Az úgynevezett kereszténydemokratákat - izraelita műhelyének megalakulása, majd az SZDSZ-szel való paráználkodása után - ugyanakkor 0%-ra mérték. A MIÉP-et még kimutatják, egy idős réteg ugyanis 15 éve olyan reflexszerűen szavaz a Csurka-pártra, ahogy vasárnap templomba megy. Pontosabban csak szavazna, ugyanis legközelebb már nemigen lesznek CSIÉP-es jelöltek, hiszen a hadrafogható tagság - önként vagy kizárásra - otthagyta Csurkát, így 176 jelöltet találni szerte az országban nem lenne könnyű, ráadásul 750-750 kopogtatócédulát összegyűjteni nekik pedig egyenesen reménytelen. Tehát a folyamatosan apadó, de még 1%-nyi csurkista kénytelen lesz mást beikszelni, többnyire vélhetően a Jobbikot, mely így ezek szerint még a Sanda Ipse szerint is 3% körüli eredményre számíthatna már most.

A Fidesz őrzi a nagyjából két és fél milliós, az MSZP másfél milliós táborát. A nyár eleje óta nincsen szavazói jövés-menés a két birkagyűjtőpárt környékén. Erősödtek viszont a kötelékek, különösen az elmúlt egy hónapban vált szorosabbá a támogatók pártokhoz fűződő kapcsolata (pontosabban kedvencükön kívül mindegyiket fokozottaban utálják a szavazók) - legalábbis a Szonda Ipsos szeptemberi felmérése szerint, amely állítólag másfél ezer választókorú megkérdezésével szeptember 17-24. között készült.

Augusztusban a fityeszesek 64, a maszoposok 58 százaléka ígérte meg, hogy elmenne egy mostani választásra. Ezek az arányok szeptemberre valamelyest emelkedtek, 67, illetve 62 százalékra.

Jelenleg a Fidesz-hívők körében mindössze hatszázaléknyian tartják talonban az MDF-et, s a viszonzás is meglehetősen csekély: a Magyar Dávidibolya Fórum táborának csak egytizede nevezte meg második kedvenceként a Fideszt. Ez évek óta így van.

A kormánykoalíció hivatalos szakadása viszont eltávolodást hozott az érintett szavazók gondolkodásában is. Tavaly még az MSZP-sek harmada, az idén tavasszal nagyjából 15 százaléka, mostanában pedig szűk egytizede nevezte meg másodikként preferált pártjaként az SZDSZ-t. A szabad demokraták körében egyötödnyien tartják számon az MSZP-t, mint amelyikre szívesen szavaznának. Bár az SZDSZ ellenzéki párt lett, de lényegében senki nem akad közöttük, akinél szóba jönne tartalékként a Fidesz. A távolságtartás kölcsönös, a nagyobbik álellenzéki párt hívei között látszólag egyáltalán nincs potenciális támogatója az SZDSZ-nek (valójában a Fityeszre adott szavazatok végső soron mégis a liberális vonalat segítik - Kuruc.info szerk.).

A pártpreferenciájukban bizonytalan szavazók jelenleg 15 százalékos csoportjának egy-egyötöde kacsingat az MSZP-re, illetve a Fideszre, azaz mindkét pártnak van esélye nagyjából negyedmillió pluszszavazatot begyűjteni. A 15%-nyi biztosan szavazó 60%-a, tehát 9% valami más pártot keres, és akkor még nem beszéltünk a választani jelenleg nem akaró távolmaradókról...

2008 tavaszán az MTA Szociológiai Kutatóintézetében megkíséreltek egyfajta radikalizmus-monitoring mérési eszköz felépítését, és azt egy 1500-as reprezentatív országos mintán azután le is kérdezték. Egy hétfokozatú jobb-bal skálán a 7-es, vagyis a legkeményebb jobboldali értéket 15,4 százalékuk választotta...