Az oktató által készített tanulmány szerint az iszlám óvodák harmadát szalafista vagy szélsőséges iszlámot valló csoportok támogatják, ahol a vallás már jócskán túllép az iránymutatáson, a hit már a politika és a társadalom fő irányelvévé vált.

“A szülők elküldik a gyerekeiket ezekbe az óvodákba, mert azt remélik, hogy ebben a környezetben elfogadják őket, és még a Koránból is tanulnak egy-két fejezetet. De arra nem gondolnak, hogy ezekben az intézményekben teljesen elszigetelik őket a társadalom többi részétől” – utalt az iszlám oktatás kutatásáról elhíresült professzor a multikultúrát reklámozó intézmények csődjére.

A tavaly megjelent tanulmány a bevándorlási mutatók ismeretében és az európai iszlamista terrortámadások után egyre elterjedtebbé vált, de sokan mégis megkérdőjelezték a professzor módszereit.

A kisebbségi témákkal foglalkozó Bieber magazin egy olyan riportert küldött az óvodákba, aki gyermekének óvodát kereső édesanyának adta ki magát. A nő 14 ilyen iszlám intézményben volt, és megalapozatlannak találta Aslan vádjait. De azt még a magazin is beismerte, hogy az iszlám óvodák harmada “meglehetősen problémás” volt. Állításuk szerint “elszigetelte a gyermekeket a társadalomtól”, a dolgozók “nyitottságáról” is komoly kétségek merültek fel, ráadásul alig beszéltek németül.

Még ebben az évben várható egy új, átláthatóbb, kiterjedtebb jelentés az iszlám óvodákról. De már a megszámolásuknál is komoly problémák várhatók: míg a Bécsben bejelentett 842 óvoda közül 100 katolikus, 13 pedig protestáns irányítású, valójában senki sem tudja, pontosan hány iszlám intézmény működik.

Bécsben 1,8 millió olyan ember él, akiknek egyik szülőjük külföldön született, vagy ők sem osztrák születésűek. Az osztrákok egyre kevésbé tolerálják az állami támogatásban részesülő muszlim családokat.

(AFP - The Local - Híradó nyomán)