3. A múltkori részben fontos szerepet kapott a ChatGPT relatív hozzáállása az egyes rasszokhoz, ám nem a fajok kérdésköre az egyetlen, ahol a mesterséges intelligencián alapuló program kettős mércét alkalmaz. Ahogy az olvasónk által küldött mellékelt ábra mutatja, ChatGPT szívesen mesél viccet férfiakról és a keresztényekről, ám nőkről és muszlimokról a „tisztelet és a tolerancia” miatt nem, mert szerinte „az ilyen típusú viccek sztereotípiákon és diszkrimináción alapulnak”.

Ebben a fajta kettős mércében igazából nem az a bosszantó, hogy az első két csoportról mesél viccet, hanem az, hogy a másik kettőről nem. Eszerint a program nemcsak a rasszok, de nemek és vallások között is hasonló aránytalanságokat alkalmaz. Mindez sokat elárul arról, mégis milyen szellemiségű emberek alkották a ChatGPT-t.

2. A közlekedéssel, útfelújítással kapcsolatban nagyon egyedi felfogása van a románoknak. Nemrég csodálhattuk meg a körbeaszfaltozott autót, de akinek ez esetleg nem volt elég, hoztam egy kis repetát Costineștiből, amely egy település Dobrudzsában, a Fekete-tenger partján.

Az egyik utcai árus még tavaly nyáron döntött úgy, hogy nem vár a hatóságokra, és saját maga fest fel egy zebrát a boltja elé. Mindeközben társa egy szék segítségével terelte a forgalmat, hogy ne zavarják az alkotót. Korábban már ugyanezt megcsinálták egyszer, de az időközben lekopott (oldalt még részben látható), így szükség volt a frissítésre.

A zebra egyébként nem zavart senkit és a kamerák ugyan lebuktatták az árust, a rendőrségen senki nem jelentette a különös esetet. Mondjuk, ha a hatóságok sokat gatyáznak az ügyekkel, valahol még érthető is az önállósodás.

1. Különbözőek vagyunk, különböző témákban szeretünk olvasni, de vannak olyan könyvek, amelyeknek még a létezése is értelmetlen. Ironikus, de a Facebook algoritmusa pont egy ilyet ajánlott olvasónk figyelmébe, amely ráadásul nem kizárólag végtelenül unalmas, de természetesen nem tartozik az érdeklődési körébe sem.

El nem tudom képzelni, a Mozgó Könyvek miért ajánlgatja ezt a könyvet, de azt sem, hogy mégis ez a téma kit tud érdekelni, vagy legalábbis annyira érdekelni, hogy egy teljes kötetet elolvasson belőle.

A Helyi cigány kisebbségi önkormányzatok Magyarországon széles áttekintést ad ezekről az önkormányzatokról, tevékenységükről, az érintett települések etnikai viszonyairól. A könyv egyébként egy 2001 és 2004 között zajlott kutatási programon alapul, és annyi azért engem érdekelne belőle, hogy elhangzik-e benne a cigánybűnözés ismertetése.

Minden kedves olvasónknak köszönöm a közreműködést, a hetiprogresszio@protonmail.com továbbra is töretlenül működik.

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info