A lap így meséli el az esetet:

A Magyarok Országos Gyűlésének helyszínén, Bösztörpusztán, a Magyarok Szövetsége szervezésében felállították Budapest rovásos helynévtábláit. Ideális helyszínnek tűnt a MOGY rendezvénye a Rovás Alapítvány által kidolgozott Kárpát-medencei egységes székely-magyar rovásos helynévtábla-rendszer részeként létrehozott fővárosi táblák bemutatására.

A mindenki számára nyitott és elérhető táblarendszert alkalmazva, széles fővárosi összefogás eredményeként Budapest, valamint az alábbi 10 kerület tábláit állították fel a Magyarok Szövetsége helyi szervezeteinek szervezésében: Óbuda, Újbuda, Ferencváros, Józsefváros, Csepel, Kőbánya, Zugló, Rákospalota, Rákosmente, Pestszentlőrinc.

Azonban a "Rovástáblaerdő" néven az MSZ szervezetei által meghirdetett sikeres összefogásra vasárnap a Forrai Sándor Rovókör vezetője, Szakács Gábor dühkitöréssel és tábladöntögetéssel válaszolt... nemzeti ünnepünk "tiszteletére". A károsultak beszámolói szerint Szakács Gábor felszólította a MOGY-on felállított 11 rovásos helynévtábla gazdáit, hogy azonnal távolítsák el azokat. Miután erre senki nem volt hajlandó, a megrökönyödött táblaállítók szeme láttára Szakács utasított két "erőembert", akik a földből acél oszlopostól kitépték a rovástáblákat. Szakács Gábor és társainak rovásellenes garázdaságát követően a Magyarok Szövetsége tagjai a kidöntött táblákat visszaállították helyükre. További fizikai atrocitásról nem érkezett hír.

Bár a rovásos helynév-megjelölés hagyománya jelenlegi tudásunk szerint is majd 8 évtizedre nyúlik vissza (Tarcal), a helynévtáblák állítása 1990-ben éledt újjá Székelykeresztúron. A szaporodó rovástáblák állításának összefogására a 2003-as csíkszeredai konferencia is meghirdetett egy táblaállítási mozgalmat, melyet többek között a Forrai Sándor Rovásíró Kör karolt fel faragott üdvözlőtáblák formájában. Ugyanakkor az első fém rovástábla is hozzájuk köthető, melyet Szakács Gábor avatott 2010 júniusában.

Az elődök nyomdokain, de már a korszerű igényeknek megfelelően a Rovás Alapítvány 2010-ben indította el az egységes Kárpát-medencei székely-magyar rovásos helynévtábla rendszerét, amely nagy sikert ért el nyitottsága révén, hiszen egyszerűsített eljárással, rendezetten és gazdaságosan bárki állíthat rovásos helynévtáblát. Ez a táblarendszer illeszkedik a közutak világába, és műszaki tartalmát a közútkezelő hatóság közreműködésével határozták meg.

Természetesen az alapítvány számára minden új rovástábla - legyen az fatábla, fémtábla, műalkotás, építmény, egyéb felirat - örömteli esemény, hiszen nemzeti íráskultúránk terjesztése a közös cél. A táblák helyszíneiről interaktív térkép is készül.

A kérdés ezek után az, hogy az egységes rovástábla-rendszerben résztvevőket folyamatosan támadó Szakács Gábor hogyan jutott el az eddig csak a szélsőbal vagy a vandálok által tanúsított fizikai erőszak szellemiségéhez. A műcsarnokbeli rovástábla eltüntetésének hetében mi vezeti a Forrai Sándor Rovásíró Kör vezetőjét és fogdmegjeit, hogy a magyarság összefogását hirdető egyik legnagyobb rendezvényen, szemtanúk jelenlétében kidöntesse a vendéglátó Magyarok Szövetsége által rendelt (magántulajdon) és bemutatásra szánt rovástáblákat?

Az egységes rovásos helynévtábla-rendszer kidolgozója, Rovás Alapítvány hivatalos felkérést kapott MOGY-on való részvételre, azonban a rendezvény szervezői gárdájában a rovásprogramokért felelős ügyintézők körében tapasztalt megosztó magatartással nem tudott azonosulni, ezért ezt a szellemiséget jelenlétével nem kívánta támogatni. Az alapítvány ezúton kér elnézést azoktól a jóérzésű résztvevőktől, akik közül több százan előzetesen jelezték a Rovás Sátor iránti érdeklődésüket. Remélhetőleg a MOGY szervezői számára tanulság lesz a tábladöntögetők körének kártékony magatartása és a jövőben a szalámizás helyett valóban a magyar összefogásért fognak dolgozni - olvasható a Rovás.infón.

Természetesen helyet adunk Szakács Gábor álláspontjának is, amennyiben élni kíván a lehetőséggel.

Frissítés: Szakács Gábor helyett Androsovics József vette fel a kapcsolatot szerkesztőségünkkel, mondván, ő az érintett, "Gábort csak hazug módon megvádolták". Alább közöljük a levelét.

Hazugságokkal és csúsztatásokkal teletűzdelt cikk jelent meg a Rovás infó honlapján „TÁBLADÖNTÉS AUGUSZTUS 20-RA” címmel.

A cikkben található állítások nagy része hatalmas hazugság, a többi csúsztatás. Ezért felháborodást okozott az olvasása. Ilyen emberek akarnak példát mutatni, akik saját önös érdekükből folyamatosan hazudoznak?

Nem írom le a cikk hazugságait, de sorban válaszolok mindegyikre, ezeket bizonyítékokkal alátámasztva tudom megcáfolni.

A cím is félreérthető. Az eset augusztus 19-én történt, mégis össze akarják mosni augusztus 20.-val

Már a cikk első bekezdése is hazugság. Szakács Gábor nem távolíttatott el semmiféle táblát, pusztán a táblaállító szándéka és megbízója felől érdeklődött. Matyasovszki Gábor „táblaállító” hazudozása miatt beszélt vele emelkedett hangnemben. A táblák eltávolítására én (Androsovics József) szólítottam fel. majd távolítottam el.

Továbbá amennyiben ez tábladöntögetés garázdaság volt (kihívóan közösségellenes erőszakos magatartás, amely alkalmas arra, hogy másokban félelmet, riadalmat keltsen) tegyenek feljelentést. Ellenem.

Felhívom azonban a Rovás info figyelmét amennyiben válasz levelem nem jelenik meg a rovás infón (hallgattassék meg a másik fél jegyében) és helyreigazítás nem történik, jogi útra tereljük az ügyet, a cikk írója ellen rágalmazás miatt kezdeményezünk eljárást.

A második rész hazugsága: Magyarok Szövetsége (MSZ) szervezésében Kunszentmiklós Bösztörpusztán a IV Magyarok Országos Gyűlésén (MOGY) hivatlosan nem történt pléhtábla állítása. Ez Matyasovszki Gábor magánakciója volt. Nem a pedig az MSZ tevékenysége.

Annak ellenére tette, hogy a „rovóoskola” szervezői figyelmeztették, hogy csak olyan rovás program tartható ,melyet a szervezőkkel egyeztettek. A MOGY fő szervezőinek megállapodása alapján azért volt szükség egyeztetésre, hogy egységet tartva ne széthúzó legyen a rovás tevékenység.

Matyasovszki Gábor pedig nem egyeztetett senkivel. Legalábbis táblaállítás témában nem. Amire Nagy László a Magyarok Szövetsége Egyesület vezetője rábólintott, „NEMZETEGYESÍTÉS SÁTOR” felállítása volt. Ezzel a hazugsággal Szakács Gábor és Nagy László jelenlétében szembesítettem.

A MOGY programok felelős főszervezője Szabados Péter nem hallott Matyasovszki Gábor semmiféle szándékáról, még a nemzetegyesítő sátor felállításáról sem.

Nem egyezetett továbbá a rovóoskola szervezőivel Szondi Miklóssal és velem sem.

Ez az egyezetési kérdés még egyszer visszaköszön a cikkben a Rovás Alapítvány „hivatalos” meghívása esetében is. A Rovás Alapítványt egy előadói sátorba hívták volna meg. Ez A E és R-F M tevékenysége volt. Felajánlottam a lehetőséget, nem éltek vele. Valahogy nem akaródzott egyeztetni senki., (e-mail dokumentáció mentve)

Az MSZ a MOGY-on a rovásos helységnév tábla állítási mozgalomban a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) faragott fa táblás módját támogatja, a Szegedi Csanád által elindított pléhtábla állítási mozgalommal szemben. Három éve már folyamatosan kiállítás is van a MOGY rovóoskolájában a faragott fa táblák képeiből. Amennyiben az MSZ tagjai érdeklődtek a rovásírás és a táblaállítás után megtehették.

A SZNT mozgalmi felhívásában kérték, hogy helyi kezdeményezés legyen, pártpolitikától és kufár szellemtől mentesen. Sajnos a Rovás alapítvány és Szegedi Csanád közreműködésével indult pléhtábla állítás egyik kitételnek sem felel meg.

Hazug állítás az is, hogy Szakács Gábor felszólította Matyasovszki Gábort a táblák eltávolításra. A táblák eltávolítására én szólítottam fel. Mint a MOGY rovás program felelős szervezője. Első körben csak kértem a táblák eltávolítását. Ez persze nem történt meg. Másfél óra múlva egy barátom segítségével húztuk ki az engedéllyel nem rendelkező táblákat. Álságos dolognak tartom, hogy nemzeti színű szalagokat kötnek, alávaló, hazug módon elhelyezett táblákra. A táblák eltávolítása elején jött egy alkohol gőzös férfi, kiabálva: „Mit csinálnak? Gábor gyere, rontják az üzletet.” Ez a lényeget elárulta.

Kikérem magamnak azt a stílust, hogy erőembernek, és fogdmegnek neveznek. Nem tehetek arról, hogy sportoló életvitel miatt a 185 cm testmagassághoz majd 100 kg testtömeg tartozik.

Nem erő-verőemberként voltam jelen. Valószínű tudásom és tapasztalatom miatt kértek fel a rovás program szervezésére. Továbbá a MSZ képviseletére a Magyar Szabványügyi Testület „rovás szabványosítás” munkacsoportban. Ha Matyasovszki Gábor megfelelő tapasztalattal és tudással rendelkezne, akkor valószínű Ő képviselné helyettem az MSZ-t.

„Mi vezette a Androsovics Józsefet és egy barátját (nevét nem írom le, míg nem egyeztetek vele) hogy magántulajdonú táblát „kiszakítsa” a földből?” Az, hogy jellemtelen hazug módon, mindenkit becsapva kerültek elhelyezésre a MSZ HIVATALOS állásfoglalásával szembemenve. Szakács Gábor egyetlen táblához sem nyúlt!

A táblaállítgató jellemtelenségét jellemzi, hogy ezeket később újra visszaállította.

Ezen levélben kérek bocsánatot azoktól, akik kellő információ nélkül, becsapva, felháborodtak a táblák eltávolítása miatt.

Hazug állítás, hogy fizikai atrocitás ért bárkit is. Rendelkezem annyi ésszel, hogy ilyen hazug emberrel szemben bőven elég, ha tudásommal és nem testi fölényemmel és küzdősportos tapasztalatommal lépjek fel.

A cikk taglalja továbbá a rovásírás szabványosítását.

Itt is megnyilatkozik a Rovás alapítvány áldásos tevékenysége. 2008. júliusában Budapesten történt egyeztetés, milyen betűtípusok kerüljenek a szabványosítási folyamatba. Ezen részt vett a Rovás alapítvány képviselője Hosszú Gábor is. Majd októberében Gödöllőn megrendezésre került az „Élő Rovás Konferencia, melyen a rovásíró társadalom nagy része jelen volt. A konferencián megállapodás történt, melyet a Rovás alapítvány is elfogadott. Ezek alapján készült el az Everton-Szelp féle beadvány. A konferencia napjával megegyezően Hosszú Gábor is beadott egy szabványosítási tervezetet, az ott elfogadottaktól eltérő tartalommal. Ezzel a szabványosítási folyamatot megakasztotta.

A rovásírók nagy része a hagyomány tiszteletével, a történelmi hitelesség figyelembe vételével oktatja és kutatja a rovás kultúrát.

A Rovás alapítvány általi tevékenysége nem igazán a történelmi hitelesség és a rovásírók társadalmának többsége egyetértésével végzi tevékenységét.

Ilyen cselekedetek után van képük még összefogásról, egyetértésről beszélni? Becsapva tömegeket? Magukat az egyetértés Grál-lovagjainak feltüntetve? Úgy látszik van.

Nem sugallok senki számára semmit. Tényeket ismerve, mindenki döntse el magában, ki számára a követhető.

A múltból itt maradt, önjelölt próféták leváltása? Vicces dolog. A rovásírók társadalmát ismerve az arányok kb. bolha köhög az oroszlán bömbölésével szemben. Rovás alapítvány tagok, szálljatokmagatokba.

Merem ezt állítani a MSZT rovás munkacsoportjában, valamint a Magyarok Világszövetségének VIII, kongresszusán 2012. augusztus 18án megtartott Rovásírás konferencia tapasztalatai alapján

Vállava magam, nem a Forrai Sándor Rovásíró Kör tagja, vagy a Dunaújvárosi Rovókör vezetője aláírással

Tegnapi cikkük mai frissítésében Androsovics József a helyszíni beszámolóktól eltérő tartalmú levelében felvállalta a MOGY-on felállított rovástáblák kidöntésének elkövetését, viszont írásában a Rovás Alapítványról több helyen valótlanságokat nyilatkozik, melyek alkalmasak a jó hírnévhez való jog megsértésére.

Androsovics József helyesírási hibáktól hemzsegő levelének hangneme, tárgyi és szakmai tévedései, a rovás ügyében tettekkel és nem szavakkal bizonyító személyek elleni hangulatkeltése sajnálatos összhangban van a rovástáblák elleni elfogadhatatlan magatartásával. A Rovás Alapítvány ezért Androsovics József viszályt szító, valótlan állításaira nem kíván reagálni, és nemzeti írásunkhoz méltatlan sárdobálásban nem kíván részt venni. A tábladöntéssel kapcsolatban történtek, valamint a rovás szabványosításában Amerikában és a Bécsi Egyetem Finnugor Tanszékén megoldást keresők megítélését az olvasók bölcsességére bízza.

Tisztelettel,

Sípos László
kuratóriumi elnök