Lesotho miniszterelnöke szombaton bejelentette, hogy a hadsereg államcsínyt hajtott végre országában, emiatt a Dél-Afrikai Köztársaságba kellett menekülnie. A fegyveres erők ugyanakkor tagadják, hogy magukhoz ragadták volna a hatalmat, hangoztatva, hogy csupán a rendőrséget akarták lefegyverezni.
Thomas Thabane kormányfő a BBC-nek adott nyilatkozatában azt állította, hogy szombat reggel a hadsereg államcsínyt hajtott végre. A hírügynökségek valóban hírt adtak arról, hogy a kis afrikai államban a hadsereg a hajnali órákban megszállta a rendőrség központját, ellenőrzése alá vonta a rádióadókat és a telefonhálózatot. Thesele Maseribane sportminiszter nyilatkozatában azt állította, hogy a katonák körülvették a miniszterelnöki rezidenciát, akárcsak az ő lakhelyét, sőt még tűzpárbaj is volt, de halálos áldozatokról egyelőre nem tudni.
A miniszterelnök elmondta: tudomására jutott, hogy a katonák elrendelték az ő "kézre kerítését", amiből számára egyértelműnek tűnik, hogy a fegyveres erők átvették a hatalmat. "Ez katonai puccs, a katonák hajtották végre, és ez törvénytelen" - mondta Thabane, leszögezve, hogy nincs szándékában lemondani. Közölte, hogy - mivel élete veszélybe került - a Dél-Afrikai Köztársaságba menekült.
Jelezte azt is, hogy a szomszédos országok, elsősorban a Dél-Afrikai Köztársaság segítségét keresi a "lesothói demokrácia" visszaállításához. A miniszterelnök személyesen Tlali Kamolit, a fegyveres erők parancsnokát tette felelőssé az államcsínyért. A The Times című dél-afrikai napilap emlékeztet arra, hogy a kormányfő és a hadsereg parancsnoka között azután romlott meg a viszony, hogy Thabane meneszteni akarta a főparancsnokot, mivel "pártütéssel" gyanúsította őt.
A hadsereg tagadja, hogy államcsínyt hajtott volna végre. A rendőrség központjának elfoglalását azzal indokolta, hogy le akarta fegyverezni a rendőrséget, mert meg akarták akadályozni, hogy a rendfenntartó erők fegyvereket osszanak ki "néhány politikai pártnak". A hírügynökségi jelentések szerint a katonák dél tájban már vissza is tértek laktanyáikba.
Lesotho szigetszerűen ékelődik be a Dél-Afrikai Köztársaság területébe. A brit kormány 1958-ban adott alkotmányt az országnak, az első parlamenti választásokat 1960-ban tartották. 1965-ben belső önkormányzatot és új alkotmányt kapott, majd 1966. október 4-én Lesotho Királyság néven a brit Nemzetközösség független alkotmányos monarchiájává vált. Thabane koalíciós kormány élén áll a 2012-ben rendezett parlamenti választások óta.
A mintegy kétmillió lelket számláló kis afrikai ország lakosainak hatvan százaléka rendkívüli szegénységben él, többségük bányákban és a mezőgazdaságban dolgozik. Hegyvidékének folyóvizei révén Lesotho látja el dél-afrikai szomszédait vízzel és elektromos árammal.
A miniszterelnök elmondta: tudomására jutott, hogy a katonák elrendelték az ő "kézre kerítését", amiből számára egyértelműnek tűnik, hogy a fegyveres erők átvették a hatalmat. "Ez katonai puccs, a katonák hajtották végre, és ez törvénytelen" - mondta Thabane, leszögezve, hogy nincs szándékában lemondani. Közölte, hogy - mivel élete veszélybe került - a Dél-Afrikai Köztársaságba menekült.
Jelezte azt is, hogy a szomszédos országok, elsősorban a Dél-Afrikai Köztársaság segítségét keresi a "lesothói demokrácia" visszaállításához. A miniszterelnök személyesen Tlali Kamolit, a fegyveres erők parancsnokát tette felelőssé az államcsínyért. A The Times című dél-afrikai napilap emlékeztet arra, hogy a kormányfő és a hadsereg parancsnoka között azután romlott meg a viszony, hogy Thabane meneszteni akarta a főparancsnokot, mivel "pártütéssel" gyanúsította őt.
A hadsereg tagadja, hogy államcsínyt hajtott volna végre. A rendőrség központjának elfoglalását azzal indokolta, hogy le akarta fegyverezni a rendőrséget, mert meg akarták akadályozni, hogy a rendfenntartó erők fegyvereket osszanak ki "néhány politikai pártnak". A hírügynökségi jelentések szerint a katonák dél tájban már vissza is tértek laktanyáikba.
Lesotho szigetszerűen ékelődik be a Dél-Afrikai Köztársaság területébe. A brit kormány 1958-ban adott alkotmányt az országnak, az első parlamenti választásokat 1960-ban tartották. 1965-ben belső önkormányzatot és új alkotmányt kapott, majd 1966. október 4-én Lesotho Királyság néven a brit Nemzetközösség független alkotmányos monarchiájává vált. Thabane koalíciós kormány élén áll a 2012-ben rendezett parlamenti választások óta.
A mintegy kétmillió lelket számláló kis afrikai ország lakosainak hatvan százaléka rendkívüli szegénységben él, többségük bányákban és a mezőgazdaságban dolgozik. Hegyvidékének folyóvizei révén Lesotho látja el dél-afrikai szomszédait vízzel és elektromos árammal.
(MTI nyomán)
