Soltész Miklós és Dávid Lau főrabbi (fotó: David Lau szóvivője)

Hiánypótló hírünket egy megjegyzéssel kezdjük. Soltész Miklós, a KDNP politikusa, s ennek megfelelően valószínűleg gyakorló katolikus, az Úr napján, vasárnap délben kereste föl hivatalában Dávid Lau izraeli országos főrabbit. Dávid Lau zsidóként nyilván nem találkozna a magyar államtitkárral sábbát napján. Persze, az is igaz, hogy a magyar kormányfő, az államelnök és még sokan mások, például hanuka ünnepére évről évre jókívánságaikat fejezik ki a hazai zsidó vallási és világi vezetőknek. Ám, hallott már valaki arról, hogy Heisler András vagy netán a tejben-vajban fürösztött Köves Slomó valamikor is nyilvánosan áldott karácsonyt kívánt volna Orbán Viktornak és a keresztény magyar népnek?

Soltész Miklós és Dávid Lau (fotó: Dávid Lau szóvivője)

De térjünk vissza Soltész Miklós izraeli Canossa-járásához. A hivatkozott hírportál a találkozó részleteinek kibontása előtt hangsúlyozza, hogy a magyar „vallásügyi miniszter” (helyesen: államtitkár – H. J.) látogatása tulajdonképpen Orbán Viktor miniszterelnök néhány hónappal ezelőtti vizitálásának, magyarán nagylelkű fölajánlásainak a folytatása volt. Soltész közölte Dávid Lau főrabbival: Magyarországon az elmúlt időszakban néhány új törvényt hoztak azzal a céllal, hogy segítsék a különböző magyarországi zsidó hitközségeket a vallási élet továbbvitelében. Megemlítette az államtitkár ezen kívül a Magyarország-szerte szétszórtan levő zsinagógák és zsidó temetők restaurálásának, fölújításának folyamatát leegyszerűsítő és fölgyorsító törvényt. Soltész nagy örömmel számolt be a főrabbinak arról is, hogy Magyarországon könnyítéseket vezettek be a zsidó hitközségek tulajdonába adandó „területek” ügyében is. (Nem nagyon értjük azt, hogy pontosan milyen területekről van szó, de nagyjából sejtjük… – H. J.)

Mose Hájjim Lau, Eperjes egykori rabbija (fotó: archív)

Dávid Lau főrabbi azonban nem elégedett meg a magyar kormány – pontosabban a magyar nép – nagylelkűségével, hanem a találkozó második felében további követelésekkel állt elő. Soltész Miklóssal közölte többek között, hogy a magyar kormány anyagi segítségére a régi zsidó temetőkhöz vezető utak kiépítése terén is szükség lenne.

Soltész Miklós igazi, leglátványosabb fölajánlására a látogatás végén került sor. De idézzük pontosan az izraeli hírforrást: „A látogatás végén a főrabbi a vallásügyi miniszternek elmondta, hogy a nagyapja, Mose Hájjim Lau – Isten bosszulja meg kiontott vérét! – rabbi volt a szlovákiai Eperjes városában, amely manapság Magyarországhoz tartozik. (Sajnos téved a főrabbi, mert Eperjes elszakított város, amely még a Felvidék egy részének 1938-as visszatérése után is a tótok harmincadján maradt – H. J.) Dávid Lau ezután hozzáfűzte, hogy amikor legutóbb ellátogatott Eperjesre, siralmas állapotban találta azt a nagy ortodox zsinagógát, amelyben a nagyapja rabbiként szolgált.

Az eperjesi zsinagóga – amikor még valóban Magyarországhoz tartott a város (fotó: archív)

Több sem kellett Soltésznak, a főrabbi szavaira azonnal rávágta: miután hazatér Magyarországra, rögtön kivizsgálja az ügyet, s gondoskodik az eperjesi zsinagóga restaurálásáról. S teszi mindezt azért, „hogy örökké megőrizzük az ott élt zsidók emlékét.” Soltész Miklós az ortodox zsinagóga restaurálásán kívül azt is megígérte, gondoskodni fog róla, hogy emlékművet is állítsanak az izraeli főrabbi nagyapjának, Mose Hájjim Lau rabbinak.

Köves Slomó, Soltész Miklós és Dávid Lau (fotó: Dávid Lau szóvivője)

Nézzük, ki volt Mose Hájjim Lau rabbi, akinek emlékének megörökítésére és egykori zsinagógájának restaurálására Soltész Miklós nagylelkű felajánlást tett? A nevezett ortodox rabbi 1892-ben született Lembergben. Teológiai tanulmányai után 27 éves korában a bukovinai Szőcsváron, majd innen Eperjesen volt rabbi. Eperjesről elkerült rabbinak a lengyelországi Petrikó városába, s innen 1942-ben a németek, a híveinek jó részével együtt Treblinkába vitték, ahol röviddel később megölték. Egyébként a restaurálásra kiszemelt eperjesi ortodox zsinagógát a Millennium éveiben építették Kolácek és Wirth tervei alapján, s jelenleg zsidó kulturális múzeumként működik.

Hering J. – Kuruc.info

Olvasónk felhívta a figyelmünket, hogy Eperjesen egy turistáknak szóló honlap szerint 1940-ben még öt zsinagóga volt, és jelenleg is áll három, de csak egy üzemel. (Egy zsidó látványosságokat listázó honlap két zsinagógát és három zsidó temetőt említ.) Csak remélni tudjuk, hogy a többit nem kell felújítani vagy -építeni a mi pénzünkből a kevesebb mint 60 helyi zsidónak, annyi elrabolt település van még, ahol a mi pénzünkre várnak a nem hiába születettek...

(Kuruc.info)