"Hogy viszonyul egymáshoz növekedés és fejlődés?" – tette fel a nyitókérdést Csath Magdolna.

"A GDP mindent mér, ami számlán van, mást nem. Más dolog a fejlődés és a növekedés" – kapjuk meg rögtön a választ is a kérdés mellé, hogy aztán rátérjünk a kivetített grafikonok segítségével a magyar gazdaság rossz állapotára.

"Hogy áll jelenleg a magyar gazdaság? 2022-ben már az első negyedévtől leszállóágban voltunk, habár mostanra a csökkenés "kicsit" csökkent, de még mindig negatív" – közli a nem túl jó hírt a közgazdász. Megjegyzendő, hogy abban az esetben, ha a "csökkenés csökken", az ugyanolyan visszafejlődést jelent, csak kisebb, vagy inkább lassabb mértékben.

2022-ben a multinacionális vállalatok sok pénzt vittek ki az országból, így a GDP-mutató csalóka, hiszen abba alapból beletartozik a "kivitt" pénz is. Minél több ilyen cég van, annál több pénz megy el, az akkugyárak pedig nem magyar cégek.

Magyarországon tíz év alatt a magyar GDP több mint háromnegyede elfolyt. Ellenben a kizárólag GDP-ben való méricskélés egyáltalán nem helyes irány.

"Ha a GDP-vel szemben elindulunk a fejlettség felé, akkor fontos a bérszint helyzete. Az eurózónában 4,3% az infláció, a V4-ek közül is nálunk a legmagasabb. Az élelmiszerár-növekedés kiemelkedően magas. Az infláció csökkenése nem jelent árcsökkenést, csak kisebb árnövekedést" – fejtette ki a közgazdász.

A multi vállalatok, amellett, hogy kiviszik a pénzt, a béreket is alacsonyan tartják.

2008-ban a teljes gazdaságot nézve bérekben 5-en voltak mögöttünk (EU-s országok), az oktatásban 6-an. 2022-ben a teljes gazdaságot nézve már csak kettő, tehát romlott a bérszínvonal.

"Fontos a megfelelő fejlettségi szinthez az is, hogy nagyjából kiegyenlítettek legyenek a régiók. Magyarországon ez a feltétel nem teljesül" – emelte ki Csath a régiók közötti (főváros-nyugat-kelet) nagy szakadékokat, majd rátért a foglalkoztatottság helyzetére, amely Magyarországon igencsak abszurd módon van rögzítve.

Magyarországon, aki elmegy külföldre dolgozni, az foglalkoztatottnak minősül, tehát a "foglalkozottak száma nő" halmazba ők is beletartoznak. Magyarán csökkenhet úgy az itthon dolgozók száma, hogy a foglalkoztatottak száma nő. "Magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjaiként" szerepelnek hivatalosan.

Ezt követően a lakosság száma került terítékre.

A lakosságszám esetében, ha többen jönnek be, mint ahányan elmennek, az gyarapítja a lélekszámot. 2020-tól rohamosan csökken a népesség, 2011-ben csökkent először a népesség 10 millió alá. "Nem akarom összekötni politikával, de ez egy statisztikai adat" – jelenti ki sokatmondóan Csath Magdolna. 2022-ben a születésszám is csökkent. A vándorlási egyenleg is pozitív, tehát többen vándoroltak be az országba, mint ahányan kimentek, magyarul valahol volt valami bevándorlás az országban, annak ellenére, hogy "nem vagyunk bevándorlóország".

"Nemzeti kérdés az is, hogy milyen cégeket engedünk be az országba. Mennyire foglalkoznak a környezettel, milyen béreket adnak, mennyire támogatják a munkavállaló fejlődését. Az akkugyárak fejlődést nem hoznak. A növekedés, amit hoznak, az "rossz". Fontosabb tevékenységektől (pl. mezőgazdaság) vonják el a lehetőséget, és további pénzkivonással járnak együtt, emberekre, természetre károsak, ellenben energiaigényesek" – összegzi az elmondottakat a közgadász professzor.

Magyarországon az akkugyárak a legjobb termőföldre épülnek, pedig hazánkban a mezőgazdaság jó kiugrási lehetőség lehetne.

A GNI (bruttó nemzeti jövedelem) csak a magyarok által megtermelt értéket mutatja, de abba az is beletartozik, ha külföldön dolgozó magyarok hazautalnak pénzt. A fejlettebb országoknál a GNI a nagyobb, a fejletlenebbeknél a GDP. Itthon a GDP a nagyobb.

"A GDP-vel való mérés nem mond arról eleget, hogy néz ki egy ország állapota, arról pedig végképp nem mond semmit, fejlődik vagy visszafejlődik-e az ország, ahhoz jóval több mutató kell, amelyekben Magyarország egyáltalán nem áll jól" – összegez a GDP-vel kapcsolatban is.

Ebben a hónapban rendhagyó módon két előadás is helyet kapott a szabadegyetemen. Az 1956-os népfelkelés alkalmából Pongrátz András '56-os szabadságharcos mutatja be Pongrátz Gergely könyvének új kiadását.

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info