Már célegyenesben van a CETA, azaz az EU és Kanada közti szabadkereskedelmi egyezmény, amelyről a GMO-s és vitarendezési aggályok ellenére az a kormány álláspontja, hogy jó egyezmény, és küszöbön áll, hogy azt a magyar parlament is elfogadja.

Meglepő volt ezért, hogy csütörtökön a Magyar Nemzet arról írt: a Fideszen belül is sok az ellenzője a CETA-nak, ezért „a miniszterelnök visszakérte kormányzati hatáskörbe a megállapodás jóváhagyását”. A parlament honlapján eközben továbbra is elérhető az az országgyűlési határozati javaslat, mely arról szól, hogy az Országgyűlés egyetért azzal, hogy a kormány a CETA-t aláírja.

A lap információi szerint hidegzuhanyként érte a fideszes képviselők egy részét is az a bejelentés, hogy a frakció felhatalmazza a miniszterelnököt a Kanada és az Európai Unió közötti szabad kereskedelmi egyezmény aláírására. Távolról sem voltak ugyanis egységesek a honatyák a hazánk szuverenitását és mezőgazdaságát súlyosan veszélyeztető megállapodás ügyében.

A lap úgy tudja, miután a keddi Fidesz–KDNP-frakcióülésen egyértelművé vált, hogy a CETA nem megy át, a miniszterelnök visszakérte kormányzati hatáskörbe a megállapodás jóváhagyását úgy, hogy érdemben meg sem vitatták. Indoklásképpen állítólag elhangzott, hogy Magyarország számára általában előnyösek a szabad kereskedelmi megállapodások, és nincs szükség arra, hogy hazánk a CETA elutasításával újabb frontot nyisson Brüsszellel szemben.

Bár az egyezményt elutasító képviselők és a civil szervezetek is csalódottak, még nem adták fel, hiszen a CETA életbelépéséhez szükséges tagállami ratifikációk évekig elhúzódhatnak. Addig számos ponton meg lehet támadni a megállapodást, például az Európai Bíróságon.

Az ügyet bonyolítja, hogy a CETA-t nem az egyes tagállamok kötik Kanadával, hanem maga az EU. Ugyanakkor mivel nem csak uniós, de tagállami hatásköröket is érint az egyezmény (úgynevezett vegyes megállapodás), ezért a tagállami parlamentek ratifikációja után léphet csak az egyezmény hatályba. Újabb csavar viszont a történetben, hogy az egyezmény egyes rendelkezései mégis már a jövő év elején ideiglenesen hatályba léphetnek, még azelőtt, hogy mindegyik tagállam ratifikálta volna a CETA-t.

A Mandiner megkérdezte Gulyás Gergelyt, a törvényalkotási bizottság fideszes elnökét, hogy hogy áll az ügy jelenleg, és valóban a parlament hozzájárulása nélkül akarja-e a kormány aláírni a CETA-t.

Gulyás azt mondta: az egyezményt a kormány a parlament előzetes felhatalmazása nélkül is aláírhatja. A nemzetközi szerződések aláírása ugyanis nem jelenti azt, hogy rögtön hatályos is lesz az adott államra nézve az egyezmény. Ehhez a magyar jogban általában ratifikáció szükséges: ez azt jelenti, hogy törvényben kihirdeti az Országgyűlés a nemzetközi szerződést. Gulyás szerint ez évek múlva fog majd megtörténni csak.

Arra a kérdésre, hogy akkor miről szól a mostani parlamenti vita és a benyújtott országgyűlési határozati javaslat, Gulyás azt mondta: ez az ideiglenes hatályba lépés kizárásához kell. Mint mondta, a megállapodás tagállami hatáskörre vonatkozó részének ideiglenes alkalmazását a tagállami parlamentek kizárhatják, és a mostani határozati javaslat ezt célozza. Ide tartozik például a sokat vitatott vitarendezési mechanizmus, melynek keretében nemzetközi bíróság előtt beperelhetnék a cégek azokat az államokat, melyek az egyezménnyel ellentétes szabályozást tartanak fenn.

A határozati javaslatról kedden fog szavazni a parlament, és Gulyás egyértelműen leszögezte: biztos, hogy el fogják fogadni.

A nemzetközi egyezményekhez általában lehet fenntartásokat fűzni, a CETA-hoz például Németország is fűzött: ráadásul nem csak a tagállami, de az EU-s hatáskört érintő részekhez is. A kérdésre, hogy ilyet lehet-e csinálni, Gulyás azt mondta: „szerintem nem, de az EU és Németország között egyre kisebb a különbség”.

Azt is megkérdezték, hogy Magyarország fog-e fenntartásokat fűzni a CETA-hoz, például a GMO-s termékek forgalmazása kapcsán. Gulyás Gergely azt mondta, hogy nem tudja, kérdezzék a külügyet, de a GMO-mentesség amúgy is benne van a CETA-ban.

Erről egyébként annyit, hogy egyrészt jókat lehet trükközni azzal, hogy mi számít jogilag génmódosítottnak; másrészt azt már Mikola István elárulta egy pár héttel korábbi fórumon, hogy Alaptörvényben garantált GMO-mentesség ide vagy oda, most is forgalmaznak génmódosított termékeket, például takarmányt Magyarországon, legfeljebb nem termelnek.

(MN - Mandiner nyomán)