sejt képes NEM elpusztulni, mikor el kéne magát pusztítani a szervezet érdekében. Ha ebben a fázisban valamely rákkeltő anyag, hatás is éri, akkor egyszerűen nem működnek a genetikai hibázás esetén beinduló sejtölő mechanizmus, és ez esetben – ráksejt jöhet létre. (A fent említett lentivírusok és retrovírusok teljesen más mechanizmus alapján okozhatnak rákos megbetegedést.) Nos, emberben még nem írtak le adenovírus okozta rákot, de rágcsálók esetén – igen. Most erre mondhatja a vakcinagyártó, hogy kísérleti egereken megvizsgálták, hogy van-e rákkeltő hatása, de ez kb. bullshit, mert a vírus nem betegíti a rágcsik sejtjeit, hiszen, mint láttuk, az adenovírusok elképesztően fajspecifikusak. Ha kémiai rákkeltő lenne a vakcinában, akkor egy ilyen vizsgálat releváns, de egy vírus esetén persze hogy nem, mert az egér sejtjeibe ez a vektorvírus nem hatol be, tehát nem csinál semmit, a mouse l. kihugyozza, persze, csak elbontás után. Hiába mondjuk azt, hogy fél év alatt a kísérleti egér nem mutat rákot (az egér 2,5-3 éves élettartama alatt ez megfelel 15-20 év emberi utánkövetésnek, azaz „normálisan” releváns). Feltételezzük, hogyha a „vad” (természetes) adenovírusok emberen nem rákkeltőek, de lényegében csak azért nem, mert az általuk megtámadott sejtek általában eleve nem hajlamosak malignus daganat képzésére, beoltás izomba pláne nem gond, mert izomrák nincs (na jó, van, de roppantul ritka) akkor a módosított vektorvakcina sem lesz az, és azt is feltételezzük, hogy az igen nagy adag és egyszerre érvényesülő bevitt vírus sem lesz az. Hangsúlyozandó: ennek a hatásnak a kialakulásához elegendő, hogy a sejt p53 fún.kciója bénuljon, nem szükséges, hogy a vírus szaporodni is tudjon. A gyógyszerfelügyeleti hatóságok szakértői világszerte arra a következtetésre jutottak, hogy ennek a kockázata igen-igen alacsony, mert mivel az eredeti vírusnál sem jelentkezett, ezért kaptak ezek a vakcinák forgalmazási engedélyt. Nehéz itt számot mondani, nagyjából komoly meglepetés lenne, ha igazolódna.

(A szerző olvasónk.)

Ádám Veronika és mún.katársai: Orvosi Biokémia, Medicina 2010
Tőke-Szeghy: Gyógyszerkémia I-II, Tankönyvkiadó, 1992
Pál Tibor: Az orvosi mikrobiológia tankönyve, 2020
Takács Mária: Klinikai és járványügyi virológia, 2010
Tímár Miklós: Foglalkozási megbetegedések, Medicina, 1966
What are Adenovirus-Based Vaccines? (news-medical.net)
Adenoviral vector-based strategies against infectious disease and cancer (nih.gov)
Adenoviruses as vaccine vectors - ScienceDirect
https://www.fda.gov/emergency-preparedness-and-response/coronavirus-disease-2019-covid-19/janssen-covid-19-vaccine