Az államtitkár arról számolt be a Facebookon, hogy "felháborító és elfogadhatatlan agyonverni valakit, ráadásul egy magyar embert, csak mert nem akart háborúba menni, és nem akart részt venni az esztelen öldöklésben", írja az MTI.

"A mai nappal azonnal berendeljük Ukrajna budapesti nagykövetét, miután ukrán toborzótisztek kényszersorozás közben megvertek egy magyar férfit Kárpátalján, aki később belehalt sérüléseibe" - jelentette be.

"A hírek szerint az ukrán toborzók vasdoronggal ütötték a férfit, miután elfogták, furgonba tuszkolták, és elvitték a toborzóközpontba. A magyar családtagoknak azt mondták, hogy minden rendben, de az elfogott férfi végül belehalt sérüléseibe" - tudatta.

A Mandinernél jelentkezett az áldozat egy ismerőse, akinek elmondásából nagyjából rekonstruálni lehet a szörnyű eseményt. Az ismerős szerint a beregszászi magyar tannyelvű 4. számú Kossuth Lajos Líceum előtt álltak lesben a területi toborzási és szociális támogatási központ (TCK) munkatársai, vagyis a toborzók, pontosabban emberrablók. Sebestyén József szerencsétlenségére éppen arra járt, de észrevette őket, és megfordult, hiszen sok kárpátaljai magyar társához hasonlóan ő sem akart a frontra menni meghalni Ukrajnáért.

Nem sikerült a szökés, hamarosan elkapták a Parisel nevű kávézó előtt, és „már ekkor kaphatott néhány pofont”, majd betuszkolták egy furgonba, és elvitték Ungvárra a toborzóközpontba. (A legfrissebb információk szerint Ungvárról Munkácsra szállították, és a 128-as dandárba vették fel; s Munkácson, az erdőben verték össze brutálisan, vasdorongokkal, ami közrejátszhattak a későbbi halálában.)

Mások a városban úgy tudják, S. József már kiiratkozott az ukrán lakcíméről, ami elviekben mentesítette egy darabig a behívó elől, de a visszaélések miatt az erre vonatkozó igazolásokat már visszavonták, így a mozgástere alaposan leszűkült. Az a hír is járta, hogy nem teljesen legális ügyekben működő barátai is voltak, és ebből is származhatott baja, mármint, hogy nem „spontán gyűjtötte be” a TCK, hanem valakik segítettek a toborzóknak megtalálni. Más információk azonban cáfolják ezt az értesülést, több beregszászi lakos szerint József nem kerülhetett ilyen társaság közelébe.

Az viszont biztos, hogy alaposan helybenhagyták. De mindez még nem volt elég, ugyanis a verés után másnap még kiküldték a terepre, a kiképzőtáborba, ahol láthatóan összeomlott.

Egy Facebookra feltöltött videón látható a férfi, aki ukrán egyenruhában négykézláb mászik egy katonai táborban; a videót készítők először félig nevetgélve közelítenek hozzá, mondván, „kúszik a gyík”; és kérdezik, mi van vele, mire ő nem említi a verés tényét, hanem minden sérülésére, amikor mondják neki, hogy elesett, ráhagyja, illetve vasat is emleget.

Innen, vagyis a táborból került végül kórházba – egy másik, azóta törölt videón állítólag az is látszik, ahogy az orvosok korábban kimentek hozzá megvizsgálni.

A családot végig azzal áltatták, hogy minden rendben van. A haldoklót állítólag ezután elvitték a beregszászi elmegyógyintézetbe – amit egy ideje már részben a harctéri sokkot kapott vagy megnyomorodott katonák ellátóközpontjává alakítottak át – és itt érte a halál az élete derekán járó Józsefet.

Egy másik verzió szerint a saját kérésére került az ilyenképp sérült katonákat kezelő elmegyógyintézetbe, hogy megpróbálja a pszichés beszámíthatatlansággal elkerülni a frontra kerülést, s itt egészen jó állapotban volt, egészen vasárnapig, amikor hirtelen összeomlott. Eszerint a változat szerint a halál oka vérömleny okozta trombózis, amire állítólag amúgy is hajlamos lehetett az egyébként kisportolt, rendszeresen edző férfi, más kérdés, hogy egy – vagy több – alapos verés a toborzóktól, akármilyen motivációval is, milyen belső vérzést vagy más, a halált elősegítő állapotot okozott.

Az Indexhez és a Mandinerhez is eljutott annak a kárpátaljai magyar férfinak az utolsó írásos vallomása, aki néhány nappal azután halt meg, hogy az ukrán hatóságok besorozták a hadseregbe.

Az S. Józsefként említett férfi megrendítő részleteket osztott meg arról, hogyan bántak vele a sorozáskor, milyen körülmények között kellett aláírnia dokumentumokat – és arról is, hogy mitől tartott a legjobban.

„Szombaton Beregszászon a rendőrök őrizetbe vettek, és a Hadkiegészítő Központba vittek” – áll a vallomásban. Szerinte hétfőn úgy szállították át Munkácsra, hogy semmit nem írt alá, és hivatalosan nem is regisztrálták hadkötelesként. Ott már nem hagytak választási lehetőséget. „A dokumentumokat verés hatására írtam alá” – fogalmazott.

Állítása szerint a 128. különálló hegyi rohamegységhez került, ahol hajnalban ébresztették, és egy másik helyre vitték – itt kezdődött a valódi rémálom.

– Sok más emberrel együtt egy erdőbe vittek. Vertek – főként fejre és testre. Azt mondták, ha nem írok alá valamit, »nullára visznek«. A fájdalomtól mozdulni sem tudtam. Néhány katona a sárba dobott, hogy ott aludjak – idézi a szavait a dokumentum. Egyeseket elengedtek, mást – mint őt – pszichiátriára vittek. Ott újra megjelentek a rendőrök, lefotózták a sérüléseit, és jegyzőkönyvet vettek fel.

Elmondása szerint a telefonját elvették, és azt később sem kapta vissza. Az éjszakai verés sötétben történt, így – mint írta – nem tudta megállapítani, kik voltak az elkövetők.

A vallomás végén úgy fogalmazott: „Az orvosi kezelés ellenére napról napra rosszabbul érzem magam, gyakorlatilag nincs étvágyam, nehéz mozogni. Félek, mi lesz, ha visszaküldenek azokhoz, akik majd befejezik, amit elkezdtek.”

Utolsó hivatalos nyilatkozatában konkrét jogi pontokra is hivatkozott. Az ukrán büntetőtörvénykönyv 121. cikkelye (súlyos testi sértés csoportosan vagy nemzeti alapon elkövetve), 187. cikkely (rablás) és 426-1. cikkely (a katonai szolgálatban álló személyek által elkövetett határkörtúllépés).

Az ukrán fegyveres erők Facebook-bejegyzést tett közzé az Ukrajnában meghalt magyar férfi halálának körülményeivel kapcsolatban, írja a 24. Részvétüket fejezték ki az elhunyt férfi családjának és hozzátartozóinak, ám, mint írták, szükségesnek tartották az „ellenőrzött információk” közzétételét.

A bejegyzésük szerint a férfi ukrán állampolgár, akit idén június 14-én törvényesen mozgósítottak az ukrán fegyveres erőkhöz. Az orvosi vizsgálaton alkalmasnak találták a katonai szolgálatra.

A bejegyzés szerint a férfit június 15-től kiképzésre küldték, majd június 18-án önkényesen, fegyver nélkül hagyta el a katonai egységet. Ezt követően az ukrán fegyveres erők szerint a férfi június 24-én személyesen kereste fel a beregszászi kórházat, ahol akut stresszreakciót diagnosztizáltak nála, majd átszállították Beregszászra fekvőbeteg-ellátásra. Hozzátették: a vizsgálat során nem találtak rajta testi sérüléseket.

Leszögezik: az igazságügyi orvosszakértői vizsgálat következtetése megerősíti, hogy a július 6-án bekövetkezett halál oka tüdőembólia volt, erőszakra utaló testi sérülésekre utaló jeleket nem találtak a férfin. Az ukrán fegyveres erők így visszautasítják a kényszersorozásra, rossz bánásmódra vagy az emberi jogok megsértésére vonatkozó vádakat. Egyúttal jelezték: nyitottak a körülmények átlátható vizsgálatára az ukrán jogszabályok keretein belül.