Az út programját a császári udvar nem részletezte, annyi azonban kiderült, hogy a két japán arisztokrata a magyar állattenyésztés és képzőművészet iránt érdeklődik. A szokatlan párosítás hátterében a császári családtagok szakmai érdeklődése áll. Akisino herceg ugyanis a természettudományok doktoraként haszonállatok háziasításáról végez kutatásokat, míg 25 éves lánya, Mako jelenleg is PhD-tanulmányokat folytat a művészet és a muzeológia területén. Eszerint sertésfarmokat és más állattenyésztő helyeket látogatnak meg, de megtekintik Magyarország fontosabb képzőművészeti múzeumait is.

Ahogy a közlemény is hangsúlyozza, a magyarországi látogatás nem hivatalos. A császári család tagjai magánútjuk miatt választották Magyarországot, mert – miként a császári udvar tájékoztatásában áll – mindketten régóta érdeklődnek hazánk iránt.

A japán uralkodóház tagjainak biztonságát a Terrorelhárítási Központ biztosítja, de a látogatás több hónapig tartó szervezése során külön hangsúlyt fektettek arra, hogy az teljesen politikamentes legyen. Erre utal a delegáció összetétele is: Akisino herceg kutatómunkáját több japán biológus is segíti. Kifejezetten a magyar fajtákra kíváncsiak, a herceg pedig nemcsak a sertések, hanem a hazai kutyafajták után is érdeklődik.

A napilap információi szerint a herceg és a hercegnő sem Orbán Viktor kormányfővel, sem Áder János köztársasági elnökkel nem találkozik. Bár a japán uralkodóház tagjainak döntését indokolja útjuk szigorúan vett magánjellege, a lap szerint a döntésükben szerepet játszhat, hogy a hagyományosan jó magyar–japán kapcsolatok az Orbán-kormány idején nem voltak súrlódásoktól mentesek. A jelentős politikai hátszélnek örvendő kínai kapcsolatépítés állítólag negatív érzelmeket váltott ki. Aggályainak Tokió félhivatalos úton hangot is adott. A magyar kormány ugyanis tavaly megakadályozta, hogy az Európai Bizottság egy Kínát elítélő közös nyilatkozatot tegyen közzé. Az összeurópai fellépés Pekinget a Dél-kínai-tengeren történő terjeszkedések miatt kritizálta volna, Magyarország azonban (néhány más tagállammal együtt) nem írta alá a szöveget.

Prominens japán személyiség ritkán fordul meg Magyarországon. Legutóbb 2013-ban Kisida Fumio korábbi japán külügyminiszter érkezett hazánkba, Abe Sindzo kormányfő azonban 2006-os, első megválasztása óta nem utazott Magyarországra. A diplomáciai csúcspont Akihito császár és feleségének, Micsikó császárnénak a látogatása volt 2002-ben. A japán uralkodócsalád legutóbb 2009-ben tette tiszteletét Magyarországon, akkor szintén Akisino utazott hazánkba, a herceget felesége, Kiko hercegnő kísérte el.

Gyakori vendégek ugyanakkor a magyar kormánytagok az ázsiai országban. Szijjártó Péter külügyminiszter idén februárban látogatott el Japánba, Orbán Viktor miniszterelnök pedig 2013-ban fogadta el a meghívást. Áder János ugyanakkor eddig nem tett hivatalos látogatást Japánban. Legutóbb köztársasági elnökként Sólyom László érkezett a szigetországba, 2009-ben.

Akisino lányával, Mako hercegnővel a japán uralkodóház egyik legnépszerűbb tagja érkezik Magyarországra. Nevét májusban a nemzetközi sajtó is felkapta, miután kiderült, szerelme kedvéért uralkodói rangjáról is lemondana. Mako ugyanis rangon alul kíván házasodni, választottját, a jelenleg ügyvédjelöltként dolgozó Komuro Keit a Nemzetközi Katolikus Egyetemen folytatott tanulmányai során ismerte meg.

A japán törvény azonban szigorúan rendelkezik az ilyen esetekben. Eszerint amennyiben a császári család női tagja közemberrel házasodik, elveszti rangját. A császári udvar hivatalos tájékoztatása szerint a hercegnő szülei, Akisino herceg és Kiko hercegnő beleegyeztek a fiatal pár házasságába, valamint a nagyszülei is áldásukat adták a frigyre. Bár a hivatalos eljegyzésre eredetileg júliusban került volna sor, egy számos áldozatot követelő természeti katasztrófa miatt elhalasztották.

A huszonöt éves japán fiatal egyébként nem csak a bulvársajtóban tűnik fel, családja számára fontos diplomáciai feladatokat is teljesít. Júniusban Mako testvérével, Kako hercegnővel Bhutánba látogatott el. A himalájai királyság pedig most fontos úticél, hiszen az utóbbi hónapokban Bhután a kínai–indiai szembenállás konfliktuspontjává vált.

(MN nyomán)