Kerpen Gábor kifejtette: nincs okuk támogatni a javaslatot. A célt, amelyet a tárca évekkel korábban megjelölt, hogy minden gyermek egyformán fontos, már évekkel ezelőtt is támogatták. Az iskolák állami gondoskodás alá vételére azonban nincsenek meg a megfelelő garanciák. Hiányolta az érdekvédő a foglalkoztatási és finanszirozási garanciákat, s kifogásolta azt is, hogy nem tudni milyen forrást szánna erre a célra a kabinet. A szakszervezeti vezető szerint a garanciák nélkül ilyen rendszerszerű változtatást nem támogatható. Álláspontjuk szerint szabályozókkal és más finanszirozási eszközökkel is el lehetne érni a miniszter által megfogalmazott célokat. Megjegyezte: a tárca vezetője semmilyen irásos dokumentumot nem tett le eléjük, a javaslatot „talán a tavaszi szünetre” igérte. Ezt elemzik majd, a továbbiakat ettől teszik függővé – mondta.

A miniszter szerint az első időszakban 100-200 iskola kerülhetne állami kézbe a jelenlegi fenntartóktól. Hiller István szerint a szakszervezetek többsége az elképzelést jó iránynak és megfelelő eszköznek tartja az esélyegyenlőtlenség és a regionális különbségek csökkentésére. Közölte: tovább folytatja az egyeztetéseket, az elkövetkező hetekben a szülői és diákszervezetekekkel, valamint a fenntartókkal tart megbeszéléseket, majd ezt követően a parlamenti pártokat is megkeresi.

Ha az egyeztetések jó ütemben haladnak, akár a 2010/11-es tanévtől megjelenhetnek az állami iskolák a rendszerben. Ehhez a megbeszéléseknek 2010 márciusáig be kell fejeződniük. A miniszter ugyanakkor azt mondta, „ebből nem csinál presztizskérdést”.

Hiller István az MTI azon kérdésére, hogy adott esetben az átadás-átvétel a feladatokat és az épületeket egyaránt érinti-e, azt mondta, hogy „közoktatási feladatátvételről biztosan szó van”, a részletekről tovább egyeztetnek majd a fenntartókkal. A miniszter hangsúlyozta: szó sincs kisajátitásról, az állam tárgyalásokat kezdeményezne, vagy fogadna el, ha egy önkormányzat vagy más iskolafenntartó ezt kéri, s ennek eredményeként történhetne az átadás-átvétel. A tárca vezetője szerint ugyanakkor érdemes a fenntartói sokszinűséget megőrizni, s javaslata nem valami ellen szól.

A finanszirozásról közölte, az alapnormativa mellett az állami kiegészitő normativát is megkapnák ezek az iskolák. Az állami iskolák az egységes pedagógiai rendszer és a kerettanterv alapján oktatnának, a pedagógusok azonban a tanszabadságot megtartva alakithatnák ki saját tantervüket. A változtatás pedagógiai, szakmai innovációt is jelenthet majd – jegyezte meg. Az elképzelésből nincsenek kizárva az óvodák, bölcsődék sem, de a fő hangsúlyt az iskolára helyezné Hiller István. A miniszter megjegyezte: ugyan a jelenlegi jogi környezet is megengedi az állami fenntartású intézmények létrehozását, de erre az elmúlt másfél évtizedben nem került sor. A mostani elképzelések nem igényelnek kétharmados törvénymódositást, s az önkormányzati törvényen sem kellene változtatni – tette hozzá.

Kitért arra is, hogy a magyar oktatásra a GDP 4,3-4,5 százalékát forditják jelenleg, ami megfelel az uniós átlagnak, de a források felhasználásával komoly gondok vannak. Az oktatásra jelenleg forditott forrásokból jobb szinvonalú oktatást lehet megvalósitani – hangoztatta. A sajtótájékoztatón Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke és Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke egyaránt támogatásáról biztositotta az elképzeléseket. Galló Istvánné azt mondta, hogy a mai közoktatási rendszer nem tudja kezelni az esélyegyenlőtlenséget. Véleménye szerint a miniszter által szóban felvázoltak garantálják az állami iskolák finanszirozását, és az ott dolgozók foglalkoztatási biztonságát. Tóth József közölte: az iránnyal, a tartalommal, a koncepcióval egyetértenek és támogatják megvalósitását. Nem tartotta támogathatónak ugyanakkor az elképzeléseket Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, aki külön tájékoztatta a sajtó képviselőit.

Hiller haver megint kitalált valami eszement ökörséget: most azzal állt elő ez a szerencsétlen, hogy állami kezelésbe kell venni az iskolákat. A '90-es évek eleje óta egyetlen szava sem volt a liberalizmus ellen, sosem mondta, hogy az "állam leépitését", a nemzetállamok elpusztitását fő céljának tekintő SZDSZ-szel nem ért egyet.

Sőt, mintha mindig is az SZDSZ-MSZP koalició mellett érvelt volna. Mint "oktatási szakértő" sosem mondta, hogy újból állami tulajdonba kellene venni az iskolákat. Sem az MSZP, sem a koaliciós társ SZDSZ programjában nem szerepel semmiféle iskolaállamositás. Évek óta az oktatási miniszteri székben növeszti a pocakját, selypit és jópofizik,  de senki sem sejthette, hogy a szive mélyén az állami iskolák hive. Ki tudhatja ezek után, miféle titkokat rejteget még ez az ember? Mi van akkor, ha nem csak az iskolákat, de az ipari üzemeket, ne adj' Isten, a bankokat is államositani akarja? Hát az SZDSZ nem nézte meg, kivel áll össze? Tényleg, mi van, ha Hiller haver szive mélyén tényleg szocialista?

Évek óta azt pofázzák Hiller haver libsi barátai, hogy "az állam rossz tulajdonos". Hiller elvtárs soha sem fejtett ki ellenvéleményt. De ha az "állam rossz tulajdonos", akkor miért jó az, ha az iskolákat mégis irányitja? Vagy iskolákat irányithat, csak a bankokat, cégeket, gyárakat nem? De hát miért nem, az Isten szerelmére? Ha az iskolák életére "teljes rálátása van", és a "forrásokat is hatékonyabban tudja felhasználni", akkor ugyanez vonatkozik a gazdasági életre is? Ha pedig nem vonatkozik, miért nem? Azért talán, mert a tanintézmények nem termelnek profitot? Ahol van profit, ott az állam rossz gazda, ahol nincs, ott meg jó gazda? Hogy van ez az egész?

Vagy arról lenne szó, hogy a "válság fölülir minden elméletet", amint azt Hiller haver az MSZP őszi kongresszusán mondta? Ez esetben akkor a gyanúm beigazolódik: Hiller haver 20 évnyi liberális kitérő után /ami anyagilag neki roppant jól jövedelmezett, és persze hatalmát is a liberális baromságainak köszönheti/ visszatér ifjúkora szocialista eszméihez. Micsoda váratlan fordulat! Na persze azért azt valószinűleg pontosan tudja, meddig lehet elmenni, és a gazdasági életben nyilván nem fog államositásokat követelni. Bár azért jó lesz, ha az SZDSZ vigyáz vele.

Meglehet,a hangsúly az ismét állami kezelésbe vett iskolák egységes tantervén van. De még csak belegondolni is borzasztó, mennyi pénzt, időt és energiát fektettek be az egyes kormányok, az oktatási bürokrácia és maguk a tanárok a Nemzeti Alaptanterv, illetve a helyi tantervek elkészitésébe. A jelek szerint mindez fölösleges  volt. A "pedagógiai sokszinűség" alighanem a múlt idők ködébe vész, nem mintha oly sokszinű lett volna az oktatás eddig Magyarországon. Az egységes tantervé a jövő, az állam bácsi majd megint megmondja, mit kell tanulniuk a gyerekeinknek, és mi az, amiről még csak tudniuk sem szabad. Gyanús ez az egész: mintha a válság örve alatt épülne egy minden korábbinál központositottabb, erőszakosabb diktatúra. Nem csak nálunk, hanem az egész világon. Hiller haver pedig mint a rendszerváltás éveiben, most is meghallotta az "idők szavát". Vagy legalábbis azt hiszi, hogy meghallotta. Nem lenne itt az ideje végre  örök időkre eltanácsolni az iskolák és a gyerekek közeléből?