A kormány által szerdán tárgyalt jövő évi költségvetési tervezetnek nemcsak az adóoldala tartalmaz új, eddig be nem jelentett intézkedéseket (erről részletek ebben a cikkben), hanem a kiadási oldala is. Az Origó birtokába került, egyelőre nem nyilvános tervezet szerint komoly feladatleépítésbe fog az állam jövőre. A törvényjavaslat szerint nem biztosítanak forrást új programokra, "az ellátott feladatok felülvizsgálatával azokból határozott visszavonulásra kerül sor", korlátozzák a feladatellátáshoz nem feltétlenül szükséges beszerzéseket.

A tervezetből nem derül ki, pontosan milyen feladatok ellátásáról mond le a kormány, annyi azonban kiolvasható, hogy az idén 40 milliárd forint költségvetési forrással megtámogatott útpénztárnak (amiből a közutak építését és felújítását finanszírozták) jövőre le kell mondania erről a központi támogatásról, a feladatát meg kell oldania valamilyen plusz-díjbevétellel. Ezen túl az állami feladatok elhagyásával további 75 milliárd forintot spórol a kormány.

A vonattal vagy busszal utazóknak jövőre jobban a zsebükbe kell nyúlniuk. Az utazási kedvezmények szűkítésével és a menetrendek összehangolásával legalább 25 milliárd forintot szeretne megtakarítani az állam a törvényjavaslat-tervezet szerint. Ebből a nagyobb részt a kedvezmények megkurtítása teszi ki: a költségvetés egyik melléklete szerint az idei 109 milliárd forinttal szemben jövőre csak 93 milliárd forintot ad az állam a közlekedési társaságoknak a kedvezményesen utazó személyek után. A nem részletezett kedvezmények szűkítésétől azt várja a kormány, hogy az érintettek számára drágábbá váló közlekedés miatt csökken az utazások száma.

A tervezetből úgy tűnik, hogy a közösségi közlekedés területén ellenmondásos folyamatok várhatók. A MÁV-nak (benne a személyszállítási üzletággal és a vontatási részleggel), a GYSEV-nek és a Volán-társaságoknak jövőre az idei 208 milliárd forint megcímzett támogatással szemben jövőre 230 milliárd forintot irányoz elő az Origó által megismert törvénytervezet. Ez tehát lényeges emelkedés lenne, miközben a kormány már a Széll Kálmán-terv bejelentése óta azt állítja, hatékonyságjavulást és évente milliárd forintokban mérhető spórolást vár a közösségi közlekedési vállalatoktól.

A törvényjavaslat másik részéből azonban az derül ki, hogy idén nem volt megcímkézve a pályavasút fenntartásához való állami hozzájárulás (idén augusztusban kötötte meg az állam a MÁV-Trakcióval a hosszú távú szerződést), jövőre erre 47 milliárd forintot szán a kormány. Idén az Origó információi szerint 30 milliárd forint körüli összeget költött erre a kormány (az általános keretből, vagyis a fent említett 208 milliárd forint költségtérítésen túl). Vagyis, ha ezt is figyelembe vesszük, akkor az idei közel 240 milliárd forintos állami hozzájárulással szemben jövőre 230 milliárd forintra apad a közlekedésre szánt állami ráfordítás. A kisebb költségigény azonban egyelőre nincs alátámasztva intézkedésekkel, a Volán- és MÁV-társaságok integrációjának előkészítése ugyan már hónapok óta zajlik, de konkrét döntés még nincs a mikéntjéről - tájékoztatták az Origó-t kormányzati, illetve az integráció munkálataira rálátó források.

A költségvetési tervből az szintén látszik, hogy az állam magán is fog spórolni. A közszférában az illetmények - hasonlóan a 2010-es és 2011-es folyamatokkal - nem emelkednek (de az alacsony keresetűeknél az adóátrendezés miatti nettóbér-csökkenést kompenzálják), ám jövőre "jelentős mértékű létszámleépítésre" kerül sor, ezektől 20 milliárd forint megtakarítást remél a kormány. Mint az Origó beszámolt róla, a kormány irányítása alá tartozó költségvetési intézményeknél átlagosan 15 százalékos, 30 ezer főt érintő elbocsátás jöhet. A lap információi szerint néhány háttérintézménynél ehhez már hozzá is láttak - a honvédelmi tárca háttérintézményeinél például gőzerővel folyik a leépítés -, hogy a végkielégítések minél kevésbé terheljék a 2012-es év költségvetését. Szigorítják a pénzköltési szabályokat a központi költségvetési szerveknél, ettől csaknem 60 milliárd forint megtakarítást várnak.

A fent említett kiadásoldali intézkedések összességében 300 milliárd forintos spórolást jelentenek az államon belül. Ez megegyezik azzal az összeggel, amelyet Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter másfél héttel ezelőtt, az adócsomagot és a költségvetési intézkedéseket ismertető sajtótájékoztatón említett, de annak tartalmát nem részletezte.

Újdonság lesz, hogy létrehozzák a Nemzeti Szociálpolitikai Alapot, amelybe a szociális ellátások java részét, valamint a Nyugdíjbiztosítási Alapból kieső nyugdíjakat (szolgálati nyugdíjat, korkedvezményes nyugdíjat, előrehozott öregségi nyugdíjat), valamint a jövedelempótló és -kiegészítő támogatásokat sorolják. A költségvetés indoklásában ez szerepel: "az átalakítás következtében az ellátások számának csökkentése, az ellátórendszer egyszerűsítése révén áttekinthető és kiszámíthatóbb rendszer jön létre. ... a későbbiekben kiszűrhetővé válnak a jelenleg különböző alrendszerek által finanszírozott párhuzamos ellátások, továbbá kimutathatóvá válik, hogy mennyit költ az állam a szociális ellátórendszer finanszírozására."

A Szociálpolitikai Alapba tartozó ellátásokra jövőre 865 milliárd forintot fordítana az állam. Ez reálértéken bizonyosan elmarad az idei összegtől, mert a családi pótlékot, anyasági támogatást, a gyes-t, a gyermeknevelési támogatást, a pénzbeli gyermekvédelmi támogatást és az életkezdési támogatást befagyasztják, ezért a jövő évre tervezett 4,2 százalékos infláció ennyivel csökkenti ezen támogatások vásárlóértékét.

A normál öregségi nyugdíjakat továbbra is a Nyugdíjbiztosítási Alapból fizetik, mértéküket az inflációnak megfelelően, 4,2 százalékkal emelik január 1-jén.

A költségvetés azonban még nem nyerte el végső formáját. Erre utal, hogy a sztrádákon kívüli PPP-projektek (felsőoktatási intézmények, kollégiumok, sportlétesítmények, börtönök építése magánvállalkozásokkal együttműködve) PPP-díja jövőre az ideivel megegyező 21 milliárd forint lehet a tervezet mostani verziója szerint. Egyelőre tehát nyoma sincs annak a kormányzati elhatározásnak, hogy a PPP-szerződéseket idén év végéig felülvizsgálják, közülük többeket felbontanak, és állami kezelésbe veszi a létesítményeket azért, hogy a következő években - így 2012-ben is - tehermentesítsék a költségvetést. A PPP-projekt felülvizsgálatával azonban csúszásban van a kormány, ez a múlt héten egyértelművé vált, így vélhetően a parlamenti vita során vezetik át a költségvetésen annak a hatását, ha egyes szerződéseket valóban fel tud bontani az állam.

Ugyanez érvényes az önkormányzati rendszerre. Jövőre kórházakat és más egészségügyi intézményeket kíván átvenni a kormány, ahogyan a megyei önkormányzatok is kormányhivatalok alá fognak tartozni, és 2012 szeptemberétől közoktatási intézmények is az államhoz kerülhetnek az önkormányzatoktól, de konkrét döntés még nem született. Ezek hatásait azonban nem tükrözi a költségvetés a mai formájában. Ezt azzal indokolja, hogy "az önkormányzati finanszírozási rendszer 2013-től történő jelentős átalakítása előtt a normatív hozzájárulások és támogatások rendszerében alapvető változásokat nem indokolt végrehajtani."

Mindenesetre az önkormányzatoknak jövőre ugyanúgy húzniuk kell egyet a nadrágszíjon, ahogyan a központi költségvetésnek. Jövőre 1140 milliárd forint támogatást adna a központi költségvetés az önkormányzatoknak, ez 1 százalékkal sem haladja meg az idei támogatást, reálértéken pedig egyértelmű csökkenést jelent, hiszen a 4,2 százalékosr tervezett infláció mértékével sem nőnének jövőre a helyhatóságok központi forrásai.

A költségvetés jelentős nagyságú tartalékkal készül. Négy jogcímen lesz tartalék. A kamatkockázati tartalék 50 milliárd forint lehet, ha a kormány is jóváhagyja mai ülésén az előterjesztést, az Országvédelmi Alap 150 milliárdos lehet, a rendkívüli kormányzati tartalék pedig 100 milliárd forintra rúghat. (Az országvédelminek nevezett tartalékalap összeg megegyezik a 25-ről 27 százalékra emelt áfakulcs miatti plusz állami bevétellel, ahogyan azt Matolcsy másfél hete közölte.) A negyedik tartalék, a céltartalék még mozgó célpont, 90 és 155 milliárd forint közötti összegről is keringenek információk.

Idén a költségvetés 90 milliárdos tartalékkal vágott neki az évnek, ezt tornászták fel februárban a 250 milliárdos stabilitási tartalék létrehozásával.

(Origó nyomán)