Jelenleg és a belátható jövőben az atomerőművek túlnyomó többsége továbbra is a nyomottvizes technológiát fogja használni. Alapvetően ezzel van tapasztalat, és a legtöbb atomenergetikai cég ilyet tud kínálni. Viszont már hosszú ideje fejlesztenek más atomerőmű-típusokat is, amelyektől a nukleáris ipar több probléma megoldását várja. A múltkori cikk után, amiben az ólomhűtési gyorsreaktorról adtunk hírt, most két másik fejlesztésről lesz szó.
A nagyon magas hőmérsékletű reaktor
A nukleáris ipar a negyedik generációs reaktortípusokból hatot tart számon. Ezek közül az egyik a nagyon magas hőmérsékletű reaktor. Ezt már egy ideje fejlesztik, de még további kutatások szükségesek a területen.
A nagyon magas hőmérsékletű reaktornak a leendő hidrogéngazdaság adhat majd jelentőséget. Ennek az az oka, hogy ugyan fejlesztik a hidrogén felhasználását, például hidrogénautók révén, de maga a hidrogénelőállítás energetikai szempontból jelenleg nem egy hatékony folyamat.
Jelenleg hidrogént elektromos áram felhasználásával, elektrolízissel állítanak elő. Ehhez meg kell termelni az elektromos áramot, ami jelentős veszteségekkel jár. Továbbá maga az elektrolízis sem a leghatékonyabb folyamat.
Viszont a nagyon magas hőmérsékletű reaktorok forradalmasíthatják majd a leendő hidrogéngazdaságot. Ennek az az oka, hogy ezek a reaktorok olyan magas hőmérsékleten üzemelnek majd, hogy képesek lesznek termokémiai hidrogéngyártásra. Ez sokkal hatékonyabb formája lenne a hidrogéngyártásnak, mint az elektrolízis.
 A nagyon magas hőmérsékletű reaktor lehetséges szerepe a hidrogéngazdaságban, ábrázolva |
A kínai HTR-PM
Magas hőmérsékletű reaktor jelenleg Kínában van építés alatt, a HTR-PM. Ez német technológián alapul, amit a németek eladtak a kínaiaknak.
Ez a reaktor ún. „golyós” reaktor. A név a teniszlabda-méretű fűtőelemből származik. Az apró méretű golyók előnye, hogy üzem közben lehet cserélni. A golyó kilépésénél megvizsgálják a sérüléseit, illetve a kiégési állapotát. Ha az üzemanyag nem sérült, illetve nem égett ki eléggé, akkor visszakerül a reaktorba.
 A HTR-PM üzemanyaga |
A reaktor hűtőközege hélium, amely akár 600-700 fokra is felmelegszik.
A nátriumhűtésű gyorsreaktor
Jelenleg a negyedik generációs reaktorok közül a legérettebb típusnak a nátriumhűtésű gyorsreaktort tartják. Ebből már számos kísérleti reaktor épült, és az oroszok már kínálják is a vevőknek.
Ezek a reaktorok atmoszférikus nyomáson üzemelnek (az ólomhűtéses gyorsreaktorhoz hasonlóan). Ez azért lehetséges, mert az üzemi hőmérsékletén a nátrium nem forr el. Ez gazdasági és üzemeltetési szempontból komoly előny.
 BN-800 nátriumhűtésű gyorsreaktor |
Emellett ezzel a reaktortípussal lehetséges a korábbi atomerőművek kiégett üzemanyagát használni üzemanyagként, ami csökkenti a képződő radioaktív hulladék mennyiségét.
 A nátriumhűtésű gyorsreaktor ábrázolása |
Viszont a típussal több probléma is van. Az egyik az, hogy a folyékony nátrium hevesen reagál a vízzel (és a levegővel). Ezért amennyiben tűz üt ki, úgy vizet nem lehet az oltáshoz használni.
Az oroszoknál ilyen atomerőmű üzemel, a kínaiak pedig rendeltek tőlük.
Az egyik feltételezés szerint a kínaiak azért rendelték meg a technológiát az oroszoktól, hogy nukleáris fegyverekhez használják.
(Olvasónktól)
Források:
