Benkő Tibor honvédelmi miniszter ünnepi beszédében azt hangsúlyozta: "önbecsülésünk erősítéséhez, nemzeti létünk fennmaradásához" nélkülözhetetlen példaképeket találni, akik erőfeszítéseit nagyra értékeli az utókor és követendőként állítja a jövő nemzedékeinek. Közéjük tartoznak a katonák.

A miniszter szerint a magyar hősök emlékünnepe méltó alkalom arra, hogy átadják a felújított Hősök parcelláját a nemzeti sírkertben.

Nem mindennapi az életműve azoknak az embereknek, akik ebben az új, központi katonai parcellában nyugszanak - hangoztatta Benkő Tibor, köszönetet mondva helytállásukért és áldozatvállalásukért.

Kijelentette: ezen a helyen az utókor kifejezheti tiszteletét azok előtt, akik a haza védelméért áldozták életüket. A Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézete és Múzeuma szakmai irányításával új és modern arculatot nyert parcella híven őrzi és hirdeti a magyar katona emlékét, "A hazáért mindhalálig!" jelmondatban megfogalmazott hazaszeretetét és áldozatvállalását - emelte ki a miniszter, aki arra kért mindenkit, ez a központi katonai temető legyen a jelen és a jövő katonanemzedékeinek zarándokhelye.

Benkő Tibor kitért arra: a halottak eltemetése az általános ókori felfogás szerint is az itt maradtak legelemibb kötelessége. A temetés biztosítja a halottak végső nyugalmát - tette hozzá.

Katonanemzet lévén, az ország hosszú évszázadokon át töretlenül tisztelte az elesett hősöket - emelte ki a miniszter, hozzáfűzve: "az eke mellett izzadó jobbágy és a nemesember ugyanúgy tisztában volt vele", hogy aki az országba betolakodók elleni küzdelemben feláldozza életét, méltó a leszármazottak tiszteletére.

Igaz volt ez az első világháborúban is, amikor megszületett a központi emlékezés igénye. 1945 és 1989 között viszont Magyarország emlékezetpolitikája a miniszter szavai szerint finoman szólva is meglehetős hiányosságot mutatott.

Napjainkban viszont Magyarország kormánya és a Honvédelmi Minisztérium kiemelt feladatának tekinti a katonahősök emlékének helyreállítását, ápolását és megőrzését a jövő nemzedékeknek. Kötelességüknek tartják továbbá, hogy a végtisztességet azoknak is megadják, akik évtizedekig jelöletlen sírokban vártak erre - mondta miniszter.

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum háttéranyaga szerint a Fiumei úti sírkert 1849-es megnyitását követően a temető keleti határán található 52-es parcella feltöltése 1875-ben kezdődött meg. Azóta sokszor volt ott temetkezés. A parcella használati joga 2003 végén a Honvédelmi Minisztériumhoz került azzal a céllal, hogy ott a missziós küldetések alatt, illetve a szolgálatuk teljesítése közben hősi halált halt katonák, valamint a Magyar Honvédség halottjai kapjanak végső nyughelyet.

2010. április 7-én a Honvédelmi Minisztérium katonai tiszteletadással központi katonai temetővé és kegyeleti hellyé avatta a Fiumei úti nemzeti sírkert 52-es parcelláját, a honvédség halottai és hősi halottai végső nyughelyét.

A parcella 2012-ben tovább bővült, amikor a VIII. részt kijelölték az első és második világháború kiemelkedő katonáinak temetési helyévé. Szintén az 52-es parcellán belül alakították ki a világháborúkban hősi halált halt, és azóta ismeretlen helyen, jeltelen sírban vagy méltatlan körülmények között nyugvó magyar katonák hősi temetőjét. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakmai irányításával 2020-ban a parcella új, modern arculatot nyert.

Vasárnap az 52-es parcella ünnepi avatásán részt vett mások mellett Boross Péter volt miniszterelnök; Kun Szabó István, az államfő főhadsegédje és Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke. Köszöntőt mondott Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete megbízott főigazgatója.

(MTI)