A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa Facebook-oldalán közzétett videoüzenetében elmondta: a hétfő éjszakai és keddi esőzések nyomán a Korond-patak vízhozama másodpercenként 50 köbméterre nőtt. Az árral érkező hordalék felszakította a medret védő geofóliát, így beömlik a víz a sóbányába.

"A legrosszabb, hogy tehetetlen mindenki, mert ekkora mértékű és mennyiségű vizet nem láttak a helyiek sem az elmúlt 30 évben. Ez valószínűleg oda fog vezetni, hogy pár órán belül a bányát el fogja önteni a víz" - tájékoztatott a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) helyszínen lévő képviselőitől kapott legújabb információk alapján a tanácselnök.

A közösségi oldalakra számos videót töltöttek fel a bányába zúduló vízről, és olyan képes beszámolók is megjelentek, melyeken a bányából épp kihozzák a munkagépeket.

Bíró Barna Botond arra kérte a parajdi, sóvidéki lakosokat, hogy tartsanak ki a nehéz pillanatokban, és ne veszítsék el a reményt. "Bármi történik ma, meg kell várni, hogy a víz lemenjen -, utána nem fogjuk engedni azt, hogy ne nyissák újra a bányavállalatot" - mondta. Közölte, hogy minden érintett intézményt és Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt is tájékoztatta a rendkívüli helyzetről.

Mint mondta, egyeztetett az Országos Sóipari Társaság (Salrom) képviselőivel is, akiktől a bánya helyreállítását, és ezt követően a turizmus és a kitermelés újraindítását kérte. Az évente látogatók százezreit vonzó sóbánya áll a helyi és regionális turizmus középpontjában, bezárása számos munkahelyet veszélyeztet.

Nyágrus László polgármester arról tájékoztatta a község lakóit, hogy a szakemberek figyelemmel kísérik a helyzetet. "Kérünk mindenkit, hogy vigyázzunk egymásra, különösen az idősebbekre, gyerekekre. Ne feledjük: egységben az erő, és a nehéz időkben még inkább szükség van az összetartásra" - üzente a helyieknek.

Hargita megyében árvízkészültség van, miután az elmúlt napok esőzései nyomán több patak vízhozama is megnövekedett. A megyei önkormányzat tájékoztatása szerint Nyikómalomfalvánál le kellett zárni a 13C jelzésű országutat, aminek nyomán megnőtt a forgalom Székelyudvarhely és Székelykeresztúr között.

A megyei önkormányzat felhívást intézett a helyi önkéntes tűzoltó egyesületekhez és kérte: álljanak a helyi hatóságok, katasztrófavédelmi csapatok rendelkezésére.

Parajdon május 8-án helyi szintű veszélyhelyzetet hirdettek, melyet pénteken újabb 15 napra, június 6-áig meghosszabbítottak a bányába betörő víz miatt. A Hargita megyei önkormányzat május 13-án 400 ezer lejes (32 millió forint) gyorssegélyt szavazott meg a község számára a sóbányát veszélyeztető vízbetörés megfékezésére.

A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel. A felszín alatt 120 méterre található csarnokokban játszóterek, foglalkoztató és kikapcsolódási terek, ökumenikus kápolna és moziterem várja a turistákat. Jótékony mikroklímája miatt egészségeseknek és betegeknek is ajánlott időt tölteni a tárnákban, ami segíti a kikapcsolódást, a szervezet regenerálódását, és számos egészségi panaszra is javallott.

Kelemen Hunor együttérzéséről biztosította a parajdi sóbányánál kialakult rendkívüli helyzet miatt a Hargita megyei község lakosait. Minden támogatást megadunk Parajdnak - írta kedden este Facebook-oldalán az erdélyi magyar politikus.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke rámutatott, hogy a sóbányát sújtó természeti katasztrófa miatt veszélybe került egy közösség gondosan megtervezett és sok munkával felépített jövője. "Meg kell találni a megoldást arra, hogy a sókitermelés folytatódhasson, és a gyógyulást kereső, illetve turisztikai céllal érkező vendégek továbbra is ellátogathassanak Parajdra" - húzta alá.

Közölte: az esőzések és áradások után az első feladat a kármentés, ezt követi a helyreállítás és a hosszú távú megoldások kidolgozása. "Nem engedhetjük, hogy az áradó víz veszélyeztesse a helyi közösség megélhetését" - húzta alá az RMDSZ elnöke, aki szerint az Országos Sóipari Társaság (Salrom) első számú prioritása a bánya teljes rendbetétele kell legyen.

Petres Sándor, Hargita megyei prefektus úgy nyilatkozott: a víz ellenőrizhetetlen ütemben kezdett el beömleni a tárnákba, és nem lehet megfékezni, a megduzzadt patak becsült vízhozama több mint százszorosa a megszokottnak. "Sajnos elvesztettük a csatát a természettel" - idézte a prefektust az Agerpres.

Mint közölte, megpróbálnak a bánya belsejében gátat emelni, hogy legalább a turistaövezet egy részét és a régi fejtési területet megmentsék. Aláhúzta: szakértők szerint a víz egyelőre nem fenyegeti a bánya stabilitását, hónapokba telne, hogy akkora mennyiségű sót oldjon fel a tárnákban, amitől ez veszélybe kerülne.

Petres Sándor biztosította Parajd és a környező települések lakosságát, hogy nincsenek egyedül ebben a küzdelemben. Közölte, hogy az ár levonulása után felmérik a helyzetet, és folytatják a patak medrénél elkezdett munkálatokat.

Az Országos Sóipari Társaság közleményben számolt be arról, hogy kimenekítette a sóbányából alkalmazottjait, munkagépjeit. A medermunkálatokról elmondta: bizonyos szakaszokon betonozására lesz szükség, és egy új csatorna kialakítására, amin elvezethető a megnövekedett vízmennyiség. A szabadidős tevékenység újraindítására a létesítmény strukturális vizsgálata után kerülhet sor.

A Székelyhon arról számolt be, hogy a helyiek kedden délután a sóbánya bejárata előtt gyertyákat helyeztek el, és a helyzet javulásáért imádkoznak.

Drónfelvételeken jól látható, amint a patak két újonnan kialakított vízelvezető medre egy-egy ponton a bánya fölött víznyelővé változott, és elnyeli a leáramló hatalmas vízmennyiséget.

A helyiek elkeseredését fokozza, hogy a hírportál helyszíni riportja szerint a községben több panzió bezárt, mert turisták hiányában nem tudják fizetni az alkalmazottakat.

Hargita megyében árvízkészültség van, miután az elmúlt napok esőzései nyomán több patak vízhozama megnövekedett. A megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) kedden este közölte: Fehér és Bihar megyéből is érkeztek csapatok a székelyudvarhelyi tűzoltóságra, akik segítenek felvenni a harcot az áradásokkal.

Két óriási víznyelővé változott a Korond-patak két ideiglenes medre, amit a parajdi sóbányánál alakítottak ki, hogy megakadályozzák a víz befolyását a föld alatti komplexumba. A föld alatti tárnák rohamos sebességgel telnek fel vízzel, ugyanis a heves esőzések hatására a patak vízhozama a százszorosára nőtt, a hordalékok felszakították a mederbe lefektetett vízzáró fóliát, a nagy erejű víz pedig utat tört a mélybe, így a patak egyenesen a bányába folyik.

„Azt konkrétan nem tudom megmondani, hogy mennyi idő alatt telik fel, csak találgatások vannak jelen helyzetben. Mindkét ideiglenes meder feladta a szolgálatot, úgyhogy igen, folyik be a víz egyenesen a bányába. (…) A bánya részéről most megpróbálják megoldani, hogy hátha legalább a Telegdy-bányarész menthető legyen” – mondta lesújtva a Székelyhonnak Nyágrus László, Parajd község polgármestere.

A helyzetet jól leírja, hogy a parajdi sóbánya látogatói részlegéről, ami a tizenegy szintes föld alatti komplexum felső részében található, a földfelszíntől számolva a harmadik szinten, már mindent kimentettek, amit lehetett. Igyekeztek kihozni azt, amit tudtak jelen helyzetben. Nincs feltelve, még oda nem ér el a víz, de…” – hagyta nyitva a mondatot a településvezető, de megerősítette, hogy fennáll a veszélye ennek.

Egyelőre teljes a bizonytalanság, kiszámíthatatlan a helyzet, ugyanis nagyon sok minden függ az időjárástól. A patak vízhozama a normális értéknek több mint a százszorosára nőtt, délután egyeztettek a helyzetről, de jelen helyzetben nem tudnak tenni a vízbetörés ellen, olyan nagy a patak vízhozama – mondta Nyágrus László. A civil önkéntesek által épített gát már a reggeli órákban feladta a szolgálatot, tehát már akkor használhatatlan volt, a patak kiöntött a réten. Azóta valamennyit csökkent a patak vízhozama, de továbbra is óriási, így egy nagy gépet leszámítva a munkagépekkel sem lehet dolgozni a helyszínen – fűzte hozzá.

Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) kedden kiadott közleményében emlékeztet, hogy az elmúlt napokban, hetekben sürgősségi munkálatokba kezdett, hogy elkerülje az újabb beázásokat, illetve az úgynevezett szuffóziót. Többek között betonoztak és szigeteltek a patakmeder kritikusabb pontjain, új elkerülő csatorna építésébe fogtak, valamint két gátat is emeltek a vízhozam szabályozására – emelték ki. 

A jelenlegi helyzetben „a bányaterület megközelíthetetlen, így az ott dolgozó személyek és munkagépek szünetelnek. Amíg a vízhozam nem csökken, a munkálatok sem folytatódhatnak.” 

Szakértők folyamatosan figyelik a helyzet alakulását, és már megrendeltek egy geofizikai szakvéleményt is, amelynek eredményeit május 28-ára, szerdára várják. 

A kár mértékét egyelőre még a Salromnál sem tudják felbecsülni pontosan, de, mint írják, „az anyagi veszteségek mellett a parajdi közösség mindennapi életét is súlyosan befolyásolja az árvíz”. A vállalat együttérzését fejezi ki a helyiekkel, és ígéri, minden tőlük telhetőt megtesznek a sóbányáért.

A római idők óta működő parajdi sóbánya a nemzeti kincsünk, és akár több ezer embernek is munkát, megélhetést ad a környéken. Megpróbáljuk felvenni a kapcsolatot a parajdi polgármesterrel és a helyi szakemberekkel, hogy kiderüljön, hogyan tudunk érdemi segítséget adni - írja X-bejegyzésében a pártelnök.

Egyelőre nem tehetnek semmit, kivárnak, amíg eláll az eső, hogy tovább folytathassák a parajdi sóbánya megmentéséért a munkálatokat. Addig nem engednek senkit a bánya fölötti területre, mert életveszélyes.

A jó hír az, hogy a parajdi sóbánya kezelőszintjét még nem érte el a víz, a rossz pedig az, hogy senkit nem engednek a bánya fölötti területre, mert életveszélyes, bárhol kialakulhat újabb kráter – válaszolta a Székelyhon érdeklődésére szerdán délelőtt Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Hozzátette, ameddig el nem áll az eső, addig tehetetlen mindenki. Ráadásul szerdára és csütörtökre is esőt jeleztek a meteorológusok.

A nagy hányadában turizmusból élő helyiek jövőéjre nézve elmondta, ezen a héten, pénteken egy turisztikai csapat fog Parajdra menni a megyei tanács részéről, hogy beszéljenek néhány helyi vállalkozóval, vasárnap Antal Lóránt szenátorral közösen lesz beszélgetés a helyiekkel, jövő héten pedig az országos vízügy és az Országos Sóipari Társaság képviselői is Parajra mennek egyeztetésre.

„Nekünk most két párhuzamos úton kell haladnunk. Az egyik a bányának a megmentése, a rendbetétele, a víznek a kiszivattyúzása, a patakmedernek a végleges megoldása és az újranyitás. Ezzel párhuzamosan, viszont ennél sürgősebb út az, hogy elindítsunk egy olyan országos kampányt, amivel turistákat vonzunk Parajdra. Hiszen a helyi közösségnek a 85–90 százaléka a turizmusból él” – magyarázta Bíró Barna Botond.

Petres Sándor, Hargita megye prefektusa szintén megerősítette, hogy jelenleg nem tudnak beavatkozni sem a bányán belül, sem a bánya fölötti területen, amíg a vízhozam nem csökken. Amit az elmúlt hetekben elvégeztek megelőzésként, azt a hétvégén a megnövekedett vízhozamú és hordalékkal teli patak elmosta, teljesen tönkretette. Életveszélyes munkagépekkel a területre rámenni, olyan lyukak alakultak ki a mederrészen, és nem lehet tudni, még hol nyílik újabb kráter. Az elmúlt hetekben a bánya alkalmazottai, a Maros megyei vízgazdálkodási hivatal teljes állománya, a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség munkatársai dolgoztak a károk elhárításán, több mint 150 ember motoros szivattyúkkal, erőgépekkel avatkozott be. Két nappal ezelőttig még úgy tűnt, hogy meg lehet állítani a nagyobb kárt, de a Korond-patakának a vízhozama, amely általában fél köbméter alatt szokott lenni másodpercenként, kedden egy adott pillanatban hatvan köbméterre növekedett másodpercenként.

Nagyon veszélyessé vált a helyszín, ahol a Korond-patak beömlik a parajdi sóbányába, ezért a hatóságok senkit nem engednek közel. A mélybe zuhanó víz miatt mozog a talaj.

Az eső zuhogott szerdán délelőtt, ugyanakkor már nem dolgoztak a munkagépek a beomlott banyaterületnél. A problémás részhez vezető hidat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság munkatársai őrizték. Mint a Székelyhon munkatársainak jelezték, senkit nem engedhetnek a közelbe, hiszen veszélyessé vált a helyszín. A mélybe zuhanó víz miatt ingatag a talaj, sőt időnként a leeső sótömbök csattanását is hallani.

A lap információi szerint a bányába bezúduló víz még nem érte el a turisztikai szintet, ám már senki nem mehet le oda. Az ott korábban berendezkedett vállalkozások munkatársai kedden este még ki tudták menekíteni vagyontárgyaik utolsó menthető részeit.

A bányabejáratnál olykor megjelennek pár percre a helyiek, illetve néhány turista. A lakók és a vállalkozók reménytelennek látják a helyzetet, jövőjükbe még bele sem mernek gondolni.

Nem biztos, hogy megmenthető a parajdi sóbánya turisztikai részlege, ezért egy alternatív lehetőségen dolgoznak – lényegében versenyt futva az idővel – a bányászok az egyre jobban feltelő parajdi sóbányában. Valamelyest csökkent a Korond-patak hozama kedd óta, de továbbra is nagy mennyiségű víz ömlik a mélybe, az egymás alatt található óriási tárnákba. Megállíthatatlanul, ugyanis a korábbi munkálatok helyszíne már nem biztonságos.

„Nem tudnak dolgozni, mert veszélyesé vált. Tehát a megközelítése veszélyes, akár emberi szempontból, akár a gépek szempontjából” – közölte a Székelyhonnal Nyágrus László, Parajd község polgármestere, megerősítve, hogy instabil és beszakadhat a talaj a helyszínen. A föld alatt most azon dolgoznak a bányászok, hogy megpróbálják megmenteni a korábban borospinceként használt Telegdy-bányarészt – az lehet ugyanis a jövőben az új turisztikai részleg. Két gát megépítésével próbálják elzárni, elválasztani azt a víz által veszélyeztetett részektől.

„Nekikezdtek ennek, és remélhetőleg megmenthető ezáltal a Telegdy-bányarész. Ha megmenthető, akkor van esély arra, hogy a turisztikai részleget ide át lehessen helyezni. Amint lehet, meg kell majd vizsgálni, hogy mit lehet kezdeni az eddigi turisztikai és kezelőbázissal, helyreállítható-e, ezt mind a szakvélemények fogják eldönteni – válaszolta a polgármester arra a felvetésre, miszerint megtörténhet-e, hogy nem lehet megmenteni a turisztikai részleget.

Nincsen még a kezelési szintig feltelve, de lehetséges, hogy ma feltelik – fogalmazott. A Telegdy-bányarész lehetne az áthidaló megoldás, de hogy idén megnyitható lenne-e, arra Nyágrus László szerint még nehéz válaszolni, hiszen hosszabb időbe telne az olyan szintű kialakítása, hogy normális körülmények között lehessen fogadni ott a turistákat.

„Amíg ez az áthidaló megoldás megtörténik, meg kell nézni, hogy a sóbányán kívül mik azok a lehetőségek, amikkel Parajdra lehet vonzani a vendégeket. Ezzel kapcsolatban nagyon gyorsan le kell ülni és egyeztetni, és rövid távú stratégiát kidolgozni erre az évre vonatkozóan” – mondta a település vezetője.

(MTI - Székelyhon nyomán)