Derűlátásra okot adó fordulattal ért véget az Országgyűlés igazságügyi bizottságának mai ülése, a Jobbik határozati javaslatát ugyanis a fideszes képviselők tartózkodásukkal nem vették tárgysorozatba, de nem utasították el.

Répássy Róbert magánvéleményként még azt is elmondta a bizottsági ülésen, hogy nem ért egyet a 17 hazafit sújtó első fokú rettenetes ítélettel, és konkrét javaslatot vár.

Mindezek után egyértelmű, hogy Budaházy és társai ügyében közkegyelemre irányuló törvényjavaslatot kell benyújtanunk, a mai nap után talán reménykedhetünk abban, hogy legalább ennek az ügynek az érdekében lehetséges egy pártokon felülálló összefogás. Ez becsületbeli ügy.

Az ülésen az előzetes letartóztatásban lévő, hét éve üldözött hazafiak családtagjai, gyermekei is jelen voltak.

Lándori Tamás

Nem lesz parlamenti vita sem az ügynökakták nyilvánosságáról, sem a szigorúbb politikusi vagyonnyilatkozatokról, sem a kormányzati kampányköltések felülvizsgálatáról, sem a 2006 utáni kormányellenes cselekmények igazságszolgáltatási megítélésének általános enyhítéséről – így döntött az Országgyűlés igazságügyi bizottsága, pontosabban a testület fideszes többsége. Utóbbi javaslat tárgysorozatba vételét nem ellenszavazattal, csak tartózkodással buktatták el a kormánypártiak, e magatartásukat Toroczkai László Jobbik-alelnök már komoly eredményként értékelte.

Ellenzéki javaslatok ostromolták az Országgyűlést szerda délelőtt, de a tárgysorozatba vételről döntő igazságügyi bizottság gondoskodott róla, hogy ezek az ülésteremig se jussanak el. A legfeszültebb vitát az a jobbikos előterjesztés hozta, amely egy országgyűlési határozattal kérte volna fel a kormányt, módosítson jogszabályt annak érdekében, hogy a 2006 és 2010 közötti kormányellenes cselekmények nyomán enyhébb büntetéseket szabjanak ki a bíróságok, illetve a már kiszabott büntetéseket mellőzzék, enyhítsék.

Az ülésre eljöttek – a reggeli, Kossuth téri demonstrációjukról – a Hunnia-per vádlottainak családtagjai, köztük gyerekeik. Rájuk hívta fel a figyelmet az előterjesztőként felszólaló Hegedűs Lorántné. A politikus szerint azért is megfelelő az ülés helyszíne – a parlamenti Nagy Imre-terem –, mert Budaházy Györgyék az ’56-osok méltó követői. A Jobbik képviselője kijelentette: miközben Gyurcsány Ferenc és Gergényi Péter szabad, a Sukoró-ügy vádlottjait pedig másodfokon felmentették, az ellenük fellépő Budaházy Györgyöt első fokon tizenhárom év fegyházra ítélték, és társaival jelenleg is előzetes letartóztatásban van.

Az EP-képviselőként megjelent és szót kapott Morvai Krisztina ehhez csatlakozva kijelentette, a tíz évvel ezelőtti tüntetők nélkül nem bukott volna ekkorát a baloldal, így nem is nyert volna ennyire a Fidesz. „Együtt szívtuk a könnygázt a Fidesz-szavazókkal” – emlékeztetett a politikus, hozzátéve: meglátása szerint a kormány támogatóinak többsége is egyetért jelen törekvésükkel. Az elszámoltatáskor nem ezt ígérték, ezért ideje közkegyelmet adni – summázott Morvai.

Gaudi-Nagy Tamás egyébként ezt írta nemrég a szóban forgó javaslatról (lásd a lenti kapcsolódóban): "A közkegyelmi törvényjavaslatot szeptember közepén megalkottam és eljuttattam a Jobbik vezetéséhez, kérve annak mielőbbi benyújtását. (...) Október 11-én a Jobbik négy képviselője végül csak egy országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be, amely nem közkegyelmet céloz a 2006 őszétől a kormányváltásig terjedő időben politikai indíttatásból elkövetett cselekmények miatt elítéltek vagy eljárás alá vontak javára (ide tartoznak Budaházyék is), hanem csupán azt, hogy egy kormány által majdan előterjesztendő törvény alapján enyhítő körülményként lehessen figyelembe venni az ilyen ügyekben azon tényt, "hogy az elkövetők motivációja a saját maga által is elismerten hazug és ezáltal a választói akarattal nyilvánvalóan szembehelyezkedő kormánnyal szembeni fellépés volt." Ez a koncepció biztos, gyors és szabadságot adó megoldást nem ad, legjobb esetben is csak legfeljebb 1-2 év csökkentést eredményezhetne, de az is csak évek múlva."
(A szerk.)A Fidesz politikusa, Répássy Róbert épp azért kritizálta a benyújtókat, mert nem voltak elég bátrak amnesztiatörvényt javasolni. Gyorsan hozzátette, nem előlegezi meg, hogyan szavazna egy ilyen javaslat esetén, azt viszont leszögezte, a nem jogerős Budaházy-ítélettel ő sem ért egyet, de megvárná a másodfokot. Répássy megjegyezte, a Fidesz sosem értett egyet az erőszakkal, semmilyen kormánnyal szemben, másfelől pedig a kötelező enyhítés politikai döntés, amelynek nem volna helye a bírósági igazságszolgáltatásban. Párttársa, Vas Imre felvetette: amnesztiát annak lehet adni, aki bűnös.

A bizottság egyetlen jobbikos tagja, Staudt Gábor azzal vágott vissza, hogy ha amnesztiatörvény-javaslatot hozott volna a Jobbik a bizottság elé, akkor a kormánypártiak azt állították volna, hogy az irányával egyetértenek, de apróságokba belekötve elbuktatták volna. A jelen javaslat viszont – folytatta – széles mozgásteret biztosítana a kormánynak és az Országgyűlésnek, lehetőséget adva akár az amnesztiára is. Most tehát nem a végleges döntést kell meghozni – hangsúlyozta Staudt –, csak azt, hogy a parlament elé kerülhet-e a kezdeményezés.

Nem kerülhetett. Annak ellenére, hogy ellenszavazat nem volt: Staudt Gábor egyedül támogatta a tárgysorozatba vételt, az MSZP-s Bárándy Gergely nem voksolt, hét kormánypárti pedig tartózkodó szavazatot adott. Előtte egyébként ugyanez a hét képviselő leszavazta azt az indítványt, hogy felszólalhasson Toroczkai László, akit a KDNP-s Rubovszky György véletlenül Budaházynak nevezett.

Morvai Krisztina párhuzamot vont azzal, hogy még a kommunisták is képesek voltak a forradalmároknak hét év után amnesztiát adni, amely jogintézmény pedig nincs összefüggésben a bűnösséggel.

A Jobbik be fogja nyújtani a közkegyelmi javaslatát – fogadkozott Hegedűs Lorántné, és reményét fejezte ki, hogy azt már a most tartózkodók is támogatni fogják. Toroczkai László lapunknak elmondta, elégedett azzal, hogy a kormánypártiak nem szavaztak kifejezetten a javaslat ellen, és az amnesztiára nyitottnak mutatkoztak.

Elzárkóztak viszont a kormánypártiak attól, hogy jogszabály szigorítson a képviselői vagyonnyilatkozatok rendszerén. A Staudt-féle iromány kiterjesztette volna a vagyonnyilatkozati kötelezettséget a miniszteri biztosokra és kormánybiztosokra – például Andy Vajnára – is, és kötelező rendszeres vagyonosodási vizsgálatot írt volna elő. A bizottság elnöke, Rubovszky György azzal érvelt, hogy a jelenlegi rendszer így is az egyik legszigorúbb Európában.

Ha így is ennyit lopnak, akkor ideje tovább szigorítani – vélekedett Staudt, mondván, nem vigasztalja, hogy svéd politikusok enyhe vagyonbevallási szabályok mellett sem korruptak. A kormányoldal képviselői nem engedték tovább az előterjesztést.

Ahogy leszavazták az állambiztonsági múlt, az ügynökakták nyilvánossá tételének tárgysorozatba vételét is, melyet ezúttal nem az LMP, hanem a Jobbik próbált elérni. Így járt az MSZP javaslata is, amely egy eseti bizottság felállítását célozta a kormányzati kampányköltéseket felülvizsgálatára.

Ma délelőtt a Kossuth téren tüntetésen hazafiak követelték nagyon helyesen a közkegyelmet a 125 év fegyházra ítélt Budaházy Györgynek és társainak. Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága ekkor tárgyalta a közkegyelem helyett csupán enyhítést szorgalmazó jobbikos javaslatot, amely nem kapott kormánypárti támogatást, így elbukott.

Az ülésen már nem csak dr. Morvai Krisztina EP-képviselő, nemzeti jogvédő és Hegedűs Lórántné nemzeti radikális országgyűlési képviselő, de már egyes kormánypárti képviselők is azt mondták, hogy a közkegyelem lenne az igazi megoldás. Ahogy azt a már szeptember közepén elkészített és Jobbik vezetése számára akkor megküldött törvényjavaslatom tartalmazza, amit a múlt héten hoztam nyilvánosságra az amnesztia mellett szóló érvekkel együtt, miután Budaházy Györgyöt és hét vádlott-társát szégyenletes módon ismét előzetesbe helyezték.

Mivel a mai tüntetés idején volt éppen a Hírt Tv Szabadfogás c. műsorának ma esti (20:05) felvétele, ezért szereplésem miatt nem tudtam jelen lenni a tüntetésen, viszont úgy tudtam segíteni a közkegyelem népszerűsítésében, hogy az adásban többször szóba hoztam az ügyet. Kérem, tekintsék meg a ma esti adást és juttassák el minél többekhez a fenti írásommal és a mai tüntetésről, illetve ülésről készült tudósításokkal együtt.

Immár elkerülhetetlen, hogy az Országgyűlés mielőbb elfogadja a közkegyelmi törvényt a Budaházy justizmord meghurcoltjai és a hozzájuk hasonló módon a 2010 előtti politikai ellenállás miatt elítélteknek! Legalább ennyi történjen az igazságtétel elakadt menetében. Tűrhetetlen, hogy míg ezek a hazafiak előzetesben és súlyos ítélet terhe alatt sínylődnek, a 2010 előtti önkény időszakának gaztetteiért felelős politikai és rendőri vezetők (Gyurcsány, Gergényi és társaik) büntetlenek.

Most két ember, Orbán Viktor és Vona Gábor kezében van Budaházy György és 16 társának s persze szeretteinek sorsa. Rajtuk áll, hogy véget érjen mielőbb ez a rémálom, és végre Budaházyék annyi év hányattatásai után szabadok legyenek. Szabadságot a politikai foglyoknak! Követeljük együtt e két vezetőtől, illetve a Fidesz, a KDNP és a Jobbik képviselőitől a közkegyelmi törvény mielőbbi elfogadását!

Dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Szerdán délelőtt az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága tárgyalt a Budaházy György és a Hunnia csoport elleni büntetőeljárással összefüggő amnesztia (eljárási közkegyelem) kérdéséről. Az előterjesztő Hegedűs Lorántné mellett felszólaltam én is, európai parlamenti képviselőként és büntetőjogászként, nemzeti jogvédőként.

Felszólalásomban úgy érveltem, hogy a kialakult helyzet - Gyurcsányék szabadok, Budaházyék börtönben - elviselhetetlenül igazságtalan, ezért azt orvosolni kell. Örömömre mind a fideszes, mind a jobbikos országgyűlési képviselőtársaim helyeselve reagáltak arra az elképzelésre, hogy az igazságtétel ez idő szerinti eszköze a közkegyelem, azaz az Országgyűlés által alkalmazható eljárási kegyelem.

Bízom abban, hogy mind a Fidesz, mind a Jobbik képviselői felismerik, hogy a választóik akaratát is a már több évet börtönben eltöltött és hét éve büntetőeljárás alatt álló Budaházy György és a Hunnia csoport tagjainak nyújtott amnesztia tükrözné. A mellékelt videón látható az Igazságügyi Bizottságban elmondott beszédem, a következő napok során folyamatosan közöljük a bizottsági ülésen rögzítetteket, a fideszes és jobbikos parlamenti képviselők reakcióját az elviselhetetlen igazságtalanság korrigálására alkalmas amnesztiáról. A mai nap örömmel és lelkesedéssel töltött el, mert úgy érzem, megnyílt a remény a legalább részbeni igazságtételre. Vége lesz annak a tarthatatlan helyzetnek, hogy a saját hazájukat lekurvázók, saját magukat is hazugnak nevezők, szemkilövetők szabadon vannak, míg a velük szemben nemzeti ellenállást gyakorlók börtönben.

Kérem a Fidesz-szavazókat és a Jobbik-szavazókat egyaránt, hogy országgyűlési képviselőiknek levélben vagy személyesen fejezzék ki akaratukat a Budaházy Györgynek és a Hunnia csoport tagjainak adandó amnesztiával kapcsolatosan. Kérem továbbá a sajtót/médiát, hogy a nyilvánosság felé az amnesztia-vitát folyamatosan közvetítsék.

Szabadságot Budaházynak! Szabadságot a politikai foglyoknak!

Köszönettel és tisztelettel:

Dr. Morvai Krisztina
európai parlamenti képviselő

Korábban írtuk: Budaházyékért tüntettek a Parlamentnél

Kapcsolódó: Gaudi: most már biztosan csak a közkegyelem segíthet Budaházyékon