A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény előírja: a szavazás után a szavazólapokat a helyi választási irodában kell elhelyezni, és kilencven napig meg kell őrizni úgy, hogy illetéktelen személyek számára ne legyenek hozzáférhetőek.

A szavazást követő kilencvenedik nap utáni munkanapon a választási iratokat - a jegyzőkönyvek kivételével - meg kell semmisíteni, és a jegyzőkönyvek első példányát át kell adni a Magyar Nemzeti Levéltárnak.

Vagyis, a szavazólapokat július 7-én, hétfőn meg kell semmisíteni a helyi választási irodákban, ahogyan az ajánlóíveket, a kinyomtatott szavazóköri névjegyzéket, a mozgóurnát igénylő választópolgárok kinyomtatott jegyzékét is. A Nemzeti Választási Irodának pedig törölnie kell a szavazóköri névjegyzékek, valamint a levélben, illetve külképviseleteken szavazók névjegyzéki adatait.

Amennyiben azonban a választás eredményével összefüggő büntetőeljárás van folyamatban, az érintett iratokat az ügy jogerős lezárásáig meg kell őrizni.

A Fővárosi Törvényszék döntése alapján a 90. napon túl is meg kell őriznie egy választási irodának az országgyűlési választásokon használt ajánlóíveket, hogy az érintett választópolgárok megtudhassák, visszaéltek-e az adataikkal. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) "jogvédő" szervezet május 22-én közölte, hogy a Fővárosi Törvényszék két elkülönített eljárás végén is arra kötelezett - egyelőre nem jogerősen - egy választási irodát, hogy a hozzá fordult felperes választópolgárokat tájékoztassa, mely ajánlóíveken szerepelnek személyes adataik. Egyben döntés született az ajánlóívek zárolásáról is.

Sajtóértesülések szerint a 2014-es országgyűlési választások során több párt is visszaélt a választópolgárok ajánlóíveken megadott személyes adataival. Az adatokat a polgárok ugyan önként adták meg az általuk választott pártoknak jelöltállítás céljából, ám a gyanú szerint a pártok egy része kicserélte és átmásolta őket saját ajánlóívére, hogy megszerezze a jelöltséghez, illetve az országos lista állításához szükséges számú ajánlást.

(MTI nyomán)