A 21 Kutatóközpont augusztus végi felmérése szerint a Tisza Párt 34, a Fidesz 26 százalékon áll a teljes népességben. A Fidesz tábora egy, a Tiszáé két százalékponttal növekedett a legutóbbi, június végi méréshez képest. A pártot választani tudók között a Tisza 48, a Fidesz 38 százalékos támogatottságot tudhat magáénak – ezen az alapon csak a Fidesz értéke változott júniushoz képest, 1 százalékponttal nőtt. Ezek az elmozdulások bőven a hibahatáron belüliek, a két nagy párt szavazótáborának mérete nem módosult érdemben.
A részvételüket biztosra mondó szavazók között is a hibahatáron belüli a különbség az előző kutatáshoz képest, ám ebben a kategóriában mintha mégis trendfordulót látnánk: a Fidesz októberben 40, áprilisban 37, júniusban 34 százalékon állt, tehát egyenletesen csökkent, augusztusban viszont 36 százalékra kapaszkodott vissza.
Úgy tűnik tehát, hogy minimálisan nőtt a kormánypárti szavazók részvételi hajlandósága, miközben a Tisza ugyanúgy 52 százalékon áll, mint a nyár elején. Ugyanakkor fontos, hogy a ciklus közbeni fiktív választási részvételi szándék nem feleltethető meg a tényleges választási részvételnek, ráadásul ennek a mintarésznek a hibahatára is némileg nagyobb, körülbelül plusz/mínusz 4 százalékpont.
A két nagy párt mellett a Mi Hazánknak van a legjobb esélye jelen pillanatban a parlamenti küszöb átlépésére: a júniusi kutatáshoz hasonlóan a pártot választani tudók között 7, a biztos szavazó pártválasztók között 5 százalékon áll.
A leginkább érdemi változás a Demokratikus Koalíció esetében következett be: a pártot választani tudók között 4-ről 2, míg a biztos szavazó pártválasztók között 5-ről 2 százalékra estek vissza (bár valójában a júniusi eredményük volt kiugró, az áprilisihoz képest csak egy százalékponttal kisebb most a DK népszerűsége). A Magyar Kétfarkú Kutya Párt meg is előzte Dobrev Klára pártját: előbbi 3 százalékon áll a pártválasztók között, és 4 százalékon a részvételüket biztosra mondók körében.
Az összes többi párt egyesített támogatottsága mindössze 2, illetve 1 százalék. Vagyis a pártrendszer további koncentrálódása felé mutatnak az adatok, jelen pillanatban a hárompárti parlament tűnik a legvalószínűbbnek.
Ami a demográfiai különbségeket illeti, nagyon hasonló mintázat tapasztalható, mint korábban: a Fidesz az idősebb, kistelepülésen élő, alacsonyabb iskolai végzettségű válaszadók között népszerűbb az átlagnál, a Tisza pedig a férfiak, a nagyvárosiak, a magasan képzettek és a fiatalok között.
Az iskolai végzettség szerinti különbségek a következőképpen alakulnak:
  • az alapfokú végzettségű (8 általánost végzett) választópolgárok között a Fidesz 40–15 arányban vezet a Tisza előtt,
  • a szakmunkás végzettségűek között kiegyenlített az arány,
  • az érettségizettek körében 39–25 arányban,
  • a diplomások között pedig 48–14 arányban vezet a Tisza.
Módszertan
A hibrid adatfelvétel augusztus 27. és 31. között zajlott, ezer fő megkérdezésével. A válaszadók SMS-üzenetben kapták meg az online kérdőívhez vezető linket. A 65 év feletti válaszadók politikai preferenciáját telefonos módszerrel kérdezték le a kutatók. A 21 Kutatóközpont ugyanezt a módszert használta az EP-választási méréséhez és a cikkben említett korábbi kutatásaihoz is. A teljes minta súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai szerint történt, lakóhely, nem, kor, iskolai végzettség szerint. A minta reprezentatív a teljes lakosságra nézve, a mintában kapott értékek +/- 3 százalékponttal térnek el attól, amit a teljes lakosság megkérdezése esetén kaptak volna. A részsokaságok vizsgálata során azonban a hibahatár ennél valamivel nagyobb is lehet.
(24 nyomán)
Kapcsolódó: Republikon: 8 százalékon a Mi Hazánk