Pénteken emlékeztünk meg az aradi vértanúkról és úgy gondoltam, hogy a Hősök nyomában következő része kicsit kapcsolódjon ehhez a gyásznaphoz. Kevesebben tudják, de Aradon nem csak október 6-án voltak kivégzések, s habár akármelyik vértanú életútja a rovatba illik, úgy döntöttem, hogy ezúttal Kazinczy Lajos honvédezredesnek állítunk emléket.
 Kazinczy Lajos 1872-ben készült litográfiája (forrás: Wikipédia) |
Kazinczy Lajos 1820. október 20-án született Széphalmon Kazinczy Ferenc író, költő és nyelvújító, valamint gróf Török Sophie legkisebb fiaként (egészen pontosan ő volt a 8. gyerek a családban, ekkor Kazinczy Ferenc már elmúlt 60 éves). Noha a család a nemesi származás ellenére szegénységben élt, a gyermekeket mégis rangjukhoz méltóan nevelték, ebbe természetesen beletartozott a megfelelő taníttatás is. A kis Lajos kezdetben otthon tanult, majd a sárospataki kollégiumban folytatta tanulmányait. 1831 augusztusában apja meghalt, ezt követően Újhelyen tanult. Tanulmányait végül 1839-ben fejezte be a tullni utásziskolában, ahol egyébként Görgei Artúrral is megismerkedett. Hadapródként belépett a császári seregbe, Párága mellett állomásoztak.
1845-ben áthelyezték Bécsbe, ahol a későbbi szabadságharc még egy fontos alakjával, Klapka Györggyel is megismerkedett. 1846-ban hadnagyból főhadnaggyá léptették elő, azonban katonai karrierje megtört, kilépett a hadseregből. Ennek oka egyre halmozódó adósságai, a család rossz anyagi helyzete volt, ráadásul még korábbi mecénásával, gróf Teleki Józseffel is összeveszett, aki apja halála után vállalta a taníttatásának költségeit is. Adósságait végül csak úgy tudta rendezni, ha tiszti rangját eladta, ez azonban egyenlő volt azzal, hogy el kellett hagynia a katonai pályát.
1848 tavaszán jelentkezett az alakuló honvédségbe, részt vett a délvidéki harcokban és az újoncképzésben is. Harcolt a pákozdi és a schwechati csatában. Novemberben segédkezett a honvéd utásznem megszervezésében, ekkor különösen nagy hasznát vette tanulmányainak. Ezt követően Győr és Buda védműveit szervezték, hogy lassítsák az osztrák előretörést. 1849. január 11-én előléptették alezredessé, Perczel Mór hadtestébe osztották be. Harcolt a szolnoki és a ceglédi csatában is.
 Kazinczy Lajos 1911 májusában felavatott mellszobra a széphalmi Kazinczy Emlékparkban |
A tavaszi hadjáratot egy régi ismerősnek, Klapka Györgynek a seregében töltötte mint dandárparancsnok. Harcolt Isaszegen, Komáromban és Nagysallónál, ezt későbbi memoárjában maga Klapka is megemlítette Lajos bátorságát méltatva. Nagysalló után megkapta a Magyar Katonai Érdemrend III. osztályát, április 30-tól pedig hadosztályparancsnok lett. Május végétől a komáromi várőrségnél szolgált, annak mozgó részénél volt parancsnoki rangban, majd Kárpátalján kezdett egy új hadosztály szervezésébe.
Eredetileg Görgei oldalán akart harcolni, de a vezetés határozata nyomán Erdélybe indult, hogy Bem csapatait segítse, 7 ezer fős seregéhez csatlakozott az erdélyi hadsereg egy részének maradéka is. Harcolni azonban már nem harcoltak, útközben érte őket a világosi fegyverletétel híre, így a zsibói Wesselényi-kastélyban letette a fegyvert Magnus Johann von Grotenhjelm orosz tábornok előtt 1849. augusztus 14-én. Noha bízott az oroszok jóindulatában, ez a remény hamar szertefoszlott, amikor átadták a császáriaknak és az aradi katonai törvényszék elé került. Tárgyalása 1849. október 1-jén kezdődött, tehát már folyt a pere, mikor kivégezték az aradi tizenhármakat.
Annak ellenére, hogy nem volt tábornok és előnyös harcászati helyzetben tette le a fegyvert, október 13-án teljes vagyonelkobzásra és golyó általi halálra ítélték, amelyet Haynau is jóvá hagyott. 1849. október 25-én – pár nappal huszonkilencedik születésnapja után – reggel hét órakor az aradi vár sáncárkában agyonlőtték, előtte egy nappal Haynau magához hívatta, hogy gúnyosan felolvassa az ellene hozott ítéletet. Utolsó szavai az „Isten, ne hagyd el szerencsétlen hazámat!” voltak.
A tizenötödik aradi vértanúként is emlegetett Kazinczy Lajosra jóval kevesebben emlékeznek, mint a 6-án kivégzett társaira, pár szobor és utcanév állít neki emléket az országban. Kazinczy Ferenc legkisebb fia gondolkodás nélkül állt be a honvédségbe, mikor úgy érezte, hazájának szüksége van rá.
Emlékét megőrizzük!
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
Néhány korábbi rész:
