Bartha mindenekelőtt azt hangsúlyozza, hogy nagyon kevés információnk van a történtekkel kapcsolatban, talán még az ukránok sem tudják, pontosan ki áll az akció mögött. Az viszont nem elképzelhetetlen, hogy annak ellenére hozzanak nyilvánosságra egy ilyen horderejű ügyet, hogy nincsenek birtokában minden bizonyítéknak. „Ők azt látták, hogy magyar állampolgárokat tartóztattak le” – szögezte le.

Bartha emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években Lengyelországban és a balti államokban is bőséggel akadt rá példa, hogy az orosz titkosszolgálat helyieket szervezett be különböző akciókra, Kárpátalján is volt már példa hasonló provokációra, az orosz szolgálatoknak pedig „nem rettentően bonyolult magyar állampolgárokat beszervezni”. Bartha szerint a megismert információk nem sejtetnek túlzottan szofisztikált akciót, miközben az ügy nagyon direkten próbál rámutatni Magyarország felelősségére.

– érvelt a szakértő, aki szerint ezzel együtt azt sem lehet teljes bizonyossággal kizárni, hogy az ukránok állnak a dolog mögött.

„Láttunk már ilyet, például az Északi Áramlat kapcsán. De úgy gondolom, hogy Ukrajna jelenleg nem érdekelt a feszültség növelésében.” A szakértő azért is tartja valószínűbbnek az oroszok szervezkedését, mert éppen az utóbbi időben indultak meg a kétoldalú tárgyalások a magyar és az ukrán fél között, melyek a vitás kérdéseket hivatottak rendezni. Kárpátaljára is terveztek ilyen megbeszéléseket, ráadásul magyar szakértők bevonásával és részvételével, így Bartha szerint Ukrajnának nem érdeke egy „hamis zászlós” akció tető alá hozása.

Oroszország érdeke, hogy esetleg egy ukrán–magyar közeledést megelőzzön, vagy adott esetben a kétoldalú kapcsolatokat még egy konfliktussal tovább terhelje. Hiszen Magyarország kész arra, hogy blokkoljon bármilyen ukrán EU-s integrációt.

A magyar kormány részéről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter – bár szintén utalt arra, hogy kevés a biztos információ az ügyben – az ukrán propaganda termékének tulajdonította az SZBU reggeli bejelentését. „Világos, hogy Ukrajnában gyakran alkalmaznak magyarellenes propagandát. Olyan magyarellenes propagandát, amelyről sok esetben kiderült, hogy semmifajta alapja nincsen” – jelentette ki. A tárcavezető nyilatkozatát azzal zárta, akkor tudnak foglalkozni az üggyel, ha kapnak bármilyen részletet vagy hivatalos információt.

A lap által megkérdezett szakértő nem gondolja, hogy az ügy érdemben befolyásolhatja a kárpátaljai magyarság helyzetét. Ukrajnának az uniós csatlakozás reményében jelentős engedményeket kell tennie a területén élő kisebbségeknek, és itt távolról sem csak a magyarokról van szó, több tucat nemzetiség él Ukrajnában. Bartha hangsúlyozza, Ukrajna nem igazán teheti meg, hogy a kisebbségekkel szemben lépjen fel, és ne folytassa azt a politikáját, mely a kisebbségi jogokat szélesíti. Éppen ezért azt sem gondolja, hogy célzott lépéseket tennének az ukránok a kárpátaljai magyarokkal szemben. Ha pedig ők is az oroszokat sejtik az akció mögött, akkor különösen nem fognak ilyet tenni.

„De nem kizárt, hogy nekik is kapóra jön ez az ügy arra, hogy a Magyarországra nehezedő nyomást egy kicsit növelni tudják annak érdekében, hogy Budapest ne akassza tovább az EU-integrációs folyamatokat” – mutatott rá Bartha.

Biztos információk tehát nincsenek a birtokunkban, adódik ugyanakkor a kérdés – ha feltételezzük, hogy mégis a magyar szolgálatokhoz köthető az akció –, hogy a kárpátaljai nyomulás összecsenghet-e a béketevékenységgel való szakítással, amiről a honvédelmi miniszter beszélt. Bartha Dániel valószínűtlennek tartja, hogy a magyar hírszerzés olyan tevékenységet végezzen, amit az SZBU állít, az pedig szerinte már inkább összeesküvés-elmélet, hogy a két esetnek köze lehet egymáshoz. Már csak azért is, mert Szalay-Bobrovniczky szavai azért hangoztak el (ráadásul 2023-ban), hogy a honvédségen belüli átalakításokat menedzseljék. A szakértő egyébként is úgy véli, hogy bár fel-felbukkan még a revizionista gondolatok nosztalgiája, a magyar katonai és politikai vezetésben ez nincs jelen.

Kárpátalját jelenleg nagyjából 1,2 millió ember lakja, és bár a háború miatt nehéz pontos és naprakész demográfiai adatokat közölni, még a magyar kormánysajtó is tényszerűen írt arról 2023 februárjában, hogy 100 ezer alá csökkenhetett a magyarok száma a régióban.

– zárta gondolatait a szakértő.