Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkár a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, és a részére történő vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslatról szóló expozéjában azt mondta: a kormány elkötelezett amellett, hogy felsőoktatás egész rendszerét és annak minden szereplőjét - a hallgatókat, az oktatókat, a kutatókat - ösztönözze a minél sikeresebb, nemzetközi szinten is elismerést kiváltó eredmények elérésére. Emellett - folytatta - a kormány minden eszközzel támogatja, hogy minél több tudományos teljesítmény jelenjen meg Magyarországon, minél több tudós végezzen nálunk alkotó munkát, és minél több magyar hallgató, kutató, oktató részesülhessen kimagasló képzésekben és szerezhessen világszinten is kiemelkedő tudást.

"A Fudan Egyetem magyarországi megjelenésével már itthon is lehet majd a világelsőktől tanulni" - fogalmazott. Szerinte Magyarországnak szüksége van nemzetközi egyetemekre, és mivel a gazdaság hangsúlya keletre tolódik, így "mi is nyitunk kelet felé". Emlékeztetett: a magyar miniszterelnök és a kínai államfő 2014-ben állapodott meg egy kínai-magyar egyetem magyarországi felállításáról, és a Fudannak jelenleg is közös képzése van a Corvinus Egyetemmel.

Hangsúlyozta: a Fudan Egyetem közel 300 neves felsőoktatási intézménnyel áll szoros kapcsolatban, köztük a világ legrangosabb nyugati egyetemeivel. Ennek tükrében "különösen komoly tudománydiplomáciai sikernek" nevezte, hogy elsőként Magyarországon indít külföldi helyszínű saját képzést a világ 34. legjobb egyetemeként számon tartott Fudan. Az államtitkár közlése szerint az egyetemen a tervek szerint négy kart indítanak majd: bölcsészettudományi és társadalomtudományi, természettudományi és mérnöki, közpolitikai és üzleti, valamint orvostudományi kart.

Schanda Tamás szerint a magyar egyetemek együttműködési kapcsolatokat, közös kutatásokat és képzéseket indíthatnak majd a világ egyik legjobb egyetemével, így maguk is előbbre léphetnek a nemzetközi ranglistán. Kitért arra is: a Fudan Egyetemen minden évben külföldi állami vezetők, Nobel-díjas közgazdászok és külföldi nagyvállalatok alapítói, vezetői tesznek látogatást, így a magyarországi campus lehetővé teszi Budapest becsatlakozását a világ kiemelt szaktekintélyeinek és professzorainak útcéljai közé is. Szerinte a Fudan Egyetem Budapestre fogja vonzani Európa tehetséges fiataljait, és segíti a Kína és Magyarország közötti további gazdasági kapcsolatokat is.

Jelezte: a Fudan Egyetem és a Diákváros egymást támogató fejlesztéseivel több mint 10 ezer diáknak otthon adó, és európai szinten is kiemelkedően korszerű egyetemváros jöhet létre, a fejlesztések egy elhanyagolt, rozsdaövezeti térséget felvirágoztatnak, és egy nyüzsgő, jelentős zöldövezettel rendelkező városnegyeddé alakítják át.

Pósán László, a Fidesz vezérszónoka rámutatott: a Kínával való oktatási együttműködés nem új keletű, bal- és jobboldali kormányokon átívelő komoly története van. A magyar baloldalnak azonban fontosabb politikai terméket gyártani a Fudan Magyarországra tervezett kampuszának kérdéséből, mint felmérni annak előnyeit és hasznát - tette hozzá.

A nyugati világ ma tele van Fudan-együttműködésekkel, az egyetem a nemzetközi rangsorban a 34. helyen áll, van 33 ezer hallgatója 300 kutatóközpontja, csaknem 300 egyetemmel áll kapcsolatban és 130 intézménnyel cserekapcsolatot is folytat. Kiemelte: a Fudan sok külföldi hallgatót vonz majd Budapestre, akik nem kevés pénzt költenek majd el a fővárosban. Amikor a baloldal a projektet támadja, egyúttal a budapesti szolgáltató szektort és az ebből élő családok újabb bevételi lehetőségét is támadja - jegyezte meg.

Brenner Koloman (Jobbik) vezérszónoki felszólalásában azt mondta: a kínai egyetem konkurenciát fog okozni a "kivéreztetett" egyetemi világnak, és a magyar egyetemi világot meg kell védeni egy ekkora nagyságrendű befektetéstől. Aggályosnak nevezte az alapítványi formát, valamint azt is, hogy keveset tudni a hitelkonstrukcióról. Véleménye szerint a törvényjavaslat nem felel meg a magyar polgárok érdekeinek. A magyaroknak modern, 21. századi, kiemelten támogatott egyetemek az érdekeik, olyan jól kiegyensúlyozott nemzetközi kapcsolatokkal, amelyek illeszkednek Magyarország nemzetközi beágyazottságába. Hozzátette: nagy örömmel tárgyalná a Heidelbergi Egyetem vagy bármely más EU-s ország egyetemi kampuszának ügyét is, de ezt az előterjesztést a Jobbik nem tudja támogatni.

Molnár Gyula (MSZP) azt kérdezte: miért most, miért így és miért ezt? Szerinte ezen kérdésekre még nem adott választ a kormányoldal a Fudan Egyetemmel kapcsolatban.  Sérelmezte, hogy nincs indok az előterjesztés számos tételére, például arra, hogy az egyetem ingyen kapja meg az ingatlant. Azt is felvetette: nem lenne-e kedvezőbb az a hitel, amit az uniótól vesz fel az ország.

"Én a szívem mélyén Ázsia-párti vagyok" - hangsúlyozta, szerinte is nyitni kell a többi között Kína felé. Feltette ugyanakkor a kérdést: hogyan lehetséges, hogy más országokban Kínán kívül nem nyújt teljes spektrumú képzést az egyetem, egyedül Magyarországon teszi majd ezt?

Kijelentette azt is: egy 500 milliárd forintos egyetemalapítást elő kellett volna készíteni a parlamentben, ez azonban nem történt meg. Szerinte a magyar felsőoktatás bezárkózik majd, és mind az oktatói, mind a tanulói elit ide fog koncentrálódni, ami hosszú távon nem tesz jót. Összefüggésbe hozta az előterjesztést a Közép-európai Egyetem ügyével, utalva arra, hogy a kormányoldal akkori problémájára, arra, hogy a CEU a magyar törvényektől eltérően működött.

Arató Gergely (DK) szerint tévedésre és rossz irányra épül a javaslat, sőt bűn a nemzettel és a magyar fiatalokkal szemben. Szerinte egy állami területtel, 100 milliárd forintnyi közpénzzel és egy jelentős hitellel hoznak létre egy magánintézményt, egy vagyonkezelő alapítványt, ami rendelkezhet a vagyonnal minden ellenőrzés nélkül.

Kiemelte: "önök azzal utálták el a CEU-t", hogy vonatkoznia kell rá a magyar felsőoktatási törvényeknek. A most tárgyalt egyetemre mégsem vonatkozik majd számos hazai jogszabály.

Kifogásolta, hogy nem a magyar egyetemek kapnak elegendő forrást. Arról is beszélt: a magyarok sokaságának nem érdeke ennek az egyetemnek a megépítése, az a jól fizető hallgatóknak vagy Kínának az érdeke. "Önök ismét megszegték az adott szavukat" - folytatta, mondván: az atlétikai világbajnokság feltételei között azt ígérték: a területen egy diákváros létesül. Szerinte a fővárosnak is le kell vonnia a következtetéseket és visszavonni a világbajnokság támogatását.

Üzent a kínai állam képviselőihez is: a következő "demokratikus" kormány a kölcsönös együttműködésre nyitott lesz, de arra nem, hogy magyar pénzből építsen Kína politikai és gazdasági hídfőállást Európában.

Keresztes László Lóránt (LMP) szerint is kizárólag Kínát, annak kommunista pártját szolgálja a beruházás. Megismételte: a kormány hazudott a magyar egyetemeknek. Hatalmas forrásokat ígért, mégsem biztosítja azt. A Fudan Egyetemre ugyanakkor 550 milliárdot költene, amelyre senkitől nem kapott felhatalmazást.

"Önök rárontottak saját nemzetükre" - fogalmazott, hozzátéve: a magyar felsőoktatás finanszírozásából százmilliárdokat vontak ki.

Nemzetbiztonsági kockázatokról is említést tett. Szerinte nem volt eddig olyan kormány a rendszerváltlás óta, amely ilyen módon zálogosította volna el a magyar fiatalok jövőjét. Frakciótársa, Csárdi Antal azt idézte fel, hogy a kormány megakadályozta annak a közös uniós állásfoglalásnak a létrejöttét, amely Hongkong kínai elnyomása ellen emelte volna fel a szavát. Sérelmezte azt is, hogy az egyetem alapdokumentumából törölték a függetlenséget és hitet tettek a szocialista értékek betartására. Ő is sérelmezte a diákváros-projekt "leamortizálását". A Fudan Egyetemet a magyar diákok kárára valósítják meg - értékelt.

Tordai Bence, a Párbeszéd vezérszónoka szerint a Fudan Egyetem jó példa arra, hogy a Fidesz az 1 százalék érdekében kormányoz a 99 helyett. A kínai egyetem "jó lesz" egy szűk elitnek, amely oda járathatja a gyermekét, jó lesz a kínai állami bizniszegyetemnek, hiszen "hatalmasat kaszálnak rajta", és jó lesz Mészáros Lőrincnek és barátainak, akik alvállalkozóként túlárazott lehetőségeket kapnak. Az egyetemépítés károsultjai pedig a magyar adófizetők lesznek, akik kifizetik a beruházás 540 milliárdos költségét, különösen pedig a vidéki magyar fiatalok, akiktől elveszik a Diákvárost. Kifogásolta a campusépítés 540 milliárd forintos költségét, miközben az egész magyar felsőoktatás éves finanszírozására csak 453 milliárdot költ a kormány. Ugyancsak nehezményezte, hogy a kormány visszautasítja a "majdnem ingyen hitelt", amit az unió nyújt az helyreállítási alapból, de hatszoros áron felveszi a kínai hitelt. Azt is firtatta, hogy hova tűnik a 200 milliárd forintos különbség, ami a tervezett, 540 milliárdos hitel és a kínai állami építőmérnöki vállalat 338 milliárd forintos árajánlata között van.

Az ellenzéki politikus megítélése szerint nem alaptalan az félelem sem, hogy az egyetem valójában kémközpont lesz. A kormánypárti politikusok érvére pedig, hogy sok európai ország együttműködik a Fudannal, úgy reagált, a valóban létező közös képzési programok mégiscsak kevésbé veszélyesek, mint odaadni egy fél kerület területét és hagyni, hogy főhadiszállást építsenek rajta. "Egyetlen négyzetméter területet sem adunk át a Fudan-projektnek" - fogalmazott Tordai Bence, hozzátéve, hogy ezért indítanak "nemzeti konzultációt" az egyetem építéséről és támogatják a június 5-re tervezett Fudan-ellenes tüntetést.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára az ellenzék kritikákra reagálva kiemelte, hogy a kínai hitel felvételéről nem született még döntés. Egyelőre ajánlatok vannak, és a kormány az összes létező finanszírozási konstrukciót meg fogja vizsgálni, mielőtt döntést hoz.

Arra, hogy a Fudan-beruházás 540 milliárd forintba fog kerülni, míg a teljes magyar felsőoktatás éves finanszírozására 453 milliárd forintot költ a kormány, az államtitkár úgy reagált, megtévesztő egy beruházás költségének összevetése a felsőoktatás finanszírozásának költségével. Hozzátette: a magyar egyetemek fejlesztésére szintén sok százmilliárd forint áll rendelkezésre.

Az építkezés költségét firtató kérdésére felelve hangsúlyozta, hogy miként a hitelfelvételről, úgy a kivitelezésről sem született még döntés. Az első lépésnél tartunk - mondta, hozzátéve, hogy előbb a területtel kell rendelkezni, majd el kell készíteni a pontos tervet, és csak az után lehet árajánlatot kérni a kivitelezésre.

A kritikára, miszerint a Fudan a magasabb oktatói fizetésekkel elszívja majd a magyar felsőoktatásból a munkaerőt, azt felelte, hogy reményei szerint a Fudan valóban meg fogja fizetni oktatóit, de az egyetemi modellváltás célja is éppen az, hogy magasabb fizetést kaphassanak a magyar egyetemek oktatói.

Schanda Tamás kitért arra is, hogy mivel a világ kutatóinak 25 százaléka Kínában dolgozik, "több mint bűn" lenne nem kapcsolatban lenni Kínával. A nemzeti érdek ellen van tehát, hogy a baloldal támadja ezt a beruházást - hangoztatta.

Szél Bernadett független képviselő a hazaárulás minősített esetének nevezte a Fudan Egyetem budapesti campusának létrehozását, azzal érvelve, hogy a kínai hitel felvétele egyet jelent a nemzeti szuverenitás feladásával. Arra kérte a kormányt, konzultáljanak Montenegróval arról, hogy mit jelent, amikor nemzeti infrastruktúra egy része átkerül egy idegen hatalom kezébe, mert nem tudják fizetni a hitelt, és megkérdezte, hogy a hitelfelvételhez a nemzeti infrastruktúrának mely része kerül letétbe.

Kifogásolta, hogy a módosító javaslat értelmében az állam a campus működését és a fenntartást is finanszírozza, tehát közpénzből tartanak majd fenn egy olyan intézményt, amelynek a működésébe és gazdálkodásába nem lesz beleszólásunk. Emlékeztetve a Fidesz korábbi Kína-ellenes tiltakozásaira, úgy értékelt, hogy a párt feladta saját eszméit és múltját, és tagjai "értékvesztett kommunistasimogatóvá" váltak.

Varga-Damm Andrea (független) örömét fejezte ki, hogy az egyetem területe nem lesz kínai tulajdon és magyar kézben marad. Azonban hozzátette, a rangsorban a Fudant megelőző 33 egyetem valamelyikének is felajánlhatta volna a kormány a beruházást. A független képviselő a Fudant a "kínai kommunista párt saját keltetőjének" nevezve azt mondta: a kormány az egyetem építésével elárulja a magyar nemzetet.

Mátrai Márta (Fidesz) felszólalásában úgy fogalmazott: amikor egyetemet alapítunk, nem lehet a világ napi politikai küzdelmeit mércének tekinteni. Kiemelte egy nemzetközi egyetem a kultúrák igazi találkozási pontja lesz, amelyből a magyar diákok csak profitálhatnak, mert használható tudást és világszerte elismert diplomát szerezhetnek.

Az egyetem szellemi híd lesz Ázsia, Kína és Közép-Kelet-Európa között annak minden előnyével, a Fudan Egyetem lesz a "kínai selyemút a tudás világában" - jelentette ki. Hangsúlyozta: az építkezés minden téglája Magyarországon marad, a diákvárossal együtt élettel tölti meg a városrészt. Hozzátette: a baloldalon "Kína-fóbiában szenvednek".

Szilágyi György (Jobbik) egy furcsa színjáték részének tulajdonította a javaslatot, melyben a képzés és oktatás célja mögé bújtatva próbál Orbán Viktor nemzetközi támogatókat szerezni saját magának. Azt mondta: Kína nemcsak szimplán beszivárog az EU-ba az intézményen keresztül, hanem egy új fellegvárat épít, ahol megveti lábát mind politikailag, mind gazdaságilag.

Ha Magyarország elsődleges szövetségese az EU és a NATO, akkor "Orbán Viktor magatartását nehéz másnak minősíteni, mint árulásnak" - fogalmazott. Hozzátette: szerinte Orbán Viktor kifejezett célja az EU egészének züllesztése és bomlasztása, továbbá a miniszterelnök Magyarországot ki szeretné vezetni az EU-ból. Az ellenzéki politikus a Fudan Egyetem projektjét egy olyan lázálomnak nevezte, amit a következő kormánynak minden eszközzel meg kell akadályoznia.

Demeter Márta (LMP) sérelmezte, hogy "uniós pecsétet kap" az az intézmény, amelyből a magyarok nem profitálnak. Felháborítónak nevezte, hogy nem kérdezik meg a kerületében élőket a beruházásról, és konzultációt sürgetett az intézményről. Kijelentette: az lenne a minimum, ha a helyiek ingyen, vagy nagyon olcsón jutnának az intézmény által nyújtott szolgáltatáshoz, vagy munkát kapnának ott. Azt is mondta, hogy a projektből végül nem lesz semmi, ahogy a Budapest-Belgrád vasútból sem, csak az az érdek, hogy a választásokig még "etessék" a kormányközeli cégeket. Frakciótársa, Csárdi Antal döbbenetének adott hangot, amiért Mátrai Márta (Fidesz) szerinte relativizálja a Kínai Kommunista Párt által elkövetett bűnöket.

Szabó Szabolcs független képviselő is bírálta Mátrai Márta (Fidesz) "Kína-mentegető" beszédét. Azt mondta: sokak félelme, hogy az egyetem és az ottani közösség torzan vesz majd részt a magyar közéletben. Azt mondta: nem az a baj, hogy ide érkezik a kínai egyetem, de szerinte "nem így és nem ekkorát" kellene létesíteni. Jó egyetemnek nevezte a Fudant, de szerinte nem lehet úgy csinálni, mintha az intézménynek ne lenne egy erős ideológiai háttere. Emiatt az egyetem szerinte befolyásolni fogja a közéletet, ezért csak szoros nemzetbiztonsági felügyelet alatt lehet majd működtetni azt.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára az elhangzottakra azt felelte: a Fudan Egyetem ide érkezése egyértelműen a magyar fiataloknak jó, de a magyar gazdaságnak is érdeke. Kapcsolati tőke, gazdasági és kutatási együttműködések is érkeznek a beruházással - hangsúlyozta, ugyanakkor arra is ígéretet tett, hogy biztosított lesz a magyar felsőoktatás fejlesztési forrása.
Jelenleg szörnyű állapotban van az intézménynek helyet adó terület - fogalmazott. Azt is leszögezte: a Fudan nem ideológiai képzéssel válhatott a világ harmincnegyedik legjobb egyetemévé.

Releváns kérdésnek nevezte, hogy szükség van-e elit egyetemre. Beszámolt ugyanakkor arról, hogy jelenleg állami ösztöndíjak is segítik a legtehetségesebb magyar fiatalokat, hogy a világ legjobb egyetemein tanulhassanak. Mindezt a jövőben jóval olcsóbban és Budapesten tehetik majd meg. Kijelentette azt is: zajlanak egyeztetések a fővárosi vezetőkkel.

A Fudanon senki nem fog tudni diplomát vásárolni, a diplomavásárlás régi baloldali trükk - válaszolta egy másik felszólalásra.

Szél Bernadett független képviselőnek válaszul megerősítette: semmilyen hitelfelvételről nem született döntés.

Az ülésen elnöklő Hiller István (MSZP) a vitát lezárta.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára a Budapest Diákváros megvalósításáról szóló törvényjavaslat előterjesztőjeként Klebelsberg Kuno óta nem látott, történelmi léptékű fejlesztésnek nevezte a felsőoktatás átalakítását, amely a diákváros létrehozását is magában foglalja.

Magyarország egyik legfontosabb nemzetépítési programjába kezdtünk bele az egyetemek megújításával - hangoztatta, hozzátéve, hogy a felsőoktatás fejlesztése garantálhatja a fiatalok korszerű, versenyképes tudáshoz jutását. Kitért arra is, hogy a kormány már 2017-ben útjára indított egy 220 milliárd forintos vidéki kollégiumfejlesztési tervet, de nem voltak könnyű helyzetben a baloldali kormányzástól örökölt PPP-konstrukciók terhe alatt.

Schanda Tamás elmondta, a diákváros a déli városkapu fejlesztési program részeként valósul majd meg. Kitért arra is, hogy a fejlesztési terület borzalmas állapotban van, a beruházással pedig új városrész születik, méltó környezetet biztosítva a tehetséges magyar fiataloknak.

Szólt arról, hogy a törvényjavaslat értelmében a diákváros a fejlesztési terület északi részén fog megvalósulni, amelynek beépíthetősége, illetve infrastrukturális megközelíthetősége is nagyon kedvező.

A komplex fejlesztés kiválóan alkalmas a diákváros és a Fudan Egyetem "egyidejű befogadására" - tette hozzá az államtitkár.

Németh Szilárd István, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: a Fudan Egyetem campusa nem a diákváros helyett épül meg, hanem azzal együtt. Az egyetem az eddigi fejlesztési tervekkel összhangban fog megvalósulni és "értelmet ad" a diákvárosnak is. Értékelése szerint a fővárostól kevesebb mint 5 kilométerre egy fenntartható, egészséges, életigenlő városnegyed épül energiahatékony épületekkel, diákszállásokkal, korszerű munkahelyekkel, tanulási, kutatási területekkel - sorolta. Megjegyezte: a tervezett diákváros 5,3 hektár állami 3,8 hektár önkormányzati területen, tehát összességében 9,1 hektáron épül, nem igaz tehát Karácsony Gergely főpolgármester állítása, hogy öt hektáron kívánja az állam megépíteni a diákvárost.

Brenner Koloman, a Jobbik vezérszónoka szerint a Budapesten tanuló vidéki, szegényebb sorból származó fiatalok problémáját 11 év óta kétharmaddal kormányozva nem tudta megoldani a Fidesz. A diákváros projektben a mai napig nem történt egyetlen kapavágás sem. Ez a tény, minden más csak hangzatos szólam - értékelt. Kifogásolta, hogy a Fudan Egyetem és a diákváros szimbiózisa miatt a gazdag, külföldi hallgatók fogják meghatározni a területen az árakat. A politikus szerint elképzelhető, hogy a magyar diákok csak térítés ellenében használhatják majd a sportlétesítményeket és a könyvtárakat. Brenner Koloman azt kérte, hogy vonják vissza az előterjesztést és várják meg, amíg 2022 áprilisában feláll az a nemzeti egységkormány, amelyik majd az érintettekkel egyeztetve megvalósítja a fejlesztést.

A főváros és Ferencváros nem enged, nem adjuk a diákváros egyetlen négyzetcentiméterét se - írta Karácsony Gergely főpolgármester csütörtökön a Facebook-oldalán annak kapcsán, hogy az Országgyűlés megkezdte a Fudan Egyetemről szóló előterjesztés tárgyalását.

A főpolgármester szerint "a Kínai Kommunista Párt irányítása alatt álló elitegyetem rossz".

Mint írta, tizenöt neves magyar közgazdász állásfoglalása arról szól, hogy az egyetem rossz a magyar gazdaságnak, mert hosszú időre, hátrányos feltételek mellett adósítaná el az országot. Úgy folytatta: az intézmény rossz Budapestnek, benne Ferencvárosnak, mert kiszorítaná a Diákváros egy részét; a magyar felsőoktatásnak, mert vállalhatatlan bérkülönbségeket idézne elő és leértékelné a magyar egyetemeket; valamint a magyar diákoknak, mert nem jutna annyi magyar fiatalnak elérhető lakhatás, a kínai elitegyetem tandíja pedig 99 százalékuknak megfizethetetlen.

Azt írta, az egyetem rossz mindazoknak a magyaroknak, akik nem szeretnék adóforintjaikat a Kínai Kommunista Párt befolyásának szolgálatára fordítani.

"Ez a projekt Kínának jó, mert saját gazdasági, politikai és titkosszolgálati érdekeiket szolgálja, és talán jó a fideszes kiváltságosoknak, akiknek alighanem csurran-cseppen valami a kínai bevételekből" - fogalmazott Karácsony Gergely.

Molnár Gyula (MSZP) Budapest sikeressége, élhetősége, szerethetősége felől közelítette meg a kérdést, hangsúlyozva, a főváros jelképeinek zöme legalább száz évvel ezelőtt épült, és nem látszik jele annak, hogy ez a jövőben változna. Félek, hogy itt kockák, falanszterek, és nem élhetőt terek fognak kialakulni - jelentette ki. Követendő példaként Budapest egyesítésének korát hozta fel, mondván, 1873 után képes volt a kormány, a főváros és a vállalkozói világ egyesíteni erőit és forrásait, "volt akkor tervezési bátorság, politikai bátorság és finanszírozási háttér". Önök ezt a fajta gondolkodást dobták ki - tette hozzá, szavait a kormányoldalnak címezve. Molnár Gyula arról is beszélt: az ellenzék kezdettől fogva egyetértett egy multifunkciós komplexum megépítésével, most viszont az látható, hogy ez csökkentett tartalommal valósul meg a kínai egyetem mellett.

DK: ez egy fordított trójai faló

Sajátos, fordított trójai falóként beszélt a törvényjavaslatról Arató Gergely (DK), mondván, előbb a valódi projekt, vagyis a Fudan-campus mutatkozik meg, és csak utána következik a valós történések elfedésére hivatott látszat. Elkezdték tervezni a diákvárost, és addig tervezték, amíg stadion lett belőle - jelentette ki, kifogásolva azt is, hogy a rendelkezésre álló terület jelentős részét elvették a projekttől, és a Fudan Egyetemnek adták, mégpedig úgy, hogy ki lehessen hagyni a projektből a fővárost és a IX. kerületet. Építsenek diákvárost, térjenek vissza a konszenzushoz, és akkor újra partnerek leszünk - hívta a kormányoldalt a DK politikusa.

Csárdi Antal (LMP) arról beszélt: az ügyben a kormány előbb egyeztetést színlelve megpróbálta kész tények elé állítani Budapest vezetését, most pedig sem a fővárosnak, sem az érintett kerületnek, sem a lakosságnak nem adnának beleszólást abba, mi, hol és mennyiért épül meg Diákvárosként. A képviselő szerint a témában folyamatosan változik a kormányzat elképzelése, és csak az számít, hogy a Fudan Egyetemet ezen a területen tudják elhelyezni, és ezzel "áldozatot mutathassanak be" Kínának, adóforintokból, sutba dobva a magyar diákok lakhatását szolgáló terveket.

Szabó Szabolcs (független) hangsúlyozta: nagyon jó, hogy évtizedes gondolkodás után fejlesztik ezt a városrészt, de a korábbinál tervezett terület kisebb részére kerülnének csak kollégiumok, amelyek befogadóképessége is csökken emiatt. Az lenne jó, ha a tervezett 10-12 ezer kollégiumi hely az eredeti elképzelések szerint megvalósulna - fogalmazott.

Mátrai Márta (Fidesz) azt emelte ki: a kormány alkotó, teremtő filozófiával gondolkodik az országépítésről, a baloldal viszont inkább rombol bármit, ami elérhető, legyen az olimpia, Liget-projekt vagy Lánchíd-felújítás, és "még egy világjárvány idején sem voltak képesek együttműködni". Elmondta: a kormány erre a területre a 21. századi kívánalmaknak megfelelő diákvárost tervezett, amely "Budapest igazi jellegzetessége lesz", és amelynek tervei illeszkednek a Csepel-sziget átfogó fejlesztéséhez is.

Bencsik János (független) azt mondta, a Fudan Egyetem kampuszával az a valódi probléma, hogy mintegy 500 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek és ebből 400 milliárd forintot kínai hitelből finanszíroznak. Hozzátette, ennek az egyetemnek nagyon kevés magyar hallgatója lesz.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára az elhangzottakra válaszolva közölte, ha Magyarországon megjelenik egy világszínvonalú intézmény, akkor oda várhatóan a világ minden pontjáról érkeznek fiatalok, és lehet, hogy lesz közöttük olyan, aki itt marad. A vidéki kollégiumfejlesztések jól álnak, Budapesten viszont egyértelműen szükség van kollégiumfejlesztésre és ez a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy több ezer kollégiumi hely keletkezzen a fővárosban - mondta.

A Fudan Egyetem ellen kampányba kezdett a baloldal és Karácsony Gergely főpolgármester - jelentette ki. Ezért az egyetemet az állami területen kell megépíteni, a kollégiumokat pedig az állami és a részben önkormányzati területeken - tette hozzá. Valóban vannak közös kulturális vagy sportfunkciók, de az "ordas hazugság", hogy valami a Fudan Egyetem diákjai számára ingyenesen használható lesz, mások számára meg nem - szögezte le.

(MTI nyomán)

Kapcsolódó: A Mi Hazánk tiltakozik az óriási hitelből Budapestre telepített, kommunista kínai egyetem ellen