Februárban zárult le az utóbbi évek egyik legsúlyosabb korrupciós büntetőperének első fejezete azzal, hogy a Fővárosi Ítélőtáblán döntés született azokról a vádlottakról, akik bűnösnek vallották magukat a Völner Pál volt igazságügyi államtitkár és Schadl György volt végrehajtó elnök főszereplésével zajló büntetőügyben. A huszonkét vádlottat felsorakoztató perben tízen nyilatkoztak így, köztük hat önálló bírósági végrehajtó.
Ők beismerték, hogy kinevezésükért cserébe fizettek a végrehajtók elnökének, volt, aki százmilliókat adott Schadlnak.
 Fotó: Horváth Júlia / 24 |
A Fővárosi Ítélőtáblára azért került az ügy, mert, bár elsőfokon az ügyészség által indítványozottnál is enyhébb ítéletet mondtak a végrehajtók fölött, ők további enyhítésért fellebbeztek. Méghozzá sikeresen. A Fővárosi Ítélőtábla ugyanis a végrehajtók esetében a korábban kiszabott ötmillió forintos pénzbüntetést megfelezte, és volt olyan végrehajtó, aki a két és fél milliós összeg megfizetésre még 21 havi részletfizetési lehetőséget is kapott.
Magócsi István tanácsvezető bíró indoklása szerint a pénzbüntetés összegét eltúlzottan állapította meg korábban az elsőfokú bíróság. A végrehajtó vádlottak ugyanis nyilatkoztak a vagyoni, jövedelmi viszonyaikról, és egyikük sem számolt be az átlagtól eltérő összegű jövedelemről, vagyoni viszonyaik sem térnek el jelentősen az átlagtól, ugyanakkor eltartásra szoruló hozzátartozóik vannak. A bíróság azt is megjegyezte, hogy M. E. nyolcadrendű vádlott javára kellett értékelni a köz javára végzett önkéntes munkát is. Az nem derült ki az iratokból, hogy milyen tevékenységről van szó.
M. E. bírósági nyilatkozata szerint egyébként életvezetési tanácsadóként dolgozik. Ő június elején döntött úgy, hogy végelszámolással megszünteti az irodáját, és ezzel csaknem egy időben a Dr. Majorosi Eszter Végrehajtói Iroda közzétette pénzügyi beszámolóját. Ennek mellékletéből derült ki, hogy néhány hónnappal azután, hogy a bíróság az átlagos jövedelmi viszonyai okán felére csökkentette a Schadl-ügyben kiszabott pénzbüntetését,
73 millió forint osztalékot vett ki a végrehajtói irodából, ami a márciusi nettó átlagjövedelem alapján számolva az éves nettó jövedelem majdnem 14-szerese.
M. E. nyolcadrendű vádlottat 2018. augusztusában nevezték ki végrehajtónak a Budai Központi Kerületi Bíróság mellé, a vádak alapján Schadl György közbenjárására. Munkáját 2021 novemberéig tudta folytatni, amikor a végrehajtók elnökével csaknem egyszerre őt is letartóztatták.
A kevesebb mint három és fél éves tevékenysége során 426 millió forint profitot termelt az önálló bírósági végrehajtói irodája, amiből a vádak szerint 254 millió forintnyi osztalékot adott át Schadl Györgynek. Ezért cserébe „fizetést” kapott a végrehajtók elnökétől, a nyomozati iratok szerint összesen 57 millió forintot.
A 24.hu megkereste a volt végrehajtót, arról érdeklődve, mit gondol arról, hogy azután vett fel 73 millió forint osztalékot, hogy az átlagos vagyoni helyzetére tekintettel felezte meg a bíróság az ötmillió forintot pénzbüntetését. M.E. a levelükre nem válaszolt, telefonon pedig azt közölte:
Nem nyilatkozom, éppen eleget rángatott már a sajtó.
Ezután megkeresték a Fővárosi Ítélőtáblát is a kérdéseikkel. Arról érdeklődtek, jogosnak tartják-e a vádlott pénzbüntetésének mérséklését annak fényében, hogy az ítélet után 73 millió forint osztalékot vett fel a volt végrehajtó. Azt is megkérdezték, miként vizsgálták a vádlottak vagyoni helyzetét azon kívül, hogy erről nyilatkoztatták őket.
Azt írták, hogy a terheltek vagyoni viszonyaira, jövedelemforrásaira, bevételeire vonatkozó bírói megállapítások a terheltek személyi körülményei körében tett nyilatkozatain alapulnak. Hozzátették, hogy a
terhelti állításokat, hacsak nem állnak kirívó ellentétben az ügyiratok tartalmával, a bírói gyakorlat rendszerint elfogadja, annak ellenőrzésére külön bizonyítást nem vesz fel, az ugyanis jelentősen meghaladná a büntetőeljárás kereteit.
Továbbá – különösen a sok vádlottas és nehezebb ténybeli és jogi megítélésű ügyekben – az eljárás jelentős elhúzódásához vezetne – magyarázták.
A bíróság szerint a végrehajtókat érintő ügyben az iratok nem cáfolták a vádlottak azon nyilatkozatát, miszerint a jelenlegi jövedelmük számottevően nem haladja meg az átlagot, emellett a nyolcadrendű vádlott is eltartásra szoruló hozzátartókról számolt be.
Habár a leadott pénzügyi beszámolókból és a nyomozati iratokban foglaltakból lehetett már következtetni arra, hogy M. E. mennyi pénzt keresett, az ítélőtábla arra hivatkozott, hogy az idén május 30-án benyújtott pénzügyi beszámolót nyilvánvalóan nem ismerhette, így azt figyelembe sem vehette a bíróság.
Csiha Gábor, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség sajtószóvivője azt közölte, a végrehajtók ügyében eljáró ügyész az elsőfokon kiszabott pénzbüntetési mérték helybenhagyását kezdeményezte, mert annak megfizetésére e terhelt rendelkezett a szükséges anyagi teherbíró képességgel. A másodfokú bíróság azonban a nyolcadrendű terheltre kiszabott büntetés egyéniesítése és az ítéleti belső arányosság kialakítása körében a pénzbüntetési mértéket enyhítette, különös tekintettel arra, hogy a terhelt gyeden van.
A szóvivő szerint M. E. büntetőjogi felelőségét a bíróság korrupciós bűntett miatt állapította meg. Hozzátette viszont, hogy
a vesztegetést követően a jogszabályi keretek közt kifejtett végrehajtói tevékenysége eredményeként, munkavégzéséhez kapcsolódóan megszerzett jövedelme nem bűnös úton szerzett összeg, annak vagyonelkobzás intézkedéssel történő utólagos elvonására nincs törvényes lehetőség.
Ettől az ügytől függetlenül sem stimmelnek a Schadl-Völner-ügyben érintett végrehajtók pénzügyei. A bűnösségükről valló végrehajtók pénzügyi beszámolóik alapján összesen kétmilliárd forintnál is nagyobb profitra tettek szert, vagyis több mint kétszer annyira, mint amennyit a vádak szerint Schadlnak fizettek, ám nem látszik pontosan, hogy hova lett a pénz.
