 |
Szeghő Katalin tanácsvezető bíró "indoklása" szerint a jogszabályok alapján "az egyesülési és gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével".
A bíróság ugyan nem osztotta maradéktalanul az egyesület feloszlatását indítványozó ügyészség álláspontját, "megállapította" ugyanakkor, hogy a szervezet "több rendezvényen túllépte a gyülekezési jog, az egyesülési jog, illetve a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó jogi kereteket".
Frissítés: újabb részletek az "indoklásból"
A rendezvényeken László Attila, az egyesület elnöke "az egész cigányság ellen szólt", "nem tett különbséget a bűnözésből élők, illetve a törvénytisztelők között". A cigányokat "férgeknek, sátánfajzatnak, patkányoknak, szemeteknek nevezte".
A bíróság szerint ezek a kijelentések annyira durvák, hogy nemcsak a jó ízlés, hanem a véleménynyilvánítás határain is túlmennek.
Az elnök többször beszélt arról is, hogy a cigányságnak nincs helye a Kárpát-medencében. Ezek a kijelentések a bíróség szerint "a hallgatókat arra ösztönözhették, hogy a cigányokat bántalmazzák". Az ítélet szerint "nem lehetett megállapítani, hogy fizikai bántalmazás csak azért nem történt, mert a rendőrök biztosították a rendezvényeket".
Korábban a Gyulai Törvényszék elutasította az ügyészségnek az egyesület feloszlatására irányuló keresetét, ezért került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára. Az elsőfokú döntés után több magyarellenes párt és cigányvédő szervezet tiltakozott az ítélet ellen. A Magyar Bírói Egyesület etikai tanácsának május 26-ai állásfoglalása szerint a bíró "megsértette a bírák etikai kódexének előítélet-mentes, pártatlan és a pártatlanság látszatát is fenntartó eljárásra vonatozó követelményét".
(MTI nyomán)
