Jogegységi határozatot hozott múlt pénteken a Kúria a devizahiteles szerződések ügyében annak nyomán, hogy tavasszal az adósok szempontjából kiemelt jelentőségű ítélet született az Európai Unió Bíróságán (EUB). Az egységes bírói gyakorlat biztosítását célzó, minden bíróságra nézve kötelező határozatot hétfőn tették közzé a bíróság honlapján.
 Fotó: Marjai János / 24 |
A határozat két megállapítást tesz.
- Egyrészt kimondja, hogy ha a fogyasztóval kötött devizaalapú kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés az árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezésének tisztességtelen jellege miatt teljes egészében érvénytelen, akkor nincs helye az érvényessé nyilvánításának, kivéve, ha azt a fogyasztó – megfelelő tájékoztatás után – maga kéri. Magyarán: ha egy adós nem kapott megfelelő tájékoztatást arról, hogy az árfolyamváltozás miatt jelentősen megnövekedhet a hiteltartozása, és az elégtelen tájékoztatás bizonyítást nyer, akkor a szerződését utólag nem lehet érvényessé nyilvánítani.
- A jogegységi határozat továbbá felsorol fél tucat korábbi bírósági határozatot, amelyek többek közt a devizahiteles szerződések érvényessé nyilvánításáról rendelkeztek. Ezekről a Kúria kimondja, hogy azok a továbbiakban kötelező erejűként nem hivatkozhatók, illetve azt is, hogy az ezekkel azonos tartalmú határozatoktól is eltérhetnek a bíróságok.
A Kúria hosszas és bonyolult jogi érvelése alapjaiban megegyezik az Európai Unió Bíróságán született ítélet iránymutatásával, azonban részleteiben számos ponton eltér attól, sőt, olykor ellent is mond annak. Az adósok szempontjából talán a legfontosabb megállapítás mégis az, hogy érvénytelenség esetén azzal a Kúria is egyetértett, hogy
az adósnak visszajár minden pénz, amit a folyósított kölcsön összegén túl fizetett a banknak.
Valamint késedelmi kamat is jár az adósnak a túlfizetés után, ha erre felszólították a bankjukat.
Érdekes ellentmondás, hogy a luxembourgi székhelyű bíróság azt mondta ki: az érvénytelenség megállapítása után a hitelező nem tarthat igényt késedelmi kamatra az adóssal szemben, a magyar Kúria szerint viszont a bankokat is megilleti a késedelmi kamat, amit jogosan követelhetnek az adósoktól.
Abban sem egyezik az EUB ítélete a Kúria jogegységi határozatával, hogy előbbi kizárólag az eredeti állapotok helyreállítását tekinti lehetséges jogkövetkezménynek a szerződés érvénytelensége esetén, miközben a magyar Kúria az érvénytelen szerződések hatályossá nyilvánítását írja elő. Utóbbi azt jelenti, hogyha egy szerződést érvénytelennek nyilvánítanak, de utólag a bíróság hatályossá nyilvánítja, a felek közötti szerződéses jogviszony nem szűnik meg, hanem megváltoztatott feltételek mellett fennmarad, és a felek kötelezettségei ismét érvényesek lesznek.
Noha az EUB és a magyar Kúria szerint is mindkét következmény esetén visszajár az adósnak minden jogtalanul befizetett összeg, mégis némileg meglepő, hogy a Kúria az uniós ítéletnek ellentmondó iránymutatást tesz. A hatályossá nyilvánítás ugyanis azt jelenti, hogy utólag módosítják a szerződést, amiről az EUB kifejezetten azt írta, hogy az az uniós irányelvekkel ellentétes.
A luxemburgi székhelyű bíróság épp azt mondta ki egyértelműen, hogy utólagosan nem lehet tartalmilag módosítani a devizahiteles szerződéseket, ezért figyelemre méltó az is, hogy a Kúria nem vizsgálta a minden szerződést érintő árfolyamrés tisztességtelenségének a következményeit, amit az Orbán-kormány utólag, tartalmilag módosított. A bíróság szerint ezt a kérdést erre vonatkozó kérdés hiányában nem is vizsgálhatta. Ez azért érdekes, mert a devizahitel-szerződések utólagos érvényessé nyilvánítását ugyanúgy törvényben írta le a Fidesz-kormány, és ugyanúgy utólagos tartalmi módosítást jelentett, mint az árfolyamrés alkalmazásának utólagos módosítása. Előbbit most megtiltották az EU-s ítélet nyomán, utóbbival – ami minden szerződést érint – nem foglalkoztak.
Az EUB-döntés alapján még a Kúria jogegységi határozata előtt megszületett az első hazai ítélet, ami egy adósnak adott igazat a bankkal szemben. A PKKB bírája az ítéletben azt is kimondta, hogy az Orbán-kormány által alkotott devizahiteles törvény alkalmazása az uniós jogba ütközik, és szerinte felül kell vizsgálni a hazai ítélkezési gyakorlatot. Ezután az ügy az Országgyűlés előtt is téma volt, ám Orbán Viktor miniszterelnök a Kúriának passzolta a labdát, mondván, hogy a kormánynak nem írt elő kötelezettséget az uniós ítélet.
Az első nyertes perben eljáró ügyvéd a jogegységi határozatról szólva a 24.hu-nak azt mondta, fájó módon hiányzik a Kúria döntéséből a kártérítési felelősség kérdése, miközben erről kifejezetten rendelkezett az EUB. Bihari Krisztina elmondta: a jogegységi eljárást előkészítő indítvány tartalmazza azt a kérdést, hogy azokban az ügyekben, amelyekben nyilvánvalóan nem alkalmazta az ítélkező bíróság az uniós jogot, a fogyasztókat miként kármentesítik.
Ezt a kérdést azonban teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a Kúria – fogalmazott.
Az ügyvéd szerint az is probléma, hogy az esetleges perújítások kérdésére sem tért ki a Kúria, ami azoknak az adósoknak lett volna fontos, akik akár épp a Kúria korábbi döntései nyomán szenvedtek kárt. Mint mondta, sok esetben a hibás bírói döntések több mint öt éve születtek, tehát a bíróságok könnyen kibújhatnak a felelősség alól, mondván: őket ezek miatt a döntések miatt már nem terheli kártérítési felelősség. Bihari Krisztina szerint ez a bírói magatartás azonban még nem fogja rehabilitálni azokat a családokat, akiket uniós jogot tagadó ítélkezéssel tönkretettek.
A Kúria döntéséről végül hozzátette azt is, hogy „a jogegységi tanács még mindig kibújik az évtizedeken át tartó, téves ítélkezési gyakorlatának helyreállítása elől.”
Reagált az OTP
A jogegységi határozatra reagált az OTP Bank. Közölték, a Kúria a döntésében megerősítette az OTP Bank korábbi álláspontját, amely szerint az Európai Unió Bíróságának ítélete nem terjed ki általános jelleggel valamennyi devizaalapú kölcsönszerződésre. A döntés kizárólag csak azon eseteket érinti, amelyekben a fogyasztói devizahitelt nyújtó pénzügyi intézménynek az árfolyamkockázatról szóló ügyféltájékoztatása nem volt megfelelő, és emiatt a bíróság kimondhatja a devizahitel-szerződés érvénytelenségét (semmisségét). Az Európai Unió Bíróságának ítélete és a Kúria mostani jogegységi döntése az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank korábbi devizahitel-szerződéseit nem érinti, mivel az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank devizahitel-szerződéseiben az árfolyamkockázat bemutatásának módja és az ügyfelek által aláírt, az árfolyamkockázat megértéséről szóló nyilatkozat tartalma megfelelő volt, amit több száz bírósági ítélet is alátámasztott.
