A Jobbikot körülvevő, zavarosnak tűnő pénzmozgások kapcsán az utóbbi napokban ismét előtérbe került a párt gazdálkodása. Legutóbb Volner János, a párt korábbi alelnöke beszélt a Magyar Időknek adott interjújában arról, hogy a mai napig nem derült ki, mi is történt azzal a 100 millió forinttal, amit az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által feltárt, 331 millió forintos tiltott pártfinanszírozás miatt keletkezett fizetési kötelezettségre gyűjtöttek össze.

Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője szerint a Jobbik tiltott pártfinanszírozásáról Volner tényként beszélt, amikor úgy fogalmazott, hogy amikor kiderült a tiltott pártfinanszírozásból fakadó bírság, ő hatmillió forintot tett a pártkasszába a saját pénzéből.

Volner János azt is elmondta, a párt pénzügyei felett csak Szabó Gábor pártigazgató és Vona Gábor exelnök rendelkezett, emiatt a hét elején fel is szólította Vona Gábort, hogy álljon ki a nyilvánosság elé, és őszintén számoljon be a párt zavaros pénzügyeiről.

A Jobbikból kilépett politikus hozzátette: a Simicska Lajostól kapott, úgynevezett zacskós pénzek ügyében sem látnak még tisztán. – A Jobbik életében én soha nem láttam cashflow-t, azaz a pénzforgalomra vonatkozó jelentést. Általános frakcióvezető-helyettesként próbáltam ezen változtatni, de Vona Gábor és Szabó Gábor nem engedte.

Most már látom, hogy ennek oka volt, hiszen mostanában elég zavarosnak tűnő pénzügyekről beszélnek a sajtóban is, márpedig ezeket a zavarosban a legkönnyebb eltüntetni – mondta a politikus, aki szerint soha nem volt rendben a Jobbik gazdálkodása.

Volner szavait egyértelműen alátámasztják a Jobbik gazdálkodásáról készült, az ÁSZ honlapján elérhető nyilvános jelentések, amelyekből az derül ki, hogy a párt gyakorlatilag sosem volt képes törvényesen gazdálkodni.

A Jobbik a 2010-es országgyűlési választások alkalmával kapott először támogatást a központi költségvetésből, és már az akkori kampányelszámolásában is számos szabálytalanságot tárt fel a számvevőszék, előfordult, hogy az áfát sem fizették be.

Egy évvel később a párt kampánytevékenységének jogszerűségét (szabályosságát) igazoló szerződések, valamint egyéb kötelezettségvállalási dokumentumok 31 százalékánál, míg a teljesítésigazolási dokumentumok 23 százalékánál egyszerűen nem álltak rendelkezésre az igazoló bizonylatok. Vagyis nem tudtak elszámolni teljeskörűen a százmilliós kampánytámogatással.

2012 februárjában, amikor lezárult a Jobbik 2009–2010-es gazdálkodásának ellenőrzése, kiderült, hogy gyakorlatilag minden szabálytalan volt a pártnál. A beszámolók összeállításánál megsértették a számviteli törvényben szabályozott teljesség, valódiság, következetesség és lényegesség számviteli alapelveket. A beszámolók egyik évben sem mutattak megbízható és valós képet a párt gazdálkodásáról.

A szervezeti egységek bevételei és kiadásai hiányosan szerepeltek a számviteli nyilvántartásokban és a beszámolókban. A szervezetek mintegy 90 százalékának gazdálkodásáról semmilyen információval nem rendelkezett a párt. Mindemellett nem volt leltározás, az ellenőrzési rendszerek sem működtek, a bevételek és kiadások pedig gyakorlatilag nem voltak ellenőrizhetőek.

A 2011–2012-re vonatkozó ÁSZ-ellenőrzés hasonlóan lesújtó eredményt mutatott, ugyanis a párt beszámolói egyik évben sem mutattak megbízható és valós képet.

A számviteli bizonylatok, nyilvántartások nem támasztották alá a beszámolókat, jelentős eltérés mutatkozott a kiadásoknál is. Az adományozók nevét, az adományok értékeit nem teljeskörűen tették közzé, valamint a beszámolók leltárral történő alátámasztása is hiányos volt. Vagyis azt sem lehetett tudni, kik és milyen összeggel támogatták a pártot.

Sorozatos szabálytalanságokra derült fény a 2013–2014-es évek gazdálkodásának ellenőrzésekor is. A párt 2013-ban és 2014-ben nem a gazdasági események tényleges tartalmának megfelelően számolta el a kiadásait.

Az ÁSZ ellenőrzése azt is feltárta, hogy a párt 2013-as és 2014-es könyvvezetése és gazdálkodása nem felelt meg a jogszabályok előírásai­nak. A párt a törvényi előírások ellenére nem hozott létre felügyelőbizottságot, az ellenőrzési rendszerét pedig nem működtette megfelelően. Legutóbb az ÁSZ tavaly ősszel feltárta, hogy a Jobbik 2017 első fél évében a működéséhez – a jogszabályt megsértve – összesen 331,660 millió forint értékben tiltott vagyoni hozzájárulást fogadott el.

Külön érdekesség, hogy miután Kisberk Szabolcs, az N1TV volt főszerkesztője a pártban tavaly ősz és a választás közötti időszakban átfolyó feketepénzekről beszélt, Mirkóczki Ádám, a Jobbik kommunikációs igazgatója azzal védekezett, hogy a Jobbik által egyébként „pártállami” számvevőszéknek nevezett ÁSZ a pártalapítvány, valamint a videocsatornát fenntartó Kiegyensúlyozott Médiáért Alapítvány közötti gazdálkodást mindig rendben találta.

Ugyanakkor a szervezet a Kisberk Szabolcs által jelzett időszakot még nem ellenőrizte, ráadásul a készpénzforgalmat nem is tudja ellenőrizni, hiszen annak nincs nyoma.

A Jobbikot érintő korrupciógyanús ügyekben többen is feljelentést tettek, a nyomozás elrendeléséről legkésőbb jövő héten döntenek az illetékes hatóságok - írja a Magyar Idők.