Starmer a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap hétfői kiadásában megjelent cikkében leszögezte azt is, hogy Donald Trump amerikai elnöknek igaza van, amikor védelmi kiadásaik növelését követeli az európai szövetségesektől.

A munkáspárti brit kormányfő szerint Nagy-Britannia készen áll arra, hogy vezető szerepet vállaljon az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kialakítását célzó munka felgyorsításában. Ennek részeként Nagy-Britannia elkötelezte magát arra, hogy legalább 2030-ig évi 3 milliárd font (1450 milliárd forint) katonai segélyt nyújt Ukrajnának - áll Starmer cikkében.

A brit miniszterelnök szerint ugyanakkor Nagy-Britannia "kész és hajlandó" e biztonsági garanciákhoz katonák ukrajnai telepítésével is hozzájárulni, ha ez szükségessé válik.

Hozzátette: igen mélyen átérzi a felelősséget, amely a brit katonákat potenciálisan veszélyes helyzetbe hozó döntésekkel jár, az Ukrajna biztonságának garantálásában betöltött bármilyen szerep azonban az európai kontinens és Nagy-Britannia biztonságának garantálásához is hozzájárul.

Keir Starmer leszögezi hétfői cikkében ugyanakkor azt is, hogy az amerikai támogatás változatlanul kritikus fontosságú, és az amerikai biztonsági garanciák alapvető jelentőségűek a tartós béke szempontjából, mivel csak az Egyesült Államok tudja elrettenteni Vlagyimir Putyin orosz elnököt az újbóli támadástól.

A brit miniszterelnök szerint egyértelműen le kell szögezni azt is, hogy nem lehet bármilyen áron békét kötni, és Ukrajnának jelen kell lennie a tárgyalóasztalnál, mert bármely más megoldás egyenlő lenne annak a Putyin által vallott álláspontnak az elfogadásával, hogy Ukrajna nem is valódi nemzet.

Starmer szerint nem alakulhat ki ismét egy olyan helyzet, mint Afganisztánban, amikor az Egyesült Államok az afgán kormány kizárásával közvetlenül a tálibokkal tárgyalt.

A brit kormányfő szerint Európának meg kell mutatnia, hogy komolyan veszi saját védelmét, és vállalja az ezzel járó terheket. "Túlságosan régóta beszélünk erről, és Trump elnöknek igaza van, amikor azt követeli, hogy most már lássunk is hozzá ehhez" - fogalmaz cikkében a brit miniszterelnök.

Keir Starmer szerint ennek érdekében az európai országoknak növelniük kell védelmi kiadásaikat és nagyobb szerepet kell vállalniuk a NATO-n belül. Az Egyesült Államokon kívüli NATO-országok az elmúlt évben 20 százalékkal növelték védelmi ráfordításaikat, de ennél is tovább kell menniük - írta hétfői cikkében a brit kormányfő.

A londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) frissen összeállított éves világjelentése (Military Balance 2025) szerint Európa tavaly 457 milliárd dollárnak megfelelő összeget fordított védelmi kiadásokra, reálértéken számolva 11,7 százalékkal többet, mint 2023-ban, de még ez az összeg sem érte el a NATO teljes védelmi költségvetésének egyharmadát.

Svédország "nem zárja ki", hogy békefenntartókat küldjön Ukrajnába - mondta külügyminisztere hétfőn, miután Nagy-Britannia kijelentette, hajlandó csapatokat küldeni, hogy biztonsági garanciákat nyújtson Kijevnek.

"Most először egy igazságos és tartós békéről kell tárgyalnunk, amely tiszteletben tartja a nemzetközi jogot (...) Ha egyszer megvan ez a béke, akkor azt fenn kell tartanunk, és ennek érdekében kormányunk nem zár ki semmit" - mondta Maria Malmer Stenergard külügyminiszter a Sveriges Radio (SR) svéd közrádiónak.

A szomszédos Norvégia kormányfője, Jonas Gahr Störe úgy vélte, "nem most van itt az ideje" annak, hogy norvég katonák Ukrajnába küldéséről beszéljenek.

"Ez még nem a megfelelő idő arra, hogy következtetéseket vonjunk le arról, hogyan kellene megfogalmazni a biztonsági garanciát, és milyen hozzájárulást kellene nyújtani" - hangsúlyozta az NRK helyi közrádiónak.

Störe elmondta, hogy hétfőn beszélt Starmerrel. Norvégia és Nagy-Britannia ugyanazon az állásponton van Ukrajna folyamatos támogatását illetően, azzal az egyértelmű elvárással, hogy Ukrajnának helyet kell kapnia az asztalnál (a tárgyalásokon), és Európának egységes üzenettel kell részt vennie - írta az X közösségi oldalán.

Lengyelország nem mérlegeli annak lehetőségét, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába egy esetleges békefenntartó akció keretében az ellenségeskedések befejezése után, ez a kérdés le van zárva - jelentette ki Donald Tusk lengyel miniszterelnök.

A politikus újságíróknak nyilatkozott hétfőn Varsóban, mielőtt a francia fővárosba, Párizsba repült az Ukrajnával foglalkozó rendkívüli csúcstalálkozóra.

"Nem tervezzük a lengyel hadsereg küldését Ukrajna területére" - mondta Tusk a sajtótájékoztatón, amelyet a lengyel TVP Info tévé közvetített.

Kijelentette: "A téma le van zárva. Lengyelország ugyanúgy támogatni fogja Ukrajnát, mint eddig: szervezetileg, pénzügyi lehetőségeinkhez mérten, és humanitáriusan, amennyiben humanitárius segítségnyújtásról van szó".

Hozzátette: "Lengyelország logisztikai és politikai támogatást fog nyújtani azoknak az államoknak, amelyek "fizikailag ilyen biztonsági garanciákat nyújtanak Ukrajnának".

"A legcsekélyebb kétség sem férhet hozzá, hogy az Ukrajna biztonságát, határai állandóságát biztosító reális garanciáknak egész Európa és az Egyesült Államok együttműködéséből kell következniük - így vagy úgy - a NATO, mint az egyetlen olyan szervezet keretében, amely sok éve, évtizede biztosítja Európa és Lengyelország stabilitását és biztonságát" - mondta a lengyel kormányfő, hangsúlyozva, hogy nem lehet alternatívát építeni a NATO-val szemben, még az Ukrajnának nyújtandó garanciák esetében sem.

Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy német katonákra lehet-e majd számítani egy esetleges ukrajnai békefenntartó misszióban, a német kancellár egy erős ukrán hadsereg fontosságát hangsúlyozta egy kasseli kampányeseményen.

"Ez hatalmas feladat lesz Európa, az Egyesült Államok és a nemzetközi szövetségi partnerek számára" - mondta Scholz.

A védelmi minisztérium szóvivője berlini sajtótájékoztatóján ugyanezzel a kérdéssel kapcsolatban úgy fogalmazott: "ha a keretek adottak lesznek, Németország nem fogja kivonni magát alóla".

Egy német kormányzati tisztségviselő közölte, hogy egy esetleges tűzszünet esetén Berlin szerint csak akkor küldenének európai katonákat Ukrajnába, ha a békefenntartó misszió mellett az Egyesült Államok is teljes mértékben elkötelezi magát. "Olyan forgatókönyvekben nem veszünk részt, amelyekben az európai és az amerikai biztonság kérdése különválik, például úgy, hogy európai katonákat az Egyesült Államok teljes elkötelezettsége nélkül küldenének Ukrajnába" - mondta. Hozzátette: a német álláspont szerint a tartós béke fenntartása Ukrajnában "transzatlanti vállalkozás" lesz.

(MTI)