A kínai bruttó hazai termék (GDP) 2025 első negyedévében 5,4 százalékkal nőtt éves éves bázison, a negyedik negyedévivel megegyező, másfél éve a legmagasabb ütemben, meghaladva az 5,1 százalékos piaci várakozásokat.

A kínai GDP negyedéves bázison az első negyedévben szezonálisan kiigazítva 1,2 százalékkal nőtt, vagyis a negyedik negyedévi 1,6 százalékos növekedéshez képest lassult, és elmaradt az 1,4 százalékos piaci konszenzustól is. Ez 2024 második negyedéve óta a leggyengébb negyedéves bővülés, ugyanakkor a kínai GDP negyedéves bázison már a 11. egymást követő negyedévben mutat növekedést.

A várakozások feletti éves növekedési ütem elsősorban Peking folyamatos, belső keresletet ösztönző intézkedéseinek tulajdonítható.

A legfrissebb GDP-adatot robusztus márciusi teljesítménymutatók támasztják alá: az ipari termelés 2021 júniusa óta a leggyorsabb ütemben nőtt, a kiskereskedelmi forgalom több mint egy éve a legnagyobb növekedést érte el, a munkanélküliségi ráta pedig kétéves csúcsról húzódott vissza. Az állóeszköz-beruházások is kissé meghaladták a várakozásokat az első negyedévben. Az export október óta a legerősebb növekedést mutatta, miközben az import csökkenése is mérséklődött.

A statisztikai hivatal azt közölte, hogy a kínai gazdaság "jól és stabilan" kezdte az évet, és kiemelték az innováció egyre növekvő szerepét.

Az Egyesült Államokkal szembeni kereskedelmi feszültségek fokozódása azonban rontja a kilátásokat, és egyúttal a belföldi keresletet tovább támogató intézkedésekre készteti Pekinget.

Kína ipari termelése 7,7 százalékkal nőtt márciusban, ami felülmúlta az 5,6 százalékos piaci várakozásokat, és gyorsult a január-februári 5,9 százalékos növekedéshez képest. (A kínai statisztikák január-februárt a változó időpontban tartott újévi ünnepek miatt egyben kezelik). Ez volt az ipari termelés legerősebb bővülése 2021 júniusa óta, a fenyegető súlyos amerikai vámok előtt. Minden főbb ágazat gyorsabban nőtt: a feldolgozóipar 7,9 százalékkal a január-februári 6,9 százalék után, a villamosenergia-, hő-, gáz- és víztermelés és -ellátás 3,5 százalékkal 1,1 százalék után, valamint a bányászat 9,3 százalékkal 4,3 százalék után. A feldolgozóiparon belül a 41 fő ágazatból 39-ben volt növekedés.

Havi bázison az ipari termelés márciusban 0,44 százalékkal nőtt márciusban. 2025 első negyedévében az ipari termelés 6,5 százalékkal nőtt. Tavaly az egész évben az ipari termelés 5,8 százalékkal bővült.

Kína állóeszköz-beruházásai 4,2 százalékkal nőttek éves bázison márciusban, ami némileg meghaladta 4,1 százalékos piaci előrejelzést és az előző havi 4,1 százalékos növekedést. A beruházások minden főbb ágazatban nőttek, az elsődleges iparban 16 százalékkal, a másodlagos iparban 11,9 százalékkal, a harmadlagos iparban pedig 0,1 százalékos növekedést regisztráltak. Ugyanakkor az infrastrukturális és a feldolgozóipari beruházások 5,8 százalékkal, illetve 9,1 százalékkal nőttek. Eközben az ingatlanberuházások tovább csökkentek, 9,9 százalékkal. Az ingatlanszektor nélkül az év első három hónapjában 8,3 százalékkal nőttek az állóeszköz-beruházások.

A kínai munkanélküliségi ráta márciusban 5,2 százalékra csökkent az előző havi 5,4 százalékos kétéves csúcsról, vagyis nagyobb mértékben csökkent az 5,3 százalékos piaci várakozásoknál.

(MTI)