Elie Wisel holomilliárdos a vallásos zsidóságon belül a legundorítóbban rasszista irányzat, a Lubavicsi rebbe alapította Hábád hásszid szekta meghívására érkezett Budapestre, ahol a politikai „elit”, a Zsidesztől kezdve az MSZP-ig, megadta a kóvedet (tiszteletet) ennek a szélhámos gazembernek. A budapesti Parlamentben elmondott beszédét részletesen ismertette a Sturem.net nevű zsidó hírportál.
A Máramarosszigeten született Elie Wiesel az ún. holokausztot fölemlegetve eddig minden lehetséges fórumot és alkalmat kihasznált a magyarság mocskolására, s ezért rendkívül visszataszítónak tartjuk azt, hogy a fideszes, a jövő héten jeruzsálemi kanosszajárásra utazó Balog Zoltánnal az élen a magyarországi vezető politikusok hajbókoltak a senkiházi előtt, akit még Izraelben is úgy szoktak emlegetni, mint aki a "holokauszt" hírveréséből gazdagodott meg.
A Máramarosszigeten született Elie Wiesel az ún. holokausztot fölemlegetve eddig minden lehetséges fórumot és alkalmat kihasznált a magyarság mocskolására, s ezért rendkívül visszataszítónak tartjuk azt, hogy a fideszes, a jövő héten jeruzsálemi kanosszajárásra utazó Balog Zoltánnal az élen a magyarországi vezető politikusok hajbókoltak a senkiházi előtt, akit még Izraelben is úgy szoktak emlegetni, mint aki a "holokauszt" hírveréséből gazdagodott meg.
Elie Wieselről a magyarországi zsidó- és a szekértoló goj sajtó azt állítja, hogy magyar származású. Nos, Wiesel nem magyar és nem magyar származású, mint ahogyan ő saját magát sem tartja annak. S úgy gondoljuk, ez utóbbi tény a perdöntő ebben a kérdésben. Amint Imre Kertész sem tartja magát magyarnak – mi sem őt.
A Budapest II. kerületi Nagy Imre téren, a Gyorskocsi utcai börtön közelében az egyik épület bejárata mellé ki van téve egy márványtábla, amelyen az eddigi "magyar" Nobel-díjasok neve, köztük Elie Wieselé is olvasható. Nagyon kíváncsiak vagyunk arra, hogy a trianoni diktátum után Máramarosszigethez hasonlóan szintén Romániának ajándékozott Bánságon, pontosabban Niczkyfalván született, s az idén irodalmi Nobel-díjban részesült, de Wieselnél magyarul jobban beszélő Herta Müller nevét fölvésik-e majd erre a Nagy Imre téri táblára.
Annak a Herta Müllernek a nevét, aki szintén nem magyarul alkot, de bánsági sváb, és a legnagyobb szeretettel szokott szólni a magyar népről. Igaz, hogy Herta Müller egy igazi holokauszt, a németség és a magyarság közös holokausztjának a krónikása.
De térjünk vissza Budapest díszvendégére, Wieselre. A Sturem.net (שטורעם.נעט) jiddis nevű Hábád zsidó portál december 10-én azt írja, hogy Elie Wiesel professzor Köves Slomo rabbi (tudják, aki a magyar antiszemitáktól való félelmében elektromos áramot vezetett háza kerítésébe, majd mindezt letagadta – a szerk.) meghívására érkezett Budapestre a Hábád mozgalom magyarországi fennállásának 20. évfordulójára.
A fent említett zsidó portál budapesti tudósítója kiemeli, hogy parlamenti beszédében Wiesel megszívlelendő üzenetet intézett a magyarországi politikai vezetőkhöz és az egész magyar társadalomhoz. Beszédének legelején Wiesel kijelentette: a zsidó hagyomány szerint a hatalom embereivel nyíltan és határozottan kell beszélni, s ezért ne haragudjanak meg rá, de ő ezt a zsidó hagyományt kívánja követni - idézte a zsidó portál Wieselt, majd a tudósító megjegyezte: „Igen kemény megállapításokat hangoztatott, amelyeket a hallgatóság vastapssal fogadott.” (Azt hisszük, ez a jelenlevők kilétéről is tanúskodik – a szerk.)
A zsidó portál helyszíni tudósítója ezután fölemlíti Wieselnek a Parlamentben hangoztatott néhány gondolatát:
„Önök előtt egy olyan zsidó beszél, aki Romániában született, de Magyarországról vitték el Auschwitzba. Azóta is gyűlölöm őket.” Wiesel ezt követően egy nemes gesztussal hangnemet váltott: „Így írtam erről 1954-ben, de ma már senkit nem gyűlölök. Az igazság az, hogy senkit nem gyűlölök, főleg nem a mai Magyarországot. Manapság már senki iránt nem érzek gyűlöletet.”
„Önök előtt egy olyan zsidó beszél, aki Romániában született, de Magyarországról vitték el Auschwitzba. Azóta is gyűlölöm őket.” Wiesel ezt követően egy nemes gesztussal hangnemet váltott: „Így írtam erről 1954-ben, de ma már senkit nem gyűlölök. Az igazság az, hogy senkit nem gyűlölök, főleg nem a mai Magyarországot. Manapság már senki iránt nem érzek gyűlöletet.”
Na, de valami azért mégiscsak maradt belőle: „Mi, magyarországi zsidók még mindig nagyon szomorúak vagyunk az embertelen brutalitás miatt, amellyel a magyar csendőrök és rendőrök viseltettek velünk szemben, mielőtt átadtak volna bennünket a németeknek” - mondta. (Arról nem szólt Wiesel és tisztelt hallgatósága, hogy milyen fájdalommal a szívükben élhetnek a gyilkos zsidó ávósok kegyetlenkedéseit átélt keresztény magyarok – a szerk.)
„Nem elég komolyan tanítják a holokausztot a magyarországi iskolákban”, hazudta továbbá Wiesel, majd így kesergett: „Miért nem szentelnek több komolyságot és eltökéltséget a holokauszt oktatásának a magyarországi iskolákban? Miért nincs szabad hozzáférésem a szülővárosom, Máramarossziget zsidóságának névjegyzékéhez arról a napról, amikor önök elküldtek bennünket Auschwitztba?”, kérdezte a tiszteletére egybegyűltektől Elie Wiesel.
Júszef el-Kudszi – Kuruc.info
Júszef el-Kudszi – Kuruc.info