Jó hír, hogy ebből a Jobbik is kiveszi a részét! Nem lehet többet elhallgatni a multikulti erőltetéséből fakadó iszlámbűnözést, a bankok és a bürokrácia elburjánzott hatalmát, s nem lehet a végtelenig lelki terror alatt tartani a keresztény fehéreket a holokamu erkölcsi bunkósbotjával, mint ahogy a cigányok által elkövetett fizikai agresszióból is kezd elegük lenni a kontinens lakóinak.

Olaszországban a baloldali Demokrata Párt jóval kevesebb voksott kapott mint 5 évvel ezelőtt, Berlusconi jobboldali formációja 34,7% százalékot szerzett, mandátumhoz jutott a bevándorlás-ellenes radikáljobbos erő, az Északi Liga is.

Bulgáriában a radikális, az európai szélsőjobb szorosabb együttműködését szorgalmazó Ataka a szavazatok 11,28 százalékának a megszerzésével a negyedik erővé lépett elő.

Portugáliában is jobboldali fordulatról beszélhetünk, az amúgy erősen baloldali társadalom büntette a szocialista kormányt – ha fogalmazhatunk így – a kormányzó szocikra mintegy két százalékot vertek rá, ami annak a fényében, hogy legutóbb még a szavazatok több mint felét a vörösök vitték el Portugáliában, nem gyenge eredmény.

Dániában is teret hódított a jobboldal: a szélsőjobboldalinak elkönyvelt, a kormányt kívülről támogató Dán Néppárt (DPP) 15, 41 százaléknyi szavazattal két helyre számíthat, míg az eurorealista Dán Népi Mozgalom az Európai Unió ellen 6,6 százalékot szerzett, így ő is delegálhat egy képviselőt Brüsszelbe.

Érdekes jelenség zajlott le Svédországban, ahol a fáljcserélők pártja a Kalóz Párt szerepelt nagyon jól a 10 százalék feletti eredményével.

Ausztriában a gyanús körülmények között elhunyt Jörg Haider egykori Szabadságpártja (FPÖ) az adatok közel végleges feldolgozottságánál 13 százalék felett szerepelt. A Szabadságpárt jelenlegi elnöke Heinz-Christian Strache elvégzett munkája több mint dicséretre méltó, az FPÖ-ből kivált Jörg Haider és az általa alapított, mérsékeltebb politikát folytató BZÖ is egy helyre számíthat.
 

Hollandiában a bevándorlás-ellenes Szabadságpárt a szavazatok több mint 15%-kát szerezte meg, ezzel négy helyet biztosítva magának, a 25-ből.

Finnországban radikáljobb áttörést hozott a választás, az Igaz Finnek és a Kereszténydemokraták kolalíciója közel 15%-ot ért el, két helyet biztosítva ezzel az eurórealistáknak.

Korábban írtuk: Ha a fenti jóslások eredménnyé alakulnak, akkor az Európai Unió tisztviselői kellemetlen helyzetbe kerülnek. Már így is attól tartanak, hogy a 27 államból álló szervezetben az alacsony részvételi arány miatt előretörnek a szélsőséges pártok, és megrendül a bizalom az EU vezetőiben, akik már amúgy is kereszttűzben vannak a válságkezelésre tett intézkedéseik miatt. Így fogalmaznak a nyugati lapok, miközben vélhetően ők is tudják: az EU vezetői minden tekintélyüket elvesztették a kontinens polgárai előtt, az alacsony részvétel is ennek tudható be, hisz a válaszadók többsége semmilyen értelmét nem látja az EP-nek, döntéseinek pozitív hatásait – ha van is ilyen egyáltalán – nem érzi szűkebb hazájában. Így távol maradnak ettől a bolhacirkusztól, a felvilágosultabbak pedig a radikális alakulatokra szavaznak, hisz jelenleg csak ők vetik fel őszintén azokat a problémákat, melyek egész Európát foglalkoztatják.
A hollandiai EP-választáson a bevándorlás- és iszlámellenes politikát követő és követelő Szabadságpárt pedig bebizonyította: igenis, igény van a radikális politizálásra. Történetének legsikeresebb eredményét könyvelhette el a Geert Wilders vezette politikai alakulat, az exit-poll szerint a második helyen áll Hollandiában, a szavazatok több mint 15 százalékával, ami négyet jelent a 25 holland helyből. Tegyük hozzá: a legutóbbi választáson a párt egyet sem szerzett.

„Ez fantasztikus, nagy nap ez azoknak az embereknek, akik másmilyen Hollandiára, és másmilyen Európára áhítoznak,” mondta Wilders. Csütörtökön már ígéretet tett arra, hogy Törökország nem fog csatlakozni az Unióhoz:”Sem tíz éven belül, sem egy millió éven belül.” Tény s való, hogy Wilders iszlám-ellenessége a mi szemünkkel nézve talán túlzó lehet, ám a muszlimbűnözéstől rettegő Hollandiában valószínűleg másként gondolják. Wilders készítette a Fitna című filmet, amelyben bírálja az európai kultúrát semmibevevő muzulmánokat, s amivel kivívta az iszlám világ haragját.

Nagy-Britanniában szintén tegnap szavaztak, itt az eredményeket csak vasárnap, a többi európai ország voksolásának lejárta után teszik közzé. Minden remény megvan rá, hogy a Brit Nemzeti Párt, amelynek elnöke a Jobbik vendégeként hazánkban is megfordult már, szintén sikeresen szerepel, s vélhetően jó néhány mandátumot megszerez az EP-ben. Így az európai kultúra megrontásában leginkább vétkes holokamu ellen harcolók is kiszoríthatnak egy pár megélhetési politikust Brüsszelből. A cigánykérdés egyáltalán nem polkorrekt megoldását óhajtó cseh Nemzeti Párt is bejuttathat egy képviselőt. A kampányfilmjükben a cigányokat erélyesen bíráló, „megálljt a fekete rasszizmusnak” óhajtó politikai alakulat már eddig is nagy vihart kavart a cseh közéletben, s ha a Benes-dekrétumok kapcsán visszafogott álláspontot tanúsítanának, akkor lehetne egy közép-európai, EP-képviselettel bíró párt, amellyel esetleg a Jobbik is együttműködhet a cigányprobléma felszámolásában.

Szintén a radikálisok megerősödése várható Írországban, ahol a Lisszaboni Szerződést vehemensen ellenző Libertas párt töltheti be a kormányzó Fianna Fái visszaesése által üresen hagyott űrt. A nyugati radikális pártok többsége összeurópai, eddig tabuként kezelt problémákat feszeget, sajnos Európa keleti felén még mindig az öncélú sovinizmus jelenti a radikalizmust, így a Nagy Románia Pártnak például nem drukkolunk. A Jobbiknak viszont minden esélye megvan rá, hogy bekerüljön az európai szélsőjobboldal nagy családjába.