 |
Nádasdy Borbála könyve arról szól, ami közös mibennünk. A huszadik századról. A századról, amelyben minden elveszett. Elveszett egy ország, elveszett egy élet, elveszett minden bizonyosság, elveszett a hit, elveszett a remény is - és gyakran az sem volt biztos, hogy holnap is fölkel a nap. Arról szól ez a könyv, hogy hogyan veszett el még a kollektiv tudat is, és a kollektiv emlékezet. S hogy ameddig ezt nem szerezzük vissza, kiszolgáltatottak leszünk, vagyunk, addig mivelünk bármit meg lehet csinálni. Erről szól ez a könyv? Nem. Ez a könyv egy magyar grófnő életéről szól. Erről szól ez a könyv. Persze. Egy magyar grófnő élete a mindannyiunk élete. Ez a kor persze nem kedvez a történelemnek, a történelmi tudatnak, az emlékezetnek. Ez a mi korunk: a történelem ellensége. Csodálom ezt az asszonyt és szeretem. Szeretem az életét, amelyet helyettem is megélt. Csodálom, hogy kibirta. Csodálom, hogy nem adta fel. Ha majd nagyon elcsüggedek megint, őt fogom olvasni újra...
Megrendelheti ide kattintva!
 |
Az iró legjelentősebb alkotása ez a mű, amely egyúttal a két világháború közötti magyar irodalomnak is egyik remekműve. Rákóczi Confessiójához hasonló szenvedélyes önfeltárás jellemzi Márai irását, a legőszintébben, szinte pőrére vetkezetten irja meg gyermek- és ifjúéveit, testi- és lelki fejlődését, férfivá érését. De mindezeknek a történéseknek nála a család ad keretet, a családnak pedig az osztály, a polgárság, mert annak életformája, kultúrája szolgáltatja a mintát az egész családnak. Az elkötelezettségről vall ez a remekmű, hitvallásos módon: hűnek maradni egy városhoz: Kassához, egy országhoz: a polgársághoz, egy életformához: az európai kultúrához - még akkor is, amikor a város már elveszett, az osztály széthullott, és az európai kultúrán is sebet ejtettek erőszakos hatalmak.
A gyermekévek tájairól, a Felvidék magas fenyveseitől Budapestre, Berlinbe, Párizsba, Londonba és Velencébe kalauzolja el az olvasót, a személyes lét mezsgyéjét pedig a születés mérföldkövétől apja haláláig jelöli ki.
Megrendelheti ide kattintva!
Csiffáry Tamás - Európai uralkodók könyve
A kötet a keresztény Európa uralkodó személyiségeinek mintegy 1500 éves gyűjteménye, a kezdetektől az 1990-es évekig.
Négy fő fejezetre oszlik. Az első fejezetben országonkénti csoportositásban haladhatunk, az országokon (királyságok, hercegségek, grófságok stb.) belül szigorú időrendben gyűjtöttük össze az egyes uralkodókat. A második fejezetben uralkodóházak szerinti rendben rögzitettük a 'királyi főket' - jó alkalom mutatkozik itt Európa dinasztikus térképének megrajzolására. Harmadik fejezetünk maga az európai uralkodói kronológia: 445-től, Kilenctúszú Niall, ir királytól 1991-ig V. Harald, norvég királyig. A negyedik részben ábécé rendben találhatjuk meg az uralkodókat.
Reméljük könyvünk elengedhetetlen segédeszköz lesz az egyetemes történet, s természetesen azon belül az európai történelem tanulmányozásának. (A kiadó ajánlása.)
 |
A kötet a keresztény Európa uralkodó személyiségeinek mintegy 1500 éves gyűjteménye, a kezdetektől az 1990-es évekig.
Négy fő fejezetre oszlik. Az első fejezetben országonkénti csoportositásban haladhatunk, az országokon (királyságok, hercegségek, grófságok stb.) belül szigorú időrendben gyűjtöttük össze az egyes uralkodókat. A második fejezetben uralkodóházak szerinti rendben rögzitettük a 'királyi főket' - jó alkalom mutatkozik itt Európa dinasztikus térképének megrajzolására. Harmadik fejezetünk maga az európai uralkodói kronológia: 445-től, Kilenctúszú Niall, ir királytól 1991-ig V. Harald, norvég királyig. A negyedik részben ábécé rendben találhatjuk meg az uralkodókat.
Reméljük könyvünk elengedhetetlen segédeszköz lesz az egyetemes történet, s természetesen azon belül az európai történelem tanulmányozásának. (A kiadó ajánlása.)
Megrendelheti ide kattintva!
 |
Vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, Portugália, 1957. február 9.) az Osztrák–Magyar Haditengerészet tengerésztisztje, 1909–1914 között Ferenc József szárnysegédje, ellentengernagyként a flotta utolsó főparancsnoka volt. Az uralkodó a világháború végén altengernaggyá léptette elő. Az első világháborút követő proletárdiktatúra összeomlása után megszilárditotta az államhatalmat. 1920. március 1-től 1944. október 15-ig ő volt a Magyar Királyság kormányzója. Portugáliai emigrációban halt meg 1957-ben. 1993. szeptember 4-én temették újra Kenderesen.
Erről az eseményről készitett filmfelvételt Robert Parizon. A dokumentumfilmből a magyar királyi televizió nem kért. Európa-szerte 21 TV csatorna sugározta, francia, német és angol nyelven. Magyarul csak Clevelandben adták le.
A japán közjogi televizió angol nyelven sugározta, mert Horthy annak idején a háromhatalmi szerződés partnere volt (Hitler, Mussolini, Hirohito). Népszerűségét Japánban tengerész múltjának is köszönheti.
(Magyar Menedék Könyvesház - a termékeket a Márvány utcai boltban is meg lehet vásárolni, a cimet, nyitvatartást, telefonszámot megtalálja a honlapjukon!)
 |
