Titus Corlatean a román-magyar stratégiai partnerség aláírásának tizedik évfordulója alkalmából tartott Martonyi János külügyminiszterrel közös konferenciát.

Ebből az alkalomból elmondott beszédében a román diplomácia vezetője a két ország "stratégiai partnerségének fontosságát" méltatta. Corlatean szerint Románia és Magyarország tíz év alatt szoros, pragmatikus, párbeszéden és együttműködésen alapuló viszonyt alakított ki egymással.

Magyarország és Románia kormánya is úgy érzi, hogy a kisebbségi kérdés nem belügy - hangsúlyozta Martonyi János külügyminiszter ugyanezen a konferencián.

Magyarország sosem vitatta el egyetlen országnak a jogát sem, hogy a Magyarországon élő kisebbségek ügyében szót emeljen - tette hozzá, és kifejezte reményét, hogy ezt a jogot a magyar kormánytól sem akarja senki sem elvitatni.

A konferencián elmondott beszédében Martonyi rámutatott, hogy szerinte "Románia és Magyarország érdekei közösek", és a kelet-közép-európai térségben az államoknak egymással kell összefogniuk. Ehhez azonban kölcsönös bizalom kell és kellő visszafogottság a retorikában - tette hozzá.

Kifejtette: a tíz éve aláírt magyar-román stratégiai partnerségi nyilatkozattal összekapcsolódott a két ország sorsa, mind az euroatlanti, mind az európai uniós integráció szintjén. A jövőre nézve Románia is sok tekintetben együtt tud működni a két ország, például a román schengeni csatlakozás kiteljesítése, az európai munkaerőpiac, vagy az euró-övezetbe való belépés terén - mondta Martonyi.

A külügyminiszter szerint a vitákra is szükség van, de "veszekedésre" nem a két ország kapcsolatában. A "kisebbségi" kérdésre utalva azt kérte Romániától, hogy vegye figyelembe az adott közösség álláspontját, amikor a sorsukat érintő kérdésekről dönt. Hozzátette, az is természetes, hogy Magyarország támogatja a "romániai" magyarság törekvéseit, legyen szó a közigazgatás átszervezéséről, vagy az államosított javak visszaszolgáltatásáról (a legfontosabbat, az autonómiát már nem is említette).

(MTI nyomán)