Szalai Kálmán, a Tett és Védelem Alapítvány elnöke kiemelte: míg Németországban és Nagy-Briattniában a duplájára (67-ről 121-re, illetve 136-ról 266-ra) nőtt az erőszakos antiszemita cselekmények száma 2022-ről 2023-ra, és e cselekmények többségében 2023. október 7. után történtek, addig Magyarországon nem változott a számuk. A zsidó közösség tehát Magyarországon biztonságban van.

Elmondta: az alapítvány 11 éve folyamatosan végez antiszemitizmus-kutatást, amelyhez három helyről veszi az adatokat: az online és offline antiszemita "gyűlöletcselekmények" monitorozásából, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) ötévente 13 ország zsidó közösségeiben végzett kutatásából és az alapítvány által a társadalmak antiszemita "előítéletességét" (értsd: tapasztalatainak összességét - a szerk.) vizsgáló kutatásából.

Csepeli György szociálpszichológus, az MTA doktora elmondta: az antiszemitizmus négyezer éves történetében az első, a Római Birodalomra jellemző, a zsidó közösség "mássága miatti antiszemitizmust" követte a második, a zsidóságra mint Jézus gyilkosára tekintő antijudaizmus, majd a harmadik, modern kori, "a zsidók sikerességét fantázia szülte elképzelésekkel társító" politikai antiszemitizmus. Végül napjainkban "Izrael állam léte vált ki egy teljesen újfajta antiszemita reakciót". (Nem a léte, hanem a viselkedése: faji elnyomása, népirtásai stb. - a szerk.)

Hozzátette: a jelenlegi kutatás igyekszik az antiszemitizmusnak mind a négy rétegét feltárni.

Örkény Antal szociológus, az MTA doktora a magyar társadalom antiszemita "előítéletességét" vizsgáló kutatásról elmondta: az ezer ember megkérdezésével készült reprezentatív kutatás sajátossága, hogy 2023 őszén készült el, de az októberi események után, ez év márciusában készítettek egy úgynevezett utókövetéses vizsgálatot, kifejezetten az izraeli eseményekre fókuszálva.

A kutatás módszertani újdonságáról szólva felidézte: az Adorno-féle, II. világháború utáni antiszemitizmus-kutatások kizárólag negatív állításokat fogalmaztak meg, és az azzal való azonosulásra kérdeztek rá. A későbbi kutatások már tartalmaztak ugyan pozitív állításokat, de még mindig a negatívak voltak többségben, a mostani kutatás azonban egyenlő arányban tartalmaz negatív és pozitív állításokat.

Emellett az egyetértés és egyet nem értés 7-10 fokú skáláját - amelyben a középső sáv meglátásuk szerint nehezen értelmezhető - 4-re csökkentették, hogy a válaszadónak mindenképp döntenie kelljen vagy a negatív, vagy a pozitív hozzáállás mellett.

Grajczjár István szociológus, a kutatást lebonyolító Milton Friedman Egyetem tanszékvezetője ismertette: az elmúlt időszakban nem változott a filoszemiták, vagyis a zsidósággal kapcsolatos pozitív állításokat elfogadók, a negatív állításokat tagadók és a "konzisztens antiszemiták", vagyis minden negatív állítást elfogadók és minden pozitív állítást tagadók aránya.

Ugyanakkor markánsan nőtt a "habozóknak" hívott csoport, akik távolságot tartanak, és mind a pozitív, mind a negatív állításokat tagadják, és markánsan csökkent az inkonzisztens, a mind a pozitív, mind a negatív állításokat elfogadók aránya.

Azzal az állítással, hogy a Hamász Izrael elleni támadása felerősítheti az antiszemita indulatokat az európai országokban, az összes megkérdezett 41 százaléka értett egyet. Azt, hogy a jelenlegi közel-keleti események veszélyeztetik Magyarország biztonságát, a válaszadóknak csak egynegyede érzékeli. A túlnyomó többség, a megkérdezettek 77 százaléka szerint Magyarországon a zsidó közösség biztonságban van - mondta.

A Hamász Izrael elleni támadását a társadalom kétharmada egyértelműen elítéli, egyharmada viszont elítéli, de megérti a Hamász indokait, és csupán 2 százaléka helyesli.

A megkérdezettek 39 százaléka a Hamászt tartja a háború felelősének, és mindössze hat százaléka tartja Izraelt, de 40 százalék mindkét felet hibáztatja, illetve 15 százalék a nagyhatalmak közötti konfliktust gondolja a háború hátterében állni.

Kiemelte: a habozók attitűdjei "óvatosságra intenek", mert

Megítélése szerint egy elhibázott kommunikáció a habozókat könnyen átfordíthatja egyfajta antiszemita irányba. Ugyanakkor azt is ki lehet jelenteni, hogy a társadalom többsége szerint a zsidók biztonságban vannak - mondta Grajczjár István.

(MTI nyomán)