Nézzük az itt található, meglehetősen hosszú, de elolvasásra feltétlen érdemes Népszava-cikket. Idézzük (és kommentáljuk) a legfontosabb részeket. A lényeg: miután nem holmi magyarokat, hanem a különösen védett kaftánokat dobálták meg kolompárék, a zsidó fajvédő Népszavánál is betelt a pohár, igaz, nem címoldalon.

"Augusztus közepén ugyanis Liszka jegyzőjéhez kővel megdobált zsidó család állított be, akik azt kérték, hívjanak rendőrt. A kődobálók gyerekek. 8 meg 14 évesek, és amikor a zsidó temető 69 éves gondnok asszonya azt kérdezte tőlük, hogy miért? Őt miért köpik le és miért dobálják meg, a gyerekekhez tartozó felnőtt azt ordította: „Üssétek agyon!” A faluba érkező főrendőrök azt javasolták, a kődobálókat a hivatal helyezze védelem alá, ami első lépés afelé, hogy a gyerekeket a családból kiemeljék."

„Üssétek agyon!” – ez a köv. idézetnek is kulcsmondata:

"Semmi sem avval a tavalyi gyilkossággal kezdődött, amikor Szögi Lajos tiszavasvári tanár október 15-én az autójával Olaszliszka főutcájára, a Kossuthra hajtott, és a 80.-as számú ház előtt elsodort egy cigány kislányt. A kislánynak nem lett baja, ám az autót hirtelen felnőttek és gyerekek vették körül, és a felnőttek hol azt kiabálták: „Üssétek agyon!”, hol meg arra biztatták a gyermekeket, hogy fogjanak fejszét. És a tanárt, a két saját kislánya szeme láttára, tényleg agyonverték."

Úgy látszik, ez az "üssétek agyon" a helyi roma folklór része; a zarándokok örülhetnek, hogy megúszták ennyivel... A lincselés után majd’ egy évvel még mindig az "üssétek agyon!"-nál ragadtak le. Hatalmas előrelépés, nem mondom. De azért legyünk PC-k és szeressük a bűnözőket, attól majd minden meggyógyul.

,,A mi településünkön 900-an élnek, és a kisebbség száma hál’ istennek elenyésző. Egy család. Ez is sok. Mert van kilenc gyerekük, és ha még vendégek is érkeznek hozzájuk, akkor a lakosság már fél és háborog. A dolog 1989-ben lett elrontva. A szociális segélyosztással, a szocpolista védőhálóval és hogy őket mondták ki a rendszerváltás áldozatainak. Elmúlt mennyi év és felnőtt egy generáció, amelyik még életében nem dolgozott. A mi kisebbségi családunk is ilyen. Kapja a segélyt, a 9 gyerek után járó családi pótlékot, a lakásfenntartási támogatást, és persze hogy ingyen taníttatjuk és etetjük a gyerekeiket, amire a lakosság nagyon érzékeny..."

Sokszor írtunk már a jelenlegi segílyezési rendszer negatívumairól és tarthatatlanságáról. Megélhetési purdégyártás és abszolút munka/tanulás-motiválatlanság, ugyebár.

,,– A liszkai cigánysor hogyan, mikor alakult ki?

– Folyamatosan. Már a hetvenes években épült oda egy-két úgynevezett „Cs” lakás. A Dankó Pista utcában nincs putri. Mindegyik minimum kétmillió forintért és 100 százalékos állami támogatásból épült. Volt hideg-meleg padló és külső vécé. Azóta a házakat úgy lelakták, hogy párja nincs.”

Eddig ballib lapban nem igazán láthattunk a cigányokkal kapcsolatban olyant, hogy “lelakták” a számukra ingyen, adófizetői pénzből adott lakásokat. Most, hogy ezt a szélsőballib Népszava írja, el tetszenek hinni, hogy mindenhol a világon ez a helyzet? Na ja, ha fajtestvérek kerülnek veszélybe, mindjárt gyorsan fogyatkozik a zsidó-cigány szolidaritás.

“Két évvel ezelőtt a Lungo Drom helyi elnöke elhatározta, hogy a cigánytelepet, vagyis a Dankó utcát rendbe teszi. Kamionszámra vitette el a szemetet, és igaz, hogy deszkából, de minden házhoz csináltatott egy pottyantós vécét. Addig tartott, amíg a hideg idő be nem állt. Akkor gyújtóst csináltak belőle."

Kíváncsiak vagyunk, a Nyírmihálydiba – szintén adófizetői pénzből – vett, és a helyi, amúgy havi 670 ezer Ft-et zsebrerakó cigányvezetők által azonnal megdézsmált budik meddig vannak egyben.

Szobába szarnak

,,– Úgy élnek az olaszliszkai cigánysoron, hogy nincs mindenütt vécé?

– Úgy. Hogyne tartanánk járványtól, de hetente építsek vécét? Az iparűzési adóból hétmillió forint jön be, a kommunálisból másfél. Annyi ez, mint halottnak a csók. Én nem akarom szabályozni, ki hány gyereket szüljön, de szabad-e 6-8 gyereknek abba a mérhetetlen szegénységbe beleszületnie, ami itt, Olaszliszkán, a Dankó Pista utcában van vagy Tiszakarádon a József Attila utcában vagy Taktaharkányban… Járt Borsodban? Akkor láthatta, mivé lettek az egykor virágzó kistelepülések. 80-90 százalékban cigányok lakják. Tizenhét éve vagyok polgármester, amikor elkezdtem, azt gondoltam, keményebb világ jön. De mióta ez a kurva nagy demokrácia ránk szakadt, azóta jönnek, csapkodnak, káromkodnak, és a rend felborult."

Legalább országos szinten lenne egyetlen egy üdítő kivétel, de úgy néz ki, mindenhol ez megy. A “hetente kell nekik WC-t építeni” kitétel meg különösen teszett.

“– Vannak, akik valóban borzalmas higiénés körülmények között élnek. Nincs vécéjük vagy egy szobát használnak annak. Vagy kimennek a ház mögé."

Bizony, ennek máshol is hagyományai vannak,nem csak Nyírmihálydiban, ill. Istvándiban. Az cikk szókimondása különösen tetszett: egy szobát neveznek ki WC-nek. Hihetetlen és elképesztő.

“– A tavalyi gyilkosságot a gyerekek kibeszélték, feldolgozták?

– Ami számomra döbbenetes volt, az az érzelemmentesség. Holott ide azok a gyerekek is járnak, akik a gyilkosságnak közvetlen szemtanúi voltak. Illetve ide jár az a kislány is, akit az autó elsodort. Azt hittem, jobban fogják sajnálni a tanárt. Hogy a jogos és jogtalan kérdése tisztább lesz. Nem sokkal a tragédia után a faluban történt egy másik baleset is, melynek során roma fiatalok sérültek meg: autóval nekirohantak egy oszlopnak. A gyerekek körében a sajnálat egyértelmű volt. A tavalyi tragédia után valami nagyon fontos dolog elmaradt. Az olaszliszkai közösség a gyilkosságot máig nem dolgozta fel. Szakembereket kellett volna hívni, mert így mindenki a saját közösségében tombolta ki magát.”

Tehát: amíg a lincselés értelmetlensége, brutalitása hidegen hagyta a cigány gyerekeket, a balesetet szenvedett cigányokat egyértelműen sajnálták. Vesd össze a Magyar Hírlapban a lincselés után megjelent füstös-véleménnyel: “Nem kár érte – végül is, csak egy magyar volt.” Ugye a cigányok egyáltalán nem rasszisták..

 "Nekem a gyilkossággal kapcsolatban is az a felfoghatatlan, hogy elkövették tíz-tizenöten, huszonöt-harmincan meg nézték. És egy se akadt, aki azt mondta volna, ugyan, hagyjátok már azt a szerencsétlen embert."

A nonpluszultra. A fajvédők előszeretettel nyomják a dumát, hogy hazugság Szögi Lajos lányainak, ill. a Magyar Hírlapnak rögtön az első helyszíni tudósításának azon állítása, miszerint kivétel nélkül minden jelenlevő cigány buzdította a lincselőket. Nos, ezt most más szájából is hallhatták. Igen, minden egyes jelen levő cigány bűnös és legalábbis pszichikai bűnsegéd.

Kuruc.info kommentár: érdekes, hogy újabban a balodali médiumok egyre nyíltabban és cseppet sem a liberális jogvédőktől megszokott stílusban írnak a cigánykérdésről. Régebben ilyen cikkek nem jelenhettek meg, mint ez. De legalábbis sokkal inkább a másik oldalra volt jellemző. Nyilván persze azért, mert most nem a kiirtásra ítélt magyarok, hanem néhány kaftán a cigányterror tárgya. Amennyiben Olaszliszkán egy zsidót mészároltak volna le, talán már izraeli harcigépek is érkeznek a térségbe..

Bújkál bennünk a kisördög: nem kizárt, hogy mivel a politika a cigányokat csak eszközként használja fel, ezért amikor az általuk okozott problémák meghaladják a tőlük származó előnyöket, a politika rögtön leveszi róluk a kezét. Ezt azért a cigányságért aggódóknak jobb lenne szem előtt tartaniuk – az inga visszalendülésével együtt járó pofáraesés elkerülése végett.

Végül, a szokásos kettős mércét sem árt hangsúlyozni. Ez a zsidó-dobálás vajon miért nem kapott nagyobb sajtóvisszhangot? Ha pl. bőrfejűek, vagy más "kiszemelt" célcsoport követte volna el, ettől zengett volna hetekig a tévé-rádió-újságok... Nem nehéz elképzelni, milyen kínos lehetett ez a szerkesztőknek, mérlegelniük kellett két babusgatott népük közt, vége. Mert ugye zsidókat dobáltak meg, azt a címoldalon szokás lehozni. De a cionisták végül csak lehozták, maguk felé hajlott a kezük és még a cigány szót is leírták a cikkben.