A legfrissebb gazdasági mutatók vészjelzéseket adnak: a gyártási tevékenység csökken, a fogyasztói kiadások szűkülnek, az infláció pedig makacsul magas szinten marad, ami megterheli az állami költségvetést - számolt be a Wall Street Journal friss elemzésében.

Az orosz tisztviselők nyíltan elismerik a recesszió kockázatát. Maxim Resetnyikov gazdasági miniszter a múlt hónapban figyelmeztetett, hogy Oroszország a "recesszió küszöbén áll", míg Anton Sziluanov pénzügyminiszter a helyzetet "tökéletes viharként" jellemezte.

A vállalatok a mezőgazdasági gépgyártóktól a bútorgyártókig csökkentik termelésüket. A központi bank július 3-án bejelentette, hogy a hónap későbbi részében megvitatja az irányadó kamatláb ismételt csökkentését, a júniusi csökkentést követően.

Bár elemzők szerint ez a gazdasági megtorpanás valószínűleg nem változtatja meg Vlagyimir Putyin elnök háborús céljait - mivel Ukrajna semlegesítésére irányuló törekvése felülírja a szélesebb gazdasági aggodalmakat -, remekül rávilágít a háborús gazdaság korlátaira.

A lassulás azt jelzi, hogy a nyugati szankciók, bár nem jelentettek azonnali kiütést, egyre inkább éreztetik hatásukat.

Ha a szankciók tovább szigorodnak vagy a globális olajárak esnek, Oroszország gazdasága még súlyosabb instabilitással nézhet szembe.

A szakértők figyelmeztetnek, hogy Oroszország gazdasági növekedési modellje, amely túlzottan a katonai kiadásokra támaszkodik, fenntarthatatlan, és szükségessé teszi a civil gazdasági kapacitások összehúzódását, hogy felszabadítsa a munkavállalókat a háborús gépezet számára, ami nem életképes hosszú távú stratégia.

Oroszország 2022-ben rövid ideig recesszióba zuhant, azonban a hadiipar felpörgetése gyorsan növekedésbe lendítette az országot. Jelenleg a katonai kiadások az orosz GDP 6%-át, a kormányzati költségvetés 40%-át teszik ki. Mindemellett Moszkva átirányította olajexportját Kínába, elektronikai cikkek és más fontos, szankciók miatt kiesett termékek terén pedig jelentős támogatást kap az ázsiai országtól.

Oroszország gazdasága egy ideig gyorsabban növekedett, mint sok fejlett gazdaság. Azonban a katonai kiadások okozta "cukorsokk" miatt elszabadult az infláció, ez pedig arra kényszerítette a központi bankot, hogy rekord 21%-ra emelje a kamatlábakat annak megfékezése érdekében.

A hivatalos adatok szerint az orosz GDP növekedése az első negyedévben 1,4%-ra lassult az egy évvel korábbihoz képest, jelentősen csökkenve a 2024 negyedik negyedévi 4,5%-ról. Az S&P Global beszerzési menedzserindexe azt mutatta, hogy

Oroszország feldolgozóipari ágazata júniusban több mint három éve a legélesebb ütemben zsugorodott, és az új autóeladások közel 30%-kal csökkentek éves szinten júniusban.

A Rostselmash, az ország legnagyobb mezőgazdasági gépgyártója májusban bejelentette, hogy a kereslet hiánya miatt csökkenti a termelést és a beruházásokat, valamint előrehozza 15 000 alkalmazottja számára a kötelező éves szabadságot. Szibériában a Rosseti Szibir áramhálózat-üzemeltető közölte, hogy a magas adósság miatt a csőd szélén áll, leállítja a beruházásokat és díjemelést javasol az ipari felhasználók számára.

Ezek a gazdasági kihívások fokozzák a Kremlre nehezedő nyomást azáltal, hogy csökkentik pénzügyi kapacitását az ukrajnai háború finanszírozására. A kormány a háború alatt költségvetési hiánnyal működött, és előrejelzései szerint ez legalább további két évig folytatódni fog.

Ez a fiskális feszültség lehetőséget adhat a nyugati országoknak erőteljesebb szankciók bevezetésére.

Az olajárak esése egy másik jelentős kockázatot jelent Oroszország számára, mivel az energiaeladások a költségvetési bevételek mintegy harmadát teszik ki. Az orosz nyersolaj ára következetesen az idei költségvetésben feltételezett szint alatt maradt, és Oroszország olaj- és gázbevétele júniusban a legalacsonyabb szintre esett 2023 januárja óta a Pénzügyminisztérium adatai szerint.