"Ha sikerül őket gyorsan bevonni a munkaerőpiacra, a menekülteken és magunkon is segítünk" – jelentette ki néhány nappal ezelőtt Ulrich Grillo, a német iparszövetség (BDI) elnöke. A hazájukat elhagyó koszovóiak és albánok, valamint az Európába érkező szíriaiak, afgánok és eritreaiak legfőbb célpontja Németország, ahova a berlini kormány előrejelzése szerint az idén 800 ezer menedékkérő érkezik. A menedékkérők ugyanakkor nem maradhatnak mindannyian a legnagyobb európai gazdaságnak számító Németországban. A német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) a nyugat-balkáni országok állampolgárai által beadott menedékjogi kérelmek több mint 99 százalékát elutasítja arra hivatkozva, hogy a kérelmező származási országában nincs háború és a kérelmezőt nem éri üldöztetés, ezért nincs joga a menekült vagy más menedékjogi státus (befogadott, oltalmazott) megszerzésére.

Ennek ellenére az AFP szerint "sokan, egyre többen" csodafegyverként tekintenek a betolakodókra a társadalom elöregedése miatt utánpótláshiánnyal küzdő vállalatok számára. Bár Németországban az újraegyesítés óta eltelt 25 évben most a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta (6,4 százalék), az országban 140 ezer mérnök, informatikus és más szakember hiányzik a munkaerőpiacról – közölte friss jelentésében a munkaadói érdekképviseletek országos szövetsége (BDA). (Azért szerencsés csillagzat alatt születtek ezek a németek, pont mérnökből és informatikusból van a legtöbb a bevándorlók között, szinte kizárólag csak a vécéhasználatra kell megtanítani őket, és már ülhetnek is a tervezőasztalhoz - a szerk.) A szervezet szerint a szállodaiparban, az egészségügyben és a kisipari vállalatoknál is komoly munkaerőhiány van.

A Prognos intézet előrejelzése szerint 2020-ban 1,8 millió, 2040-ben pedig már 3,9 millió ember fog hiányozni a német munkaerőpiacról, ha nem történik változás. A munkaképes menekültek beáramlása ezt megváltoztathatja, különösképpen azért, mert a migránsoknak egy jelentős része fiatal és Ulrich Grillo szerint "ténylegesen jó képzettséggel rendelkezik".

Ingo Kramer, a BDA elnöke a héten azt szorgalmazta, hogy minden szinten segítsék elő a "menekültek" munkába állását. Szakértők szerint a felhívásnak ugyan több címzettje van, elsősorban azonban a kormánynak kell lépnie, mégpedig azzal, hogy rugalmasabbá teszi a munkaerőpiacra való belépésre vonatkozó szabályokat. A vállalatok arra is biztosítékokat szeretnének, hogy a frissen felvett alkalmazottaiknak nem kell majd egyik napról a másikra elhagyniuk az országot. A munkaadói érdekképviseletek országos szövetsége azt a jogszabályt is hatályon kívül szeretné helyeztetni, amelynek értelmében egy cég csak abban az esetben alkalmazhat "menekültet" vagy menedékkérőt, ha bizonyítja, hogy nincs megfelelő képesítésű német jelentkező az adott állásra.

A gazdasági szereplők úgy vélik, hogy a "menekültek" saját országukban szerzett diplomáinak németországi elismerését is fel kellene gyorsítani, és mindenekfölött több pénzt kellene nyelvoktatásra fordítani, hogy az érkezők mihamarabb megtanuljanak németül. A német nyelvtudás általában elengedhetetlen feltétele a munkába állásnak – mondta Holger Schwannecke, a HWK főtitkára.

Angela Merkel német kancellár pártján, a konzervatív Kereszténydemokrata Unión (CDU) belül azonban erős az ellenállás, többek szerint nem szabad túlságosan vendégszeretőnek mutatkozni. A CDU ellenzi a kormánykoalícióban résztvevő szociáldemokrata párt (SPD) törvényjavaslatát, amely egyebek mellett megkönnyítené a munkaerőpiacra való belépést. A jobboldali politikusok egy része attól tart, hogy a munkába állás lehetővé tenné a menedékjogi eljárás megkerülését.

(MTI nyomán)

Kapcsolódó: Merkel felső határ nélkül minden ún. védelemre szorulót "integrálna", és egész Európától ugyanezt várja el