A Magyar Menedék Könyvesház ajánlója. A termékek megrendelhetők a linken vagy személyesen a budapesti boltjukban.

Új világrend az ősidőktől napjainkig - A világelit összeesküvésétől a jövő nemzedékének agymosásáig
„Szerencsére sokan látják, hogy rossz irányba haladunk, ezért egyre többen emelik fel szavukat a világelit szörnyű tervei ellen... Ha már tisztában lesznek azzal, hogy miképpen függnek össze a világban zajló negatív folyamatok, és rájönnek, hogy minden egyfelé mutat, s körvonalazódik Önök előtt az egész emberiséget igába hajtó szörnyű terv, akkor rájönnek, hogy a főáramú média mi mindent titkol el Önök elöl, mennyire eltorzítja a tényeket és az emberek értékrendjét.
A történelem előtti időktől napjainkig tekintjük át az Új Világrend történetét, és bízunk benne, hogy Különszámunk tanulmányainak segítségével átforó képet kapnak a világelit elképzeléseiről.”
(Részlet Szűcs Róbert Jegyzetéből)
*
Ízelítő a kiadvány témáiból:
• Hiteltelen hitelek Magyarországon;
• Tiltott magyar őstörténet;
• Kezünkbe vesszük az evolúciót;
• A globális média fogságában;
• Az emberiség félrevezetése;
• Láthatatlan világkormány;
• Az oltáspropaganda nyomában;
• A Bilderberg-csoport játszmái;
• A Francia forradalom titkos naplója;
• Repülőkről mérgeznek bennünket;
• Csíkok az égen;
• Az emberiség megetetése, ördögi terv alapján mérgezik a lakosságot világszerte;
• Szabadkőművesek a Vatikánban;
• Az emberiség megtizedelése, a népesség-csökkentés lehetőségei;
• Az új világrend okkultista eszméi;

Félni csak... kinek is lehet? - Bunyevácz Zsuzsa
Minden nehézség ellenére igyekszünk ezt a fontos alapkönyvet az érdeklődők számára könyvesházunkban folyamatosan hozzáférhetővé tenni.
Annak ellenére, hogy ezt az érdekfeszítő és fontos alkotást-furcsa módon- ideig-óráig elérhetetlenné tették, igyekeztünk gyorsan és az érdeklődők számára kielégítően biztosítani.
Nincs új a Nap alatt?
A fenti sort Harold Nicolson brit diplomata, politikus írta 1919-ben, miután részt vett a párizsi békekonferencián. Aztán alig száz év múlva majdnem ugyanezt fogja harsogni az Európai Unió, az Egyesült Államok némely vezéralakja és hazai elvbarátaik: senkiházi betolakodók vagyunk Európában; mindig is csúnyán bántunk a kisebbségekkel, nálunk a múltban és napjainkban rettegnie kellett a zsidóknak és a cigányoknak; a kormány 2010 óta felszámolja a demokráciát, megszünteti a jogállamot, diktatúrát vezet be. Bűnös nép vagyunk, antiszemiták, rasszisták…
Az EU, az ENSZ, mindenfajta bizottságok és szervezetek sorra ítélnek el minket, nincs olyan hét, hogy ne marasztalnának el valamiért, legyen az alkotmánymódosítás, színházigazgatói kinevezés vagy utcanév. Ráadásul olyan ügyekbe szólnak bele, amelyeknek a mása megtalálható más uniós országban is, illetve olyan országokat nem marasztalnak el, mint például Izrael, ahol messze rosszabbul bánnak a palesztinokkal, mint mi valaha is bántunk a kisebbségeinkkel…
És amikor már a tengerhajózással kapcsolatban is vádakat fogalmaztak meg ellenünk, nyilvánvalóvá kellett válnia, valójában nem arról szól a történet, ami a felszínen látszik.
• Okkal kérdezhetjük: mi a valódi baj velünk?
• Honnan ered ez az ellentét a magyarok és a „művelt Nyugat” között?
• Csak korunkban tapasztalható mindez?
• Vagy már sokkal korábban kezdődött?
• Tán valami ősi ellentéttel van dolgunk?
• Gondolkodásbeli különbség az oka a köztünk és a művelt világ némely irányítója közti véleménykülönbségeknek?
• És valójában mi az, amit nem tudnak megbocsátani nekünk?

Alkotmány-bíráskodás - Pokol Béla
„Alkotmánybíróvá lett kutatóként írtam a könyvben található elemzések nagy részét. Ahová a sors vetett eddigiekben, azt pedánsan igyekeztem elvégezni, de alapvetően kutatói alkatomnál fogva legalább annyira megfigyeltem az éppen végzett tevékenységet belülről is...”
„Belülről szemlélve az alkotmánybíráskodás folyamatát, ennek strukturális problémái is jobban felbukkannak, és ezek nyilvánosság előtti elemzése az alkotmánybírói döntés szociológiáját is a tudományos vizsgálódások és viták tárgyává teheti a jövőben.
Meggyőződésem, hogy csak nyerhet azzal is a hazai alkotmánybíráskodás, ha szakítva az eddigi tiltakozó jelleggel, a nyilvános tudományos kutatás is hozzájut azokhoz az információkhoz, amelyek az alkotmánybíráskodás belső, strukturális kérdéseit érintik, és amelyek az eddigiekben nem jelentek meg a nyilvánosság előtt...”
„... a tudományos kutatás ma már szabad, és semmi nem korlátozza az alkotmánybírákat abban, hogy saját működésüket is megvizsgálják.”

Rasszista állam? - Izrael Samir
Az ebben a kötetben összegyűjtött tanulmányok a Szentföldön folyó háborút az eszmék közötti világméretű harc központi színtereként mutatják be, olyan nagy jelentőségű mai fejlemények hátterében, mint:
- az amerikai zsidóság növekvő befolyása,
- a baloldal hanyatlása,
- a globalizáció terjedése,
- a globalizáció ellenes mozgalmak első lépései
- és a harmadik világháború kitörése Amerika és a harmadik világ között.
A szerző, miközben keresi Palesztina felszabadításának lehetőségeit, egy átfogóbb célt is kitűzött maga elé: a közbeszéd felszabadítását.
[...] Ezek a tanulmányok Palesztinát a világ modelljének tekintik. Olyan erők működnek itt, amelyek el akarják tüntetni az őshonos lakosságot, le akarják rombolni a templomait és mecsetjeit, s tönkre akarják tenni a természeti környezetét.
De élnek ezzel szemben fellépő anyagi és szellemi, régi és új erők is, amelyek a legjobb embereket vonják be a Palesztináért folyó csata küzdelmeibe.

Az ügynök arcai - Horváth Sándor
Az ügynök arcai címmel jelent meg 2014-ben az ügynökkérdés kutatásáról szóló ezen kötet, nemzetközi kitekintéssel. Arra keresi a választ, hogy a féltve őrzött aktákból mit tudhatunk meg a társadalomról és a mindennapokról, a kollaborációról és az ügynökkérdés tudományos kutatásáról.
„Az ügynökvadászat helyett a cél az aktákban szereplő emberek motivációinak és az ügynökkérdésről folytatott vitáknak a megértése” - közölte Horváth Sándor, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a kötet szerkesztője.
KGB, III/III, Stasi, Securitate, - a kommunista korszak közismert rövidítései. Velük kapcsolatosan és a tények ismeretében joggal felmerülő és válaszra váró kérdések:
• Miért váltak az ügynökügyek fontossá 1989 után?
• Mire jók és mire nem az akták?
• Hogyan őrzik a Stasi, a Securitate vagy a lengyel állambiztonság iratait?
• Miben segítettek a szovjet ügynökök a magyar állambiztonságnak?
• Mit és miért fényképezett a politikai rendőrség?
• Milyen szerepet kaptak a nők és a városi terek az állambiztonsági megfigyelésben?
• Hogyan követték Mindszenty Józsefet és a Beatrice együttes tagjait?

Mathias rex - Harsányi Zsolt
Harsányi Zsolt a legendák Mátyás királya életútját dolgozta fel ebben az életrajzi történelmi regényében. Nem csupán az álruhában járó, keménykezű, de igazságos, a trónra született uralkodóról írt, hanem a nemzeti király mítoszát ügyesen egyeztette és kapcsolta össze a történeti valósággal.
Hunyadi Mátyás harcra és tudományra nevelődött: országa első bajvívója, és a műveltsége, a gyors észjárása tudósokat megszégyenítő volt. Eszményképei voltak: apja, a törekvő és törökverő Hunyadi János, bátyja, a Cillei-Gara szövetség áldozatául esett Hunyadi László, valamint Nagy Lajos és Zsigmond király is, hiszen Mátyás is erős hadsereget, fejlett gazdaságot, virágzó tudományt és művészetet akart.
Titkos álma a német-római császárság volt, amely űzte és egyre hajtotta nyugat felé, miközben jól látta a török veszedelmet is...
A szerző a modern történeti kutatások, elsősorban Szekfű Gyula, Mályusz Elemér eredményeit az életrajz, a történelmi regény színes, vonzó módszerével közvetítette az olvasóknak. Mátyás király, amellett, hogy a magyarság egyik legnagyobb géniusza, hús-vér ember, reneszánsz zsarnok, szerelmében megcsúfolt, meggyötört férfi, fiáért aggódó, büszke apa is volt.
*
HARSÁNYI ZSOLT (Korompa, /ma Szlovákia, Kassai kerület, Iglói járás/ 1887. január 27. – Budapest, 1943. november 29.) író, újságíró, műfordító, színigazgató. A két világháború közötti korszakban a szórakoztató irodalom népszerű szerzője volt.
Előbb bölcsészetet, majd jogot hallgatott a kolozsvári egyetemen. Fiatalon kezdett újságírással foglalkozni. A Magyar PEN Club főtitkára; 1938-ban a Vígszínház igazgatója volt. Tagja volt a Kisfaludy Társaságnak (1934) és a Petőfi Társaságnak is. Paulini Bélával Kodály Zoltán Háry János című dalművének ő írta a szövegét (1926). 1935-ben Corvin-koszorúval tüntették ki...