Talapzatára került Szent László király lovasszobra, Deák Árpád szobrászművész bronzból készült alkotása a nagyváradi várban, ahol már a nagyközönség is láthatja - derült ki a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye keddi közleményéből.
 |
A püspökség közösségi oldalán közzétett bejegyzés szerint a Ronde Bosse Art Kft. képviselői hétfőn befejezték a szobor összeszerelését és felhelyezték azt a talapzatra. Kedden az önkormányzat és a püspökség képviselői - Florin Birta, Nagyvárad polgármestere és Böcskei László nagyváradi római katolikus püspök - koszorút helyeztek el a szobornál Szent László emlékének tiszteletére.
 |
Ezzel az új emlékmű bekerült Nagyvárad turisztikai körforgásába - közölte a püspökség, hozzátéve, hogy a szobor megáldására egy későbbi időpontban, szertartás keretében kerül majd sor.
 |
 |
A sajtónyilvánosság nélkül lezajlott "diszkrét szoboravatót" az eBihoreanul című román hírportál annak tulajdonította, hogy a szoborállítás múlt héten a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által közösségi oldalakon terjesztett nacionalista manipuláció célpontjává vált.
 |
A lap felidézte, hogy a polgármesteri hivatal szombaton közzétett válaszvideójában "pontot tett az AUR csúsztatásaira", és felhívta az internetezők figyelmét arra: a Szent László-szobor a várba, nem pedig - a románok által lakott területek első egyesítőjeként ünnepelt - Mihai Viteazul (II. Mihály havasalföldi vajda) 2019-ben lebontott főtéri szobrának helyére kerül, amelyet restaurálása után másutt fognak felállítani.
 |
 |
A partiumi város alapítójaként tisztelt lovagkirály lovasszobrát a római katolikus püspökség és az önkormányzat együttműködésének köszönhetően állították fel, az erre vonatkozó tervet tavaly februárban ismertette Böcskei László megyés püspök és Florin Birta polgármester.
 |
Birta akkor úgy fogalmazott, hogy a szoborállítással "történelmi igazságot szolgáltatnak" a városalapító királynak, és Nagyvárad multietnikus, multikulturális voltát hangsúlyozzák. Böcskei László hozzátette: a helyválasztással a várnak az egyházmegye évezredes történetében betöltött szerepét is hangsúlyozni szeretnék.
 |
Az 5,3 méter magas lovasszobor bronzba öntését Ovidiu Petroman végezte az Arad megyei Zimándújfaluban. Elkészültét a magyar kormány és a nagyváradi magyarság támogatta, több gyűjtést is szerveztek.
 |
 |
A Csonka-bástya és a fejedelmi palota között felállított alkotás lovon, fején koronával, kezében harci bárddal ábrázolja a lovagkirályt. Deák Árpád korábban elmondta: klasszikus, fenséges, spiritualizált Szent László-alakot igyekezett megmintázni.
 |
A szobrot a nagyváradi magyarság eredetileg a város főterén, az egykori Szent László téren szerette volna felállíttatni, aláírásgyűjtés is indult ezért, de Ilie Bolojan korábbi polgármester elvetette a 8000 kézjeggyel támogatott beadványt, és a téren Ferdinand román király szobrát helyeztette el.
 |
 Fotók: Fb / Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye |
Így esett a választás az európai forrásokból restaurált várra. Szent László itt építtette meg az első nagyváradi székesegyházat, amely a lovagkirály temetkezőhelyéül szolgált, így zarándokhellyé vált, és utóbb több magyar uralkodót is ezen a helyen helyeztek örök nyugalomra.
(MTI)
Frissítés: olvasónk kiegészítése:
Ez a lovasszobor gyönyörű és méltó alkotás Szent Lászlóról, de a cikk alatti hozzászólások alapján félreértésekre adhat okot a szobor palástjának hátoldalán látható liliom-ábrázolás, amely hasonlít ugyan az Anjou-címerben található liliomra, de mégsem ugyanaz (annak ugyanis van több alsó elágazása is). A liliom a kereszténység fontos jelképe, nem véletlenül ábrázolják a magyar szenteket ezzel a virággal a kezükben:
A keresztény ikonográfiában a fehér liliom Krisztusnak, a világ világosságának attribútuma, a húsvéti oltár és a szentsír hagyományos dísze, valamint gyakori az angyali üdvözlet- és a szeplőtelen fogantatás-ábrázolásokon is, Gábriel arkangyal kezében pedig a paradicsomi élet fájára utal, amelyből az új élet és a megváltás sarjadzik. Mária kezében a jogar olykor liliomban végződik – mint például a búcsúszentlászlói templom egyik ábrázolásán –, amely királynői méltóságára utal. A szüzesség és a szeretet, illetve a szeretetből vállalt szenvedés jelképeként gyakran szerepel a fehér és piros liliom együtt Mária kezében. A piros színű tűzliliom Krisztus szenvedésére és halálára, a szenvedésre utal. A liliom a szűz, a Szűzanyát különlegesen tisztelő, illetve a szűzi házasságban élő szentek attribútuma is egyben: Szent József és Páduai Szent Antal mindig liliommal látható, de gyakori ábrázolás az is, amint a gyermek Jézus nyújtja át a virágot Assisi Szent Ferencnek, Sziénai Szent Katalinnak vagy Szent Klárának. A magyar szentek közül Árpádházi Szent Margitot és Szent Imre herceget ábrázolják kezében fehér liliommal. Profán – nem vallási – ábrázolásokon az áldott állapotban lévő nő mellett látható liliom az élet és az anyaság szimbóluma.
(Forrás itt)
A legendák szerint Szent László sebeit Szűz Mária gyógyította meg, így a Boldogságos Szűz tisztelete az ő uralkodásának idejében még jobban megerősödött. Úgyhogy a palást hátoldalán, az erdélyi, hagyományos motívumokkal övezett liliom semmiképp sem keverendő össze az Anjou-ház címerével, noha az abban szereplő liliomnak is ugyanaz a szimbolikus jelentése a kereszténységen belül.
BenHenokh
