Az amerikai diplomata kétnapos székelyföldi látogatása keretében, kedden kereste fel Kovászna megyét, és egyebek mellett Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterrel, Tamás Sándor tanácselnökkel és Kató Bélával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével folytatott megbeszélést. Ennek a találkozónak a végén készült az a fényképfelvétel, amely székely zászlóval ábrázolja a házigazdákat és az amerikai vendéget.

A román sajtó Antal Árpád Facebook-bejegyzéséből értesült a fotóról és arról, hogy a nagykövet ajándékba kapott egy kék alapon aranysávos lobogót. "Feltettük ma az amerikai nagykövetnek azt a kérdést, hogy lehet-e vallásszabadság olyan körülmények között, hogy közben elveszik az egyházi javakat, úgy értelmezik-e Amerikában a demokráciát, mint ahogyan Bukarestben értelmezik, hogy ha három farkas és egy bárány találkoznak, akkor demokratikusan megszavazzák, hogy mit fognak vacsorázni? Egyenlőség-e az, hogy minket naponta zaklatnak azért, mert szeretnénk használni a zászlónkat, de más megyékben szabad ugyanezt?" – számolt be közösségi oldalán a polgármester.

Már az elöljáró bejegyzését számos bírálat érte román felhasználók részéről, akik sovinizmussal és románellenességgel vádolták meg Antalt, akit megfenyegettek: "ha így folytatja, megtapasztalja, hogy a románok toleranciájának is van határa". "Jól mondta Vadim, hogy a magyarokat sarokba kell állítani, tudniuk kell, hol a helyük, mint ahogy azt is, hogy 1940 soha nem jön vissza számukra" – írta egy másik hozzászóló.

Bevallása szerint sokkolta a Klemmet a székely zászló és "revizionista politikusok" társaságában ábrázoló felvétel Rares Bogdant, a Realitatea hírtelevízió magyarellenes kirohanásairól elhíresült műsorvezetőjét. A kolozsvári származású újságíró párhuzamot vont a bukaresti diplomata gesztusa és az Egyesült Államok chisinaui nagykövetének nemrég tett kijelentése között, miszerint Moldova nem Románia, a Pruton túli országnak pedig el kell felejtenie a Romániával való egyesülés gondolatát. Bogdan szerint különösen felháborító és érthetetlen Klemm állásfoglalása, hogy a nagykövet éppen szeptember 13-án, az Egyesült Államok és Románia stratégiai partnerségi megállapodása aláírásának ötödik évfordulóján jelent meg nyilvánosan a székely zászlóval.

Hans Klemmet gyalázó és nyomdafestéket nem tűrő bejegyzésekkel árasztották el román felhasználók az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének Facebook-oldalát. Akadt olyan hozzászóló, aki szerint a diplomatát azonnal kiutasítanák az országból, "ha Dacian Ciolos miniszterelnök és Klaus Johannis államfő hazafi lenne".

Megszólaltatta a B1 hírtévé a magyar ügyekben "legilletékesebb" román politikusokat, Gheorghe Funar volt kolozsvári polgármestert és Bogdan Diaconut, az Egységes Románia Párt (PRU) elnökét. Funar egy nagykövethez méltatlan, a román népet és az ország alkotmányát súlyosan sértő megnyilvánulásnak nevezte a történteket, amely szerinte azt bizonyítja, hogy Klemm bátorítja az RMDSZ "szeparatista törekvéseit". "Besszarábia a Romániáé, a Székelyföld pedig nem létezik!" – foglalta össze tömören a véleményét az ügy kapcsán Diaconu, hozzátéve: a bukaresti kormánynak magyarázatot kell követelnie Washingtontól.

Adrian Nastase sem hagyta szó nélkül a történteket, aki szerint a román külügyminisztériumnak be kellene kéretnie az amerikai diplomatát, a washingtoni román nagykövetnek pedig ki kellene kérnie az Egyesült Államok kormányának hivatalos álláspontját az ügyben. "Furcsállom az Amerika részéről az elmúlt időszakban közvetve megfogalmazott üzeneteket, amelyek a románok "legérzékenyebb" pontjait érintették: a Besszarábiával való egyesülés és az erdélyi autonomista igények problémáját" – vélekedett blogján a volt szociáldemokrata kormányfő.

"Érzékeny" történésként értékeli a román külügyminisztérium, hogy Hans Klemm amerikai nagykövet a székely zászlóval fotózkodott sepsiszentgyörgyi látogatása során.

A bukaresti külügyi tárca azt követően foglalt állást az ügyben, hogy a román sajtó és számos politikus felháborodásának adott hangot az amerikai diplomata gesztusa miatt. Azt kifogásolják, hogy Klemm egy fényképfelvételen Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterrel, Tamás Sándor tanácselnökkel és Kató Bélával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével közösen tart egy székely lobogót.

Szerdán délután kibocsátott közleményében a román külügyminisztérium elismeri: az Egyesült Államok nagykövetének munkaköri leírásába tartozik, hogy helyhatóságokkal konzultálva személyesen tájékozódjék a fogadó ország realitásairól. "Az ilyen látogatások egyik előfeltétele a létező érzékenységek ismerete és figyelembe vétele. Ezt az álláspontunkat amerikai partnereinkkel is tudattuk a bukaresti nagykövetséggel folytatott megbeszélés keretében" – közölte a tárca. A minisztérium közleménye szerint ezek a látogatások "megfelelő rálátást nyújtanak a romániai valóságra, tételesen a nemzeti kisebbségek számára biztosított jogokra és a Románia által ösztönzött interkulturális modellre".

Bár a Digi 24 hírtelevízió a nap folyamán arról tudósított, hogy a román külügyminisztérium bekérette Hans Klemm nagykövetet, a hír nem bizonyult igaznak. Ionut Valcu, a külügyi tárca szóvivője az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva cáfolta az erről szóló híreket, leszögezve: a miniszternek szerdai programjában nem szerepel semmiféle találkozó.

Közleményben reagált a történtekre az Egyesült Államok nagykövetsége is, előrebocsátva, hogy Hans Klemm Románia teljes területén az Egyesült Államok nagykövete. "Rendszeresen utazik az országban, és a romániai társadalom különböző csoportjaival találkozik" – állapította meg a diplomáciai képviselet. A nagykövetség közölte azt is, hogy "Románia szövetségeseként és stratégiai partnereként az Egyesült Államok támogatja és üdvözli a romániai demokráciát, valamint az ország arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megszilárdítsa demokratikus intézményeit a társadalom minden szegmensének teljes és egyenlő részvételével".

Az Egyesült Államok számára nagyon fontos a kisebbségek tiszteletben tartása – jelentette ki hétfőn Csíkszeredában Hans Klemm, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete.

A diplomata kétnapos látogatás erejéig érkezett a Székelyföldre, ahol előbb Hargita megyét – Csíkszeredán kívül Székelyudvarhelyet – kereste fel, kedden pedig Sepsiszentgyörgyre utazik. Látogatása során a nagykövet több tucatnyi kötetet tartalmazó ún. Amerikai Könyvespolcot adományozott a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárnak, amely szak- és szépirodalmi művekkel, valamint az angol nyelvtanulás tökéletesítéséhez szükséges módszertani munkákkal gazdagodott.

A többségében magyarok lakta régióba látogató diplomatát Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke Ráduly Róbert Kálmánnal, a megyeszékhely polgármesterével közösen fogadta a megyeházán. Borboly elmondta, hibának tartja a regionalizáció fogalom használatát a román politikában, mert szerinte egyfelől alkotmánymódosítás nélkül nincs miről beszélni, másrészt úgy vélte, a "fogalmi gumicsont" arra jó csupán, hogy megakadályozzon minden érdemi szakmai vitát, elemzést, közös gondolkodást a hazai közigazgatás bajairól, illetve azok kiküszöbölésének lehetőségeiről. A tanácselnök arra is felhívta a nagykövet figyelmét, miszerint Románia nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettséget arra, hogy nem fogad el a kisebbségek számára hátrányos területi beosztást.

A romániai szimbólumhasználat kapcsán Borboly elmondta, miközben valamennyi megyének van saját zászlaja, a hazai jogértelmezés lehetőséget biztosít "rosszhiszemű feljelentőknek" arra, hogy a székely megyékben megtámadják a közintézmények jelképhasználatát, és pert nyerjenek, ami által sérül a helyi autonómia elve. A románoktatás problémájáról szólva úgy vélekedett, azért nem sikerül a székelyföldi magyar diákok felének az érettségije, mert még mindig nem tanulhatják idegen nyelvként a románt. amely miatt a diákok több mint fele elbukik az érettségin. Borboly felhívta a figyelmet a dekoncentrált intézmények vezetőségében tapasztalható etnikai arányokra, amelyek fordított arányban vannak a megye lakosságáéval.

Ráduly Róbert Kálmán a román állam által a város és a térség esetében alkalmazott gazdasági és anyanyelvi téren történő diszkriminációról beszélt, ismertetve a nagykövet előtt a Városháza felirat és a városzászló, valamint a székely lobogó kifüggesztése ellen indított pert is. Csíkszereda polgármestere kitért az anyanyelvhasználat körüli akadályokra, továbbá bírálta a régióátszervezésre vonatkozó bukaresti elképzeléseket. Ráduly felhívta a figyelmet, hogy a székelyföldi régiót is felölelő Központi Fejlesztési Régióban csak Brassó és Szeben fejlődött gazdaságilag, statisztikai adatok szerint pedig a vidék és e két nagyváros közti életszínvonalbeli szakadék ma nagyobb, mint az EU-csatlakozás előtt.

Hans Klemm a két önkormányzati vezetővel folytatott megbeszélés után elmondta, mandátuma egyik prioritásának tartja Románia régióinak felkeresését, e téren pedig kiemelkedő szerepet kapnak a nemzeti kisebbségek lakta megyék. "Nagykövetként kiemelt szerepet tulajdonítok annak, hogy elősegítsük az Egyesült Államok és Románia biztonságát, a demokráciát, valamint a szabad és erős kormányzást. Mindemellett a bukaresti nagykövetség és az Egyesült Államok számára nagyon fontos a kisebbségek tisztelete" – szögezte le a nagykövet, aki a nap folyamán Jean-Adrian Andrei prefektussal is találkozott. A diplomata csalódottságának adott hangot annak kapcsán, hogy Hargita megyében egyetlen amerikai befektető sem telepedett meg, arról biztosította viszont a vendéglátóit, hogy felhívja hazája vállalkozóinak figyelmét a térségre.

Hans Klemm egyébként nem először jár a Székelyföldön, idén januárban ugyanis a háromszéki Árapatakon cigányokat látogatott meg egy civil szervezet meghívására. Akkor Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke tájékoztatta a "romániai" magyar közösség helyzetéről, felkérve a diplomatát, hogy a védnöksége alatt szervezzenek román-magyar kerekasztal-beszélgetést.

Az egyházi ingatlanok máig megoldatlan visszaszolgáltatásáról, az erősödő központosításról, a nemzeti szimbólumok használatának korlátozásáról tájékoztatták kedden a háromszéki önkormányzati vezetők Hans Klemmet, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetét.

A diplomata a Hargita és Kovászna megyei önkormányzat meghívására látogatott a térségbe, és háromszéki vendéglátói előrelépésként érzékelték, hogy sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján legalább tízszer használta a Szeklerland (Székelyföld) megnevezést.

A nagykövet diplomatikusan válaszolt a jelen lévő újságíróknak a székelyföldi autonómiatörekvésekre, visszaszolgáltatásra, a kisebbségi jogok romániai szavatolására vonatkozó kérdéseire. Leszögezte, hogy az Egyesült Államok tiszteli a kisebbségeket, fontosnak tartja a szólás és a gyülekezés szabadságát, a székelyföldi embereknek tehát joguk van törvényes úton tiltakozni, utcára vonulni, petíciókat benyújtani az állami szervezeteknek, kérve a problémák orvoslását. Arról is biztosította a jelenlévőket, hogy követik a romániai visszaszolgáltatási folyamatot, annál is inkább, mert a visszaigénylők egy része idős ember.

A diplomata szerint az Amerikai Egyesült Államoknak három prioritása van Romániában. Elsősorban a biztonság szavatolása, hiszen a Fekete-tenger térsége instabil; erős, átlátható kormányzás biztosítása (e téren jó jelnek nevezte, hogy az ország sikeresen küzd a korrupció ellen); illetve a gazdasági, kulturális együttműködés.

Klemm úgy vélte, Románia jó úton halad, hozzátette azonban, ez nem jelenti azt, hogy minden problémát megoldott, hiszen, mint rámutatott, a kivándorlásnak súlyos gazdasági, társadalmi következményei vannak, amelyek aláássák az ország versenyképességét.

A nagykövet távozása után Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester tájékoztatták az újságírókat a nagyköveti találkozón felvetett problémákról. Kató Béla elmondta, hogy a nyár elején már járt Amerikában, ahol találkozott azokkal a kongresszusi képviselőkkel, akik 2014-ben támogató levelet írtak az akkor még per tárgyát képező Székely Mikó Kollégium ügyében, így most megdöbbenve értesültek, hogy az iskolát elvették az egyháztól.

Elmondta, a református egyház csak az elmúlt héten 12 elutasító választ kapott a visszaszolgáltató bizottságtól, és a testület minden esetben arra hivatkozik, mint a Mikó-kollégium ügyében, azaz hogy az egyházkerület nem jogutódja a több száz éves intézményeknek. "Belefáradtunk, hogy száz per van a nyakunkon, tíz évig is elhúzódik, amíg végül – ha olyan a politikai környezet – negatív ítéletet hoz a bíróság" – szögezte le Kató Béla. Hozzátette, a reformátusok nem tudják megélni a vallásukat a diakónia, az iskola nélkül, ezt a vallásszabadság korlátozásaként élik meg. Ugyanakkor a püspök szomorúnak nevezte, hogy ilyen körülmények között kénytelenek készülni a protestáns egyházak jövő esztendei 500 éves jubileumára.

Tamás Sándor megyei tanácselnök arra emlékeztetett, hogy Románia NATO-csatlakozása előtt a kisebbség számára is kedvező alkotmánymódosításra került sor, az EU-csatlakozás előtt pedig a kisebbségi jogokat szavatoló jogszabályokat fogadtak el, azonban 2007 óta ezeket megpróbálják csorbítani. Felidézte a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítását, a központosítás erősödését, a szimbólumok esetében alkalmazott kettős mércét, és Dél-Tirol példájával illusztrálta a lehetséges megoldást.

"Lojális állampolgárai vagyunk ennek az országnak, mégsem szeretnek bennünket, mert kimondjuk az igazságot, és mert száz éve az állandó nyomás ellenére sem akarjuk elhagyni szülőföldünket" – jelentette ki Antal Árpád. Az elöljáró feltette a kérdést: demokrácia az, ha három farkas és egy bárány demokratikus szavazással eldöntik, mi legyen a vacsora?

A sepsiszentgyörgyi polgármester rámutatott: a romániai magyarok úgy érzik, az Amerikai Egyesült Államok a Romániával kötött stratégiai partnerség részeként lemondott arról, hogy képviselje érdekeiket, kérje a jogaik betartását, bővítését.

(Krónika nyomán)