Mint ismert, Pintér Sándor belügyminiszter átírta a magzati élet védelméről szóló törvény végrehajtási rendeltének egyik utasítását, amely a terhesség megszakításához szükséges kérőlapot módosítja. A hétfői Magyar Közlönyben megjelent jogszabály szeptember 15-től az abortusz elvégzését egy új feltételhez köti: a terhességet megállapító szakorvosnak igazolnia kell, hogy az érintett nőnek egyértelműen, azonosítható módon megmutatta a magzati életfunkciók működésére utaló jeleket.
Az abortuszszabályok ilyen irányú módosítását korábban Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselője több alkalommal is szorgalmazta a parlamenti felszólalásaiban.
 |
– Mind a beteg érdekében, mind etikai szempontból támogatjuk ezt a változást – kommentálta az új szabályt a Népszavának Böszörményi-Nagy Géza, a Magyar Orvosi Kamara Országos Etikai Bizottságának elnöke.
– Az orvoslás egyik alapelve az élet védelme. Az élet az etikai kódexünkben megfogalmazottak szerint a fogantatástól kezdődik. Tehát a magzati élet már élet, amit nekünk, orvosoknak védenünk kell. Így mi mindenképpen amellett vagyunk, hogy az orvosnak kötelessége a terhesség megtartása érdekében érvelni. Ez eddig is gyakran megtörtént, csak nem volt kötelező. Az, hogy élő magzatról van szó, a mindig elvégzett ultrahangvizsgálat során is látható.
Arra a kérdésre, hogy megítélése szerint az orvosnak szabad-e nyomást gyakorolnia az amúgy is krízishelyzetben lévő páciensére, Böszörményi-Nagy Géza azt válaszolta: semmiképpen nem kell nyomást gyakorolnia, de az orvosnak el kell látnia minden olyan információval, amely segíthet a döntésében. Tehát az információátadásnak az orvos részéről ilyen mértékűnek és minőségűnek kell lennie – mondta.
A TASZ-t a magzatgyermek jogai a legkevésbé sem érdeklik
– Az abortusztörvény végrehajtási rendeletének kedden bejelentett módosítása nem más, mint egy káros látszatintézkedés, ami csak arra alkalmas, hogy egyébként is nehéz helyzetben lévő nőket megalázzon – mondta a lapnak Zeller Judit, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza. Hozzátette: a terhességmegszakítást szabályozó rendelet egy részletszabályát módosították. De még az sem egyértelmű, hogy ez pontosan mit jelent, mire gondoltak a megfogalmazott szöveggel. A homályos szabályozás szerinte "alááshatja az orvos-beteg bizalmi viszonyt, és megalázó helyzetbe hozhatja a terhességmegszakítást kérő nőket".
Mi Hazánk: nem a szigorítás, hanem a tájékoztatás az abortusztörvény módosításának célja
Nem szigorítás, csupán a várandós nők tájékoztatása döntésük valódi súlyáról az abortusztörvény módosításának célja - jelentette ki a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese szerdán a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában.
Dúró Dóra hangsúlyozta, a hétfőre virradó éjjel megjelent rendelet, amely a szívhang meghallgatásához köti az abortusz elvégzését, "a kezdete lehet egy életpárti fordulatnak". Hozzátette: 1956 óta nem volt életpárti előrelépés Magyarországon az abortuszszabályozásban, a terhességmegszakításról szóló közgondolkodást még mindig a kommunista rendszer emberképe hatja át.
Kiemelte: ha Magyarország ténylegesen keresztény országként határozza meg magát, a keresztény szemlélethez kell igazítani a törvényeit. Az alaptörvényben is szerepel, hogy a magzati életet a fogantatás pillanatától védelem illeti meg, ehhez képest az abortuszszabályozásban ezt mostanáig "semmi nem követte".
Az új rendelet esélyt ad a magzatnak, hogy legyen legalább 5-10 másodperce kommunikálni a saját édesanyjával - mondta.
Szerinte sok nő úgy megy el abortuszra, hogy nem ismeri a döntése súlyát. A magzatnak 12 hetes korára - az abortusz elvégezhetőségének határidejéig - kifejlődnek a szervei, van keze, lába, arca, tudja szopni az ujját, és van szívhangja, amit a rendelet következtében az édesanya is hallani fog mostantól - mondta.
Dúró Dóra úgy látja, az emberek nincsenek tisztában az abortusz negatív következményeivel sem. Példaként említette, hogy az abortusz 193 százalékkal növeli a mellrák kialakulásának esélyét, míg a szülés csökkenti azt, valamint a koraszülés, a vetélés és a meddőség kialakulásának esélye is nő a terhességmegszakítás következtében.
A politikus, aki hat évvel ezelőtt már benyújtotta az Országgyűlésnek ezt a javaslatot, a módosítástól azt reméli, hogy egy szemléletváltás kezdete lehet, emellett pedig konkrét életek menekülhetnek meg. Észak-Macedóniában, ahol hasonló szabályozás van érvényben, az abortuszt kérő nők 20 százaléka eláll szándékától, miután meghallgatja a gyermek szívhangját - jelezte.
Az M1 reggeli műsorában azokra a kritikákra reagálva, melyek szerint a rendelet azt szolgálja, hogy az abortusz előtt álló nők kicsússzanak a határidőből, Dúró Dóra úgy reagált, nem történik nehezítés, nem új papír beszerzéséről van szó, hiszen eddig is kellett a várandósságról orvosi papír az abortusz előtt, ez egészül ki mostantól egy mondattal.
Arra a bírálatra, hogy a szabályozás tovább nehezíti az abortusz előtt álló nők amúgy is nehéz helyzetét, és korlátozza döntésük szabadságát, azt mondta, az abortusz lelki teher egy nőnek, és ezzel kapcsolatban megértőnek kell lenni. Ugyanakkor meglátása szerint az édesanyák most sem dönthetnek szabadon, felmérések alapján ugyanis sokukra nyomást gyakorol a környezete, a párja, a családja, munkáltatója, és ha valóban szabadon dönthetnének, sokan a gyermekük élete mellett döntenének.
Szemléletbeli kérdésnek is nevezte az abortusz megítélését, rámutatva: ha egy egyéves gyermekkel kerül válsághelyzetbe az édesanya, fel sem merül senkiben megoldásként a gyermek életének kioltása.
Dúró Dóra azt kérte a nehéz helyzetben lévő várandós nőktől, hogy ha meg szeretnék tartani gyermeküket, keressék a segítő civil és egyházi közösségeket.
(MTI)
