Június 24-én, pénteken a Jobbik elnökhelyettese Marosvásárhelyen tartott fogadóórával egybekötött sajtótájékoztatót, melynek során a politikus elmondta, látogatásának elsődleges célja a tájékozódás, a székely-magyarság véleményének megismerése. A nemzeti radikális párt koncepciójával kapcsolatban kifejtette, kompromisszumos megoldásként a tervezett nyolc helyett tíz régió létrehozását tartja elfogadhatónak, melyben Székelyföld és Partium önálló régióként szerepel. Ennek érdekében a Jobbik támogatja a székelyek esetleges utcai megmozdulásait is.

Végezetül a párt alelnöke felszólította az Orbán-kormányt, hogy a magyarság nagy része számára vállalhatatlan kijelentései miatt hívja vissza tisztségéből Füzes Oszkár bukaresti nagykövetet. A sajtótájékoztató után Szegedi a Magyar Polgári Párt Maros megyei elnökével, majd a Marosvásárhelyi Jobbik Baráti Kör tagságával egyeztetett.

Másnap Székelyudvarhelyen tartott fogadóórát a Jobbik EP-képviselője, melynek keretében a helyiek köszönetet mondtak azért, hogy a Jobbik, mint az ideiglenesen elszakított magyarság pártja a kezdetektől fogva kiáll a székelységért, és támogatja a székely területi autonómiát. Ennek a politikának a következetes folytatását és a Jobbik erdélyi jelenlétének fokozását kérték a politikustól.

Ezzel párhuzamosan a megjelentek csalódottságuknak adtak hangot a Fidesszel és az erdélyi magyar politikai elittel kapcsolatban. Véleményük szerint a magyar állampolgárság visszaadása csak egy gesztus volt, amit jelez, hogy a Jobbik kivételével egyik politikai erő sem áll ki határozottan a területi önrendelkezés mellett. Kifogásolták, hogy a honosítás során különböző dokumentumokkal kell bizonyítaniuk magyarságukat, miközben felmenőik az elmúlt évszázadok alatt ezt már többszörösen, sokszor életükkel fizetve is megtették. Arról nem is beszélve, hogy a honosításnak jelentős anyagi vonzatai vannak, melyet egyedül kell viselniük. Ennek kapcsán Szegedi Csanád ígéretet tett arra, hogy a Jobbik kezdeményezni fogja azt, hogy a felmerülő költségeknek legalább egy részét vállalja át a magyar állam.

A fogadóórát követően az EP-képviselő a Kézdivásárhelyen megrendezett Székely Szigeten tartott előadást „Új Magyar Honfoglalás” címmel. Beszédében a politikus Magyarország és Románia EU-s tagságának hátrányait, valamint Magyarország és az erdélyi magyarság előtt álló lehetőségeket elemezte. Az autonómia mellett az erdélyi magyarság sorskérdése ma ugyanaz, mint csonka Magyarországé: lesz-e, marad-e elég magyar a Kárpát-medencében – hangsúlyozta Szegedi. Mint mondta, a megmaradás kulcsa ebben a tekintetben is a munkahelyteremtés, melynek legkézenfekvőbb forrása a mezőgazdaság és a feldolgozóipar. Ennek során a képviselő stratégiai fontosságúnak nevezte, hogy csonka hon magyarjai, valamint határon túli nemzettestvéreink gazdasági szövetséget kössenek egymással, ezáltal segítve a kölcsönös, és a demográfiai mutatókra is kedvezően ható munkahelyteremtést.

A politikus szólt emellett a székely önrendelkezés szükségességéről, valamint Magyarország külpolitikai kilátásairól, különös tekintettel a területi revízió esélyeire.

Az előadás után Szegedi Csanád és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetői folytattak egyeztetést az erdélyi magyarság sorsát előmozdító jövőbeni együttműködésről, valamint a Székely Sziget megrendezéséről, melynek kapcsán a jelenlevők megállapodtak abban, hogy az elkövetkezendő években a Jobbik rendszeresen biztosít előadókat a népszerű eseményre.

A körút utolsó állomásaként Szegedi Csanád a Fenyéden megrendezésre kerülő Székely Pajzs Napok keretében tartott előadást Magyar Nemzeti Ébredés címmel. A Jobbik politikusa kiemelte, hogy bár nem a közeljövőben, de a határmódosítás igenis reális forgatókönyv. Tudomásul kell venni, hogy az Európai Unió előbb utóbb fel fog bomlani, s ennek eredményeként újra fogják rajzolni a határokat.  

Ebben a történelmi pillanatban készen kell állnunk arra, hogy újból egyesítsük a kárpát-medencei magyarságot, mely azonban nem képzelhető el erős anyaország, és erős intézményrendszerrel rendelkező székelység nélkül. Ha pedig az erős anyaország legalapvetőbb pillérének számító föld- és vízvédelmet az Unió megakadályozza, akkor fel kell vetni az EU-ból való kilépés lehetőségét is – tette hozzá a politikus, aki szerint a magyarságtól idegen Észak-Atlanti szövetségi rendszertől függetleníteni kell magunkat, s vissza kell térni a közel egymilliárd rokonunkat egyesítő turáni népek szövetségrendszerébe.

(Kuruc.info)