Az Európai Tanács hajnalba nyúló ülése után tartott sajtótájékoztatón, amelyet az M1 aktuális csatorna élőben közvetített, a miniszterelnök azt mondta, szokatlanul kiélezett helyzetben és a lehető legnehezebb kérdést tárgyalva tartották az Európai Tanács ülését, ami "valójában nem is politikai tanácskozás volt, hanem haditanács".

A hozzászólások 90 százaléka arról szólt, "hogyan győzzük le Oroszországot", a fennmaradó részben a cseh, a magyar és a szlovák politikusok arról beszéltek, "hogyan csináljunk békét" - mondta.

A miniszterelnök hangsúlyozta: azt a legendát terjesztik a kontinens nyugati felén, hogy az orosz-ukrán háború a nyugat-európai embereknek nem kerül pénzébe, mert a végén majd az oroszok által fizetendő jóvátételre veszik el a vagyont, most viszont kiderült, hogy ez nem így van, nem lehet erre a vagyonra apellálni.

Ezt hiszik ma a nyugat-európai emberek, nyugodtan reggeliznek otthon, és azt gondolják, erkölcsileg milyen helyes dolog, hogy megsegítenek egy kis országot, amelyet megtámadtak, és nem is olyan kicsi - fogalmazott.

Ezért, jegyezte meg, a döntés "óriási politikai kihívást jelent minden háborúpárti miniszterelnök számára". Az európai emberek fizetni fognak a vezetőik elhibázott döntéseik miatt. Ez az a tény, ami a következő hetekben elemi erővel tör majd föl a nyugat-európai politikában - jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor elmondta: abban, hogy az orosz vagyont nem veszik el, hatalmas szerepe volt a belga miniszterelnöknek, aki nem geopolitikai, talán nem is morális megfontolások alapján lépett, hanem számolt, "amikor lényegében megölte ezt az előterjesztést", hiszen az összeg legnagyobb részét egy belga pénzintézet őrzi, így, ha azt elveszik, és Oroszország perben végül visszanyeri azt, akkor Belgiumnak kellett volna fizetnie.

Belgium pénzügyi csődje forgott kockán tegnap, és a miniszterelnökük meg is mentette Belgiumot ettől, bár a nyomás, különösen a németek irányából rendkívül nagy volt - fogalmazott.

Szólt arról is: ha elvették volna a befagyasztott orosz vagyont, a magyar kormánynak másnap meg kellett volna tárgyalnia, hová tegyék a magyar devizatartalékot, mert "ott, ahol elkobozzák, semmiképpen nem hagyjuk".

Fel vagyunk készülve arra, hogy a devizatartalékot kimenekítsük ebből a kétes biztonságú helyzetből - jelentette ki.

Háborús pályára helyezi az Európai Uniót, hogy hadikölcsönt vesz fel Ukrajna támogatására - jelentette ki Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy Magyarországnak azon kell dolgoznia, hogy ne tudják a tagállamok maguk mellé rántani "a háború ösvényére".

Rögzítette, Magyarország kimarad a befagyasztott orosz vagyon és a hadikölcsön ügyéből. Hozzátette ugyanakkor, meggyőződése, hogy az európaiak "a háború ösvényén haladnak, és le akarják győzni Oroszországot, most folyamatosan azon kell dolgozni, hogy ne tudjanak maguk mellé rántani bennünket".

A kormányfő azt mondta, ez a feladat történelmi kihívás, ahhoz elképesztő politikai teljesítményre lesz szükség, nagyobbra, mint amit Horthy Miklós kormányzónak vagy Tisza István miniszterelnöknek végre kellett volna hajtania, de nem sikerült nekik. Értékelése szerint ez a következő néhány év legnagyobb politikai feladványa.

Emlékeztetett arra, hogy a 90 milliárd eurós, Ukrajnának nyújtandó uniós hitelről azt lehet tudni, hogy az EU - mivel nincs pénze - a pénzpiacokon kölcsönt vesz fel, amit hitel formájában Ukrajnának ad.

Az unió akkor tud majd fizetni, ha az ukránok fizettek neki - mutatott rá, úgy folytatva, az ukránok nem tudnak fizetni, ezért majd az uniós tagállamoknak kell visszafizetnie a kölcsönt.

Hozzátette, ebben a kölcsönfelvételben három ország, Csehország, Szlovákia és Magyarország nem hajlandó részt venni.

Orbán Viktor véleménye szerint az európai vezetők úgy döntöttek, hogy felvesznek egy hadikölcsönt, odaadják az egyik háborúzó félnek, és ha az nem nyer, akkor azt a kölcsönt majd az ő gyerekeik, meg az unokáik fogják visszafizetni, azaz a gyerekek és az unokák jövőjének eladósítása zajlik.

A kormányfő elmondta, ha azonban legyőzik Oroszországot, akkor majd ő fog fizetni, mert "a vesztes mindig fizet".

A csütörtöki tanácskozást haditanácsnak nevezve Orbán Viktor azt mondta, azok, akik a hadikölcsönről döntöttek, arra a pályára állították az EU-t, hogy le kell győzni Oroszországot. Ez pénzkérdés, mert ha nem győzik le Oroszországot, akkor ezt a pénzt nekik kell kifizetni - hangsúlyozta, úgy fogalmazva, az érintett tagállamok "innentől kezdve futnak a pénzük után, és ez helyezi háborús pályára az egész Európai Uniót".

A miniszterelnök az Európai Tanácson történteket rendkívül súlyos dolognak nevezte. Kifejtette, amikor a németek megindították a második világháborút, akkor pontosan ugyanazt mondták, mint amit csütörtökön hallott: győzni fogunk, és a háború költségeit a győztes zsákmányból fogjuk majd kielégíteni.

Orbán Viktor kijelentette: az EPP-nél van a felelősség, az Európai Néppárt a "vezető háborús párt", "onnan jön minden baj". Hozzátette: az Európai Néppárt német, Németországban pedig lesznek ugyan választások, de csak regionálisak, országos választás egyelőre nem várható, ezért annak az esélye, hogy Németországban felülkerekedjenek a békepártiak, jelen pillanatban rendkívül kicsi.

"Ezért nekünk egy háborúba igyekvő Németország mellett élve kell kimaradnunk a háborúból, mint ahogy kellett volna '14-ben is, meg kellett volna '39-ben is" - fogalmazott (a valóságban 1939-ben nem léptünk be még a háborúba, sőt a lengyelek felénk menekeltük - a szerk.).

Orbán Viktor az EU-s tárgyalásokról szólva felidézte: volt egy olyan pillanat, amikor felvetődött benne, hogy az Ukrajnát támogató közös hitelfelvételt meg tudná vétózni, ugyanis a költségvetés módosításához egyhangúság kell.

Jelezte: beszélt is erről mindenkivel, akivel kell, "a nagyfiúkkal", de az a meggyőződés alakult ki benne, hogy Magyarország nem bírná ki, hogy egyszerre legyen az "összes nagy európai háborúpárti ország direkt, azonnali és közvetlen ellenségünk", hogy "egyszerre legyen a mellkasunkon egy német, egy francia, meg egy olasz csizma".

Ezért be kellett érni a kisebb céllal, hogy maradjunk ki a hitelfelvételből, amit el is értünk - szögezte le.

Azt a sajtóhírt, miszerint a franciák és az olaszok voltak azok, akik a tárgyalások során "kinyírták" a befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról szóló tervet, Orbán Viktor úgy kommentálta: a franciák és az olaszok is kellettek ehhez, de valójában a belga miniszterelnök fordította meg az egészet.

"Volt egy bátor ember, hiába a lánctalpak csörgése a németek oldaláról" - jegyezte meg.

Azt mondta: a belga kormányfő azzal érvelt, hogy ha a bíróságon az oroszok nyerik meg a befagyasztott vagyonuk felhasználása miatti pert, akkor a belgáknak kell viselniük a következményeket, ezért azt kérte az uniós tagállamoktól, hogy legalább 75 százalékban vállaljanak előre felelősséget egy ilyen helyzetre. Németország vállalt 25 százalékot, de más senki - tette hozzá.

A tárgyalásokat felidézve a német stratégiát úgy jellemezte: ők félretolják az észérveket, ehelyett az a taktika, hogy "nyomjuk, nyomjuk, nyomjuk, és a végén, ha kell, hajnalban odaérünk", a "latinok" viszont azt mondták, ez így nem lesz jó.

Orbán Viktor jelentős kudarcnak nevezte a Mercosur-megállapodás aláírásának meghiúsulását is.

A gazdák nem véletlenül voltak itt, franciák is beleálltak, az olaszok pedig udvariasan azt mondták, térjenek vissza erre a kérdésre januárban, ami udvarias nemként értékelhető - közölte.

Ez biztosan nem erősíti a bizottság pozícióit - értékelt. Kifejtette: az európai hatalmi rend korábbi egyensúlya megbomlott, korábban Európát a tanács vezette, és a bizottság alárendelten a tanácsnak tette a dolgát. Most különböző belső változások miatt a parlament szerepe megnőtt, és a bizottság egzisztenciálisan jobban ki van téve a parlamentnek.

További felvetésre kitért arra, hogy 22 milliárd euró jár Magyarországnak a hétéves költségvetés szerint, és az RRF elnevezésű pénzügyi alapból 6 milliárd euró. Ezt nem akarják odaadni, ezt ki kell harcolni - rögzítette.

"Ki fogom belőlük szedni, nem kérdés, anélkül, hogy bármilyen engedményt tennék szuverenitás kérdésében" - közölte.

Jelezte: a magyar álláspont az, hogy amíg nem kapjuk meg a pénzünket, addig nincs új költségvetés, amihez egyhangúság kell.

Orbán Viktor Magyarország uniós tagságáról szólva azt mondta: ha pénz nem is lenne, akkor is megéri még bennmaradni az unióban a piac miatt. Értékelése szerint az összes "nyesztetés ellenére" Magyarország még mindig jobban jár az unióban, mint anélkül, de nem tudni, ez meddig tart.

Ahogy Brüsszelben viselkednek, az a magyar ember számára idegen: hatalommal való visszaélés, sunyítás, ravaszkodás. Ez nem a magyarok világa, de ennek ellenére az érdekek idekötnek - fejtette ki. El kell foglalni, és meg kell változtatni - tette hozzá, jelezve, hogy Andrej Babis cseh miniszterelnök, a Patrióták egyik alapítója is "megérkezett", és idő kérdése, hogy a másik, Herbert Kickl, az FPÖ elnöke is megérkezzen. A súlypontokat kell megváltoztatni Brüsszelben, és másként néz ki a világ - mutatott rá, és jelezte: tárgyalásokat folytat a Patrióta pártcsalád feljövőben lévő erőivel, például Marine Le Pennel, a többi között arról, hogy ha nyernek, a francia gazdaságpolitika hogy alakul, hogy viszonyul majd a szuverenitás kérdéséhez. Összességében a dolgok a politikai változás szempontjából jó irányba mennek, csak "ki kell ülni".

Kérdésre válaszolva a kormányfő arról is beszélt: a vétójog érvényes és hasznos eszköz, anélkül nincs is értelme, hogy az unióban legyünk.

Azt hangsúlyozta: egyenes összefüggés van a nemzeti szuverenitás és az életszínvonal között, "ezért nem szabad részt vennünk egy birodalomban".

"Ha a nemzetállamoktól el tudják venni döntő kérdésekben a vétójogot, akkor az egész Európai Unió átalakul egy birodalommá, ami nemcsak egy szuverenitáskérdés a magyaroknak, nekem, speciel, személyesen is az, hanem az gazdasági kérdés is. Én még olyat nem láttam, hogy mi egy elnyomó birodalom keretein belül éltünk volna jól" - mondta Orbán Viktor.

A vétójog kapcsán a miniszterelnök azt mondta: annak ára volt, hogy Magyarország nem élt ezzel az eszközzel, a szankciós csomagok esetén például akkor nem tettek így, ha az alapvető magyar érdekeket figyelembe vették, például a nukleáris területet kivették az intézkedések hatálya alól.

Orbán Viktor annak a véleményének adott hangot, hogy azért nem zajlanak érdemi tárgyalások az unió következő hétéves költségvetéséről, mert várják a magyar választás eredményét, mert ha a jelenlegi koalíció nyer, az élni fog adott esetben vétójogával, ha "az Európai Néppárt magyarországi lerakata, a Tisza", akkor más a helyzet.

A Floridában zajló amerikai-orosz tárgyalásokról szólva a kormányfő úgy nyilatkozott, "az álláspontokat elválasztó különbségek világosan láthatóak", ami azért előrelépés, mert "ebben az egész háborúban a gomolygás a legnagyobb probléma", az, hogy nincsenek konkrétumok, kitűzött hadicélok.

A befagyasztott orosz vagyon sorsáról szólva Orbán Viktor annak a véleményének adott hangot, hogy noha az európai vezetők azt gondolják, az "itt van tartva" azzal, hogy a hathavi helyett folyamatos befagyasztást mondtak ki, egy amerikai-orosz egyezség esetén születhetnek olyan pénzügyi megállapodások, amikben szerepet játszhatnak ezek az eszközök.

Jelezte: az uniós döntés éppúgy nem lehet a béke akadálya, mint az Ukrajnának megszavazott 90 milliárd eurós összeg sem, hiszen őket ekkora összeg "nem húzza ki a vízből", hiszen az ország stratégiai vereségben van; minél tovább tart a háború, annál gyengébb lesz az ukrán tárgyalási pozíció a harctéri hátrálás miatt.

Az Európai Unió közvetlen katonai részvétele nélkül ezt a háborút nem lehet megnyerni az oroszokkal szemben - jelentette ki Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok mindmáig látja el olyan eszközökkel, információkkal Ukrajnát, amelyek máshonnan nem beszerezhetőek, és amelyek nélkül leállna az ország hadigépezete.

A visegrádi országokkal (V4) kapcsolatos kérdésre elmondta, hogy lengyel kollégájával is egyeztetett, miután Magyarország adja a V4-ek elnökségét, és megígérte neki, hogy nem fognak olyan kérdést - például a háború és a béke kérdését - napirendre tűzni, amelyen tudottan különböző állásponton vannak az országok.

Ugyanakkor az energia kérdésében mind a négy ország egy malomban őröl - mondta a kormányfő, jelezve, hogy ezzel kapcsolatban a lengyel miniszterelnök időt kért a válaszra.

Hozzátette, miután régóta nem működik a V4-es formáció - "szétverték a németek" -, ezért csütörtökön Szlovákia, Csehország és Magyarország ad hoc ült össze.

Szólt arról is, hogy ellenzéki oldalon Magyarországon az összes nehéz ügyben elsunnyogják az álláspontot. Felidézte az Európai Parlament által a héten elfogadott, az orosz gázról történő leválással kapcsolatos határozatot. Elmondta, a Fidesz-KDNP "hősiesen harcolt" az ellen, míg a tiszások kimentek.

A háborút azonban nem lehet elsunnyogni - folytatta - , mert az vagy van, vagy nincs.

Minden azon múlik, hogy háború- vagy békepárti kormánya van egy országnak - összegzett, azt javasolva, háborúpárti kormányokra ne szavazzanak az emberek, adják a voksaikat a béke mellett kiálló pártokra.

Orbán Viktor azt mondta, a magyarokban van stratégiai józanság, hiszen ő is mond erősöket, de amikor dönteni kell, akkor a magyarok mérlegelnek. Nem szabad felülni a magyar politikában időnként végigsuhanó gerjedelmeknek. A Tisza Párt is ilyen, olyan, mint amikor a zaccot felkavarják, és amikor az leül, majd mindenki látni fogja, és dönt - fogalmazott.

A migrációs paktumról szólva a miniszterelnök kijelentette: ezt Magyarország továbbra sem fogadja el. Jelezte: eddig az volt a helyzet, hogy a migránsok délről jöttek, ezért Magyarország kerítést épített és megállította őket, azonban most az a veszély fenyeget, hogy nyugati országokból kellene átvenni bevándorlókat, és meg kellene építeni egy 30 ezer migráns befogadására alkalmas menekülttábort, vagy többet, amely összességében kiadja a 30 ezret.

Értékelése szerint a Tisza Párt ezt a paktumot úgy támogatja, hogy nem mond semmit róla. "De aki nem mond semmit, az valójában támogatja azt, hogy a migrációs paktum érvényesüljön" - fogalmazott.

Felidézte: csütörtökön összeült 8-9 migrációellenes kormányfő, hogy megvitassa a kérdést, és nekik is azt javasolta, hogy lázadjanak fel ebben az ügyben. Szerinte a migráció ügyében mára oda jutottak, azt nem szabad mondani, hogy a magyaroknak igazuk volt, vagy hogy azt kell csinálni, amit a magyarok csinálnak, de mindent, amit a magyarok csinálnak, saját javaslatként szabad előterjeszteni.

Rámutatott: Magyarország és a többi ország problémája migrációügyben radikálisan eltér, mert nekünk az a problémánk, hogy Brüsszel rá akar bennünket kényszeríteni, hogy engedjük be őket, a többieknek viszont az a problémájuk, hogy már beengedték őket. Örüljünk, hogy mi a szerencsésebb ágon vagyunk eddig! - jegyezte meg.

(MTI)