A zsidóseggnyaláson Granasztói György történész, miniszterelnöki főtanácsadó arról beszélt, hogy 5-6 millióra becsülik a "holokauszt" zsidó áldozatainak számát, a magyar (sic!) áldozatok száma több százezer, a Budapesten kívüli zsidóság gyakorlatilag teljesen elpusztult a vészkorszakban. Hosszú ideig nem lehetett pontosan tudni, hogyan indult el a gyakorlatban ez a rendkívül precízen kivitelezett népirtás - vetített a miniszterelnöki főtanácsadó.

Granasztói György hangsúlyozta: rendkívül bonyolult, mérhetetlenül komplex folyamat volt a holokauszt, amely messze túlmutat a statisztikai adatokon, azokon a tényeken, hogy hányan haltak meg.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a március végén elhunyt Kertész Imre szavait idézte. A Nobel-díjas zsidó író gondolatmenetét ismertetve kifejtette: nem érhetjük be annyival, hogy a "holokausztban" nem volt semmi racionális, így nem is lehet megérteni, mert minél inkább hangsúlyozzuk a holokauszt irracionális mivoltát, annál kevésbé akarjuk megérteni.

Pedig nem a történelem érthetetlen, hanem önmagunkat nem értjük, nem vagyunk hajlandók megérteni - mondta. A főigazgató emlékeztetett: Kertész Imre úgy vélte, az a feladatunk, hogy megértsük önmagunkat, az emberi természetet, hogy megrendüljünk, tapasztalattá lényegítsük át mindazt, ami megtörtént, és ezt a tapasztalatot tudássá formáljuk, mert ez az ember egyedüli eszköze, hogy felülemelkedjen a történelmen.

A néhai író szerint a lényeg nem az, ami a zsidókkal esett meg, hanem ami az európai értékekkel történt. Ezért a mai emléknap a jövőről is szól - tette hozzá Schmidt Mária. A koncerten közreműködött Lakatos Mónika és a Romengo zenekar, valamint a Parafónia Zenekar.

Méltó helyen állítottak emléket a munkaszolgálatosoknak a budapesti Józsefvárosban található Teleki László téren - jelentette ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára vasárnap Budapesten.

Fónagy János arra utalt, hogy a tér a zsidó kiskereskedelem és kisipar ismert helyszíne volt egykor, míg a közeli józsefvárosi pályaudvarról vonatok indultak fajtársaival.

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából tartottak megemlékezést a Teleki László téren vasárnap. A munkaszolgálatosok ott elhelyezett új emlékművét Dan Reisinger "magyar származású", Izraelben élő grafikus- és képzőművész tervezte.

Fónagy János a munkaszolgálatosok történetét elferdítve felidézte, hogy a munkaszolgálat fogalmát 1939-ben vezették be törvényben, ez a lépés a zsidók "megalázását, majd elpusztítását" célozta.

Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete arról beszélt, hogy az emlékmű hűen tükrözi a történelmet, és történelmi igazságot szolgáltat az áldozatoknak.

Az emlékmű segíti, hogy ismét azzal a témával foglalkozzanak, amely hosszú éveken át a történelem margójára szorult - mondta a helytartó, figyelmen kívül hagyva, hogy a mindenféle holoemlékévek lassan örökös megrendezőjeként minden nap minden percében már egyébként is csak ezzel foglalkozhatunk.

Ilan Mor köszönetet mondott a kormánynak, hogy támogatta az emlékmű felállítását, újabb tanúbizonyságát adva elkötelezettségének.

Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány elnöke kifejtette: a budapesti zsidóság emlékeiben a Teleki tér minden esetben jelen van, ezen a helyen ezerszámra haladtak át a zsidóság tagjai a kilátástalan jövő felé. Korábban pedig ez volt a budapesti zsidóság egyik fő központja - idézte fel.

Mint mondta, ezen a helyszínen ártatlan emberek rohantak vesztükbe, életüket hátrahagyva mentek a bizonytalanságba. Az emlékmű űrt tölt be, hiszen nemcsak a munkaszolgálatosokról emlékezik meg, hanem örök emléket állít azoknak, akik ezen az útvonalon vonultak a halálba, a bizonytalan jövőbe - fogalmazott.

Sára Botond, Józsefváros (Fidesz-KDNP) alpolgármestere azt mondta, hogy az "egyik legsötétebb korszak" szimbolikus helyszíne a tér. A zsidó élet egyik központja volt Józsefváros, így különösen mélyen érintette ez a fájdalmas időszak - próbálta túllicitálni az előtte szólókat az alpolgármester.

(MTI nyomán)