Idei utolsó Hősök nyomában epizódunk ezúttal nem magyar származású személlyel foglalkozik, de olyannal, akinek a magyar történelemben is bőven jut szerep.
 Kapisztrán Szent János Thoman Burgkmair német festő ábrázolásában (forrás: Wikipédia) |
Kapisztrán Szent János 1386. június 24-én született a dél-itáliai Capestranóban egy befolyásos nemesi család sarjaként. Családja megsínylette a Dél-Itáliát sújtó hatalmi harcokat, atyja meghalt, várukat felégették.
Az ifjú itáliai nem egyházi, hanem világi vonalon kezdte meg pályafutását. A Perugiai Egyetemen tanult jogot, bíró, majd a nápolyi törvényszék elnöke lett. Politikai téren is szép jövő várt rá, 1412-ben Perugia kormányzója lett, feladata a terület védelme és a rend helyreállítása volt a háborúval sújtott, kemény időszakban.
János mind a jogi, mint pedig a politikai karrierjében eredményesen haladt előre, azonban a lendületet egy olyan esemény törte meg, amely nagy hatással volt a későbbi barátra. 1416-ban a szomszédos Rimini első embere foglyul ejtette és börtönbe vetette. János még ebben az évben kiszabadult, de ez a fogság elegendő volt ahhoz, hogy egész addigi életét és pályafutását maga mögött hagyja, így 1416. október 4-én belépett a ferencesek közé, jegyességét is felbontotta. A teljes fordulat egyébként nem pusztán János döntéséhez köthető. Sikertelen szökési kísérlete után látomásban volt része, amelyben világosság és Szent Ferenc is szerepelt, innen tudta János, hová kell csatlakoznia.
Erről így ír később: „(…) Felemeltem a fejemet, hogy Istennek hálát adjak, s akkor magam fölött láttam egy ferences testvért, kinek lábai át voltak fúrva. Amikor felemeltem a karomat, hogy megragadjam, hirtelen eltűnt… Akkor rájöttem, hogy ő a mi atyánk, Szent Ferenc volt. Megértettem Isten akaratát, hogy hagyjam el a világot, és Neki szolgáljak.”
János ekkor harmincéves volt, pappá 1420-ban szentelték, Sienai Szent Bernardin tanítványa volt. A pap a ferencesek obszerváns, tehát szigorúbb irányzatát követte, kiváló szónoki képességei és remek gondolatai rendkívül népszerű hitszónokká tették, prédikációit óriási tömeg hallgatta a háború sújtotta Itáliában, már életében is feljegyeztek Kapisztrán Szent Jánoshoz köthető csodákat.
Prédikációi mellett gyakran ostorozta az eretnekséget, mielőtt Magyarországra került, többször volt már pápai követ, például a francia királyi udvarban, vagy éppen Milánóban. A kiváló szónok egész Európában befolyásos barátként működött, 1451-től a Habsburgok bécsi udvarában teljesített szolgálatot. Az évek alatt bejárta a kontinens több országát, így Magyarországot is.
Kapisztrán Szent János kérlelhetetlen inkvizítorként is működött, 1447-től valamennyi eretnek inkvizítorává nevezte ki V. Miklós pápa, aki ekkor lépett a pápai trónra. János prédikált az uzsorakamat ellen is, ebből pedig kikövetkeztethetjük, milyen lesújtó véleménnyel volt a zsidóság iránt, amely egyszersmind nevetségessé teszi a „zsidó-keresztény kultúrkör”, meg a „kereszténység=zsidó vallás” fantazmagóriákat. A zsidóság ellen folyó keresztes hadjáratot komolyan vette, a „zsidók ostorának” is nevezték kortársai.
 Kapisztrán János szobra a Budai Várban, a Kapisztrán téren |
Kapisztrán Szent János 1455-ben lép be a magyar történelem lapjaira, hazánkban ekkor már a törökök előretörése jelentette a legnagyobb veszélyt, Konstantinápoly 1453-as eleste után a hurok tovább szorult a Magyar Királyság körül.
A nyugat-európai, sokszor következetlen és takaréklángon égő törökellenes politika helyett Kapisztrán széles összefogást hirdetett, és toborzásba kezdett Magyarországon a törökök ellen. A toborzást 1456-ban is folytatta, az így összegyűjtött irreguláris haderővel (több mint tízezer fő) pedig Hunyadi János segítségére sietett Nándorfehérvár alá.
Kapisztrán Szent Jánosnak és csapatainak segítsége nélkül vitán felül áll, hogy Nándorfehérvár elveszett volna, sőt, maga a győzelem is Kapisztrán – egyébként fegyelmezetlen – seregének volt köszönhető: csapataiból több keresztes vitéz is parancs nélkül átkelt a folyón és nyilazni kezdte a török tábort. A példa ragadós volt, a törökök pedig hadrendbe szerveződtek. Megakadályozandó a kockázatos összecsapást, Kapisztrán csónakba szállt, hogy visszaparancsolja a fegyelmezetlen kereszteseket, ám hadereje azt hitte, ő maga is támadásra készül és buzdít, így az egész serege támadásnak indult. A meglepett törökök a közelgő csata hevében őrizetlenül hagyták ágyúikat és táborukat, így Hunyadi kitörhetett és a hátukba kerülhetett. A török sereget két oldalról felmorzsolták, a magyarok kezére számos török ágyú is került, amelyekkel megszórták a kétségbeesett ellenséget, akik megfutamodtak.
Sajnálatos módon a győzelem után nem éppen kedvező fordulatot vettek az események. A pestisben haldokló Hunyadira Kapisztrán adta fel az utolsó kenetet, ám később ő maga is megbetegedett, még az 1456-os évben, október 23-án elhunyt Újlakon, pedig már tervezte az ellentámadást, a Balkán, majd Konstantinápoly felszabadítását is. Az újlaki kolostorban temették el – halála előtt maga V. László is meglátogatta – azonban a hódoltság viharos időszaka alatt testének nyoma veszett. Egy ferences hagyomány szerint ereklyéit később megtalálták és Nagyszőlősön újratemették, majd az 1500-as évek vallásháborúinak tüzében a város kútjába dobták. Nagyszőlős ma Ukrajnában található, ám az itt épült római katolikus templomot e hagyomány miatt nevezték el Kapisztrán Szent Jánosról.
1690-ben avatta szentté VII. Sándor pápa, Újlakon kápolna és emléktábla is őrzi a nevét.
 A Kapisztrán János-kápolna oltárképe Újlakon (ma Horvátország) (forrás: Wikipédia) |
Kapisztrán Szent János korának egyik kiemelkedő alakja volt, aki a hitvédelem és a buzgalom mellett széles tömegeknek prédikált, látott el politikai feladatokat követként, vagy harcolt a török ellen, ha éppen azt kívánta meg hitrendszere és kötelessége. Nélküle a nándorfehérvári diadal ma nem létezne, de legalább ekkora lelkesedéssel tartotta gyeplőn az európai rendet veszélyeztető zsidóságot és az uzsorásokat is.
Emlékét ápoljuk és megőrizzük!
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
Korábbi részek:
