2006-os cikkünk, 2009-es előszóval bővítve (három éve is újratöltöttük, mégsem tanultak belőle a Corvinus-vezetők - gondolhatnánk, de a valóságban nagyon jól tudják ők is, miről van szó, csak éppen nem merik kimondani az ugyancsak belterjes zsidóktól való félelmükben):
A sok debil kisretek a szándékos magzatkárosítás mellett azért is jön a világra, mert a cigányság körében nem kivételes, hanem általános, a többségre jellemző jelenség a vérfertőzés. Nem véletlen, hogy gyakorlatilag sem értelmiségük, sem történelmük és saját kultúrájuk, a bűnözésen kívül semmit sem tettek le az asztalra, a világon sehol.
A magaskultúrájú hinduk, akiknek mitológiája vészhozó varjakhoz hasonlítja kolompárékat, érthető okokból elűzték őket (ezért IS hamis a kiválóan képzett értelmiséggel bíró indiaiakat, pláne az ügyvédként dolgozó Mahatma Gandit a cigányokkal rokonságba hozni), így jelentek meg Európában kb. 600 éve. Egy egyetemi tanulmány megállapítja: baranyai falvakban például az előemberek 62%-a beltenyésztett. Ezeket is, mint az orknépesség 99%-át nekünk kell eltartani, legalábbis a rendszerváltásig. Addig, MSZP-SZDSZ vagy Zsidesz lett légyen is hatalmon, állami támogatással, az adónkból szaporítják, tenyésztik a rablógyilkos élősködőket. Alább korábbi slágercikkünk, újratöltve.
* * * * * * * *
Az uszító cigányfajvédők, az emberölőket, rablókat, tolvajokat védelmébe vevő Gyurcsótány, Bajnai, Draskovics, Mohácsi, Orbán Vitya, Horn Gabi, Horváth Aladár, Sólyom (igen, a bűnpártoló köztársasági elnök is vehemensen tagadta az elmúlt években az igazságot, Kolompár Orbán cigány maffiavezért és bandáját fogadta, pátyolgatta, miközben a megtámadott Jobbikot, Gárdát nem volt hajlandó, tehát közvetve, az orkok bátorításával az ő kezéhez is vér tapad) és a többi hasonszőrű hulladék kedvéért felelevenítjük a tényeket.
Többek közt az alábbi magyar falukutatás is megállapítja,: a buckalakók körében elterjedt (62%-os) a vérfertőzés (egyéb "nyalánkságok" mellett). A beltenyészet pedig egyik oka a bűnözésnek, élősködésnek - amit pluszsegéllyel jutalmaz a rezsim a zsebünkből, szó szerint szaporítva a cigányt. Mellékesen: elég olvasgatni a bűnügyi híreket, vagy arra emlékeztetni, hogy a zámolyi lincselő horda vezérét, Krasznait - többek közt - kiskorú rokon megrontásán kapták. 2006-os és 2007-es cikkünk követekezik.
A cigánybűnözést Olaszországtól Finnországig és az USA-ig sok-sok állam regisztrálja, Sólyom és sleppje tehát hazudik, uszít és rasszista alapon éppen a magyarság alkotmányos jogait, úgy mint a nyugodt élethez, létbiztonsághoz való jogát veszélyezteti, amikor nem a 80 éves bácsikat, néniket különös kegyetlenséggel, rendszeresen lemészárló kolompárhordák, hanem az ellenük tenni kívánó, törvénytisztelő hazafiakat gyalázza. Miért nem kér tőle a Gárda a cigókhoz hasonlóan kihallgatást és tárja elé a tényeket? Persze nem fogadná őket, ami újabb botrányt jelentene: Sólyom faji alapon válogat? (Nem is fogadta őket - a szerk.)
Archív cikkünk, 2006. szeptember 26.:
Ha már úgyis a nyírmihálydi sz@roscigányok miatti Hepatitis A-ról beszél az ország, nézzünk egy témába vágó, 2006. szeptember 12-i hírt. Nem sikerült elszigetelni a két lábon járó bacilusgazdák "áldását". Alább egy tudományos JPTE-tanulmányból idézünk, amelyből kiderül: Fletó és Horn Gabiék kedvencei, kórokozó kisebbségi barátaink, az istvándi oláhcigányok jelentős része tetves, bélférges, dögöt eszik, analfabéta és vérfertőzésben él. "Nyilván" a horthyfasiszták és a Kuruc.info előítéletei miatt.

"Fertőző májgyulladás Istvándiban (Somogy megye) - nem tudták a falu határain belül tartani a járványt. A falubeliek közül négyen betegedtek meg péntek óta. Ugyancsak pénteken egy kislány is kórházba került, aki nem Istvándiban lakik, de ott kapta el a fertőző májgyulladást egy családlátogatás alkalmával. Az új betegekkel együtt eddig összesen 56-an kapták el a fertőző májgyulladást. A kaposvári kórház fertőző osztályán most 11 beteget kezelnek hepatitis "A"-val, köztük a kislányt.
 
Az orvosok egyelőre nem árulják el, honnan származik a kislány. Annyit lehet róla tudni, hogy másfél hónapja, vagyis a járvány kitörésekor járt szüleivel Istvándiban. Pénteken jelentkeztek az első tünetek nála, állapota most kielégítő. Nem kizárt, hogy a családjában más is elkapta a fertőzést - tudta meg a Független Hírügynökség Papp Erzsébettől, a kaposvári kórház fertőző osztályának főorvosától.
 
A járvány miatt Istvándiban és a szomszédos Darányban az elmúlt hetekben több mint 700 embert oltottak be hepatitis "A" ellen. A járványt feltehetően az okozza, hogy Istvándiban a helyiek egy része ("Nyilván" a fehéremberek - a szerk.) nem tartja be az alapvető higiénés szabályokat. A fertőzés gócpontját jelentő két utcában a legtöbb háznál csak az udvarban van vezetékes víz, fürdőszoba és vízöblítéses WC viszont nincs.

A járvány tovább terjedése megelőzhető lenne egyszerű, fertőtlenítőszeres kézmosással, ezért a településen a tisztiorvosi szolgálat fertőtlenítőszereket osztott, és az iskolai kézmosókhoz is felszerelték a speciális anyagot tartalmazó tartályokat. A járvány megfékezését nehezíti, hogy a vírus lappangási ideje 50 nap, vagyis még jelentkezhetnek új betegek."

Hogy tisztában legyünk Istvándi etnikai összetételével és a (putris)cigányság ottani életmódjával, nézzük ezt a tudományos tanulmányt - ma már aligha jelenhetne meg, mert a cigányfajvédők betiltatnák. 1994-es. Összefoglalva a következőt állítja a település etnikumáról:

1. vérfertőzésben élnek
2. tetvesek
3. bélférgesek (szó szerint kutyaszarban hemepergnek)
4. dögöt esznek
5. a felük analfabéta
6. kb. a harmaduk visszamaradott (a vérfertőzés, megrontás miatt)

Másfél oldal a tanulmányból szemléltetésképpen


Nézzük a gyereknevelés kérdését:

A cigánycsalád belső ügyének tekinti a gyermekek nevelését, és még mindig bizonyos kételyekkel fogadja a család életébe való betekintést. Ennek ellenére ma már többen óvodába adják gyermekeiket. Ennek egyik oka szociális jellegű: az ingyenes vagy részben ingyenes étkezés, rendszeres nevelési segély, amelynek odaítélésében nagy szerepük van az óvoda gyermekvédelmi felelőseinek.  

Több éves megfigyelésünk az, hogy az óvodába nem járó cigány gyermekek rendszertelenül élnek. A nap nagy részét felügyelet nélkül az utcán töltik.

Jellemző szokás a tetoválás is. Előfordult már óvodás gyermek kézfején is. Ezzel akarta biztosítani az apa azt, hogy míg ő börtönben van, a gyermek ne felejtse el őt.    

100 cigányasszonyból 44 ismeri és alkalmazza a fogamzásgátlást, 55 egyáltalán nem alkalmazza, 1 nem is hallott róla. (védőnők felmérési adata) Oláhcigány szülők úgy tartják ma is, hogyha már megfogant, meg is szülik. Elmondásuk szerint orvoshoz elmennek, a védőnői felügyeletet elfogadják, kevés kivétellel azonban ugyanúgy élnek, mint a terhesség előtt. Cigarettáról, italról, rendszertelen táplálkozásról nem mondanak le.

Tetvesség, férgesség:

A rendszeres tisztálkodást nem ismerik, gyakori náluk a fejtetvesség. Szinte kivétel nélkül minden gyermek bélférges, ugyanis amelyik nem otthon szerzi be, az a másiktól kapja el fertőzés útján. Körforgás. A családok elmaradhatatlan tartozéka a kutya, a bélférgesség leggyakoribb okozója. Ürülékével szennyezi a tenyérnyi udvart, amit nem takarítanak össze. A telepszerű házaknál árnyékszék nincs, ez a fertőzés másik forrása. Ezért a bélférgesség csak időszakosan irtható ki, mert állandó az újrafertőzés. Rendszerint együtt alszanak a kutyával, macskával, főleg a gyerekek.

Nézzük a vérrokonság, belterjesség, vérfertőzés és ezek következményeinek, valamint az analfabetizmusnak a témáját. 62%-uk a rokonával kefél.

A vérrokonság a vizsgált 24-ből 15 családnál fordult elő, ez 62,5 %. 9 családban vidékről hozott magának feleséget a férj. Rendszerint unokatestvér unokatestvérrel kötött házasságot, de előfordult testvér és féltestvér és egyéb variáció is. Egyik legkirívóbb eset, a 13. sz. családnál, ahol a házasok anyáról testvérek.  

A családok 25 %-ában fordul elő szellemi, 29,17 %-ában testi fogyatékos.  Tehát majdnem minden rokonházasságra esik valamilyen fogyatékos. Újabban a szülők haza sem hozzák szülés után az olyan gyermeket, amelyiknek úgynevezett „hibája” van. Vagy ha igen, addig üldözik, kínozzák őket, míg vissza nem veszik tőlük. Az ilyen gyermekek még szörnyűbb helyzetben vannak, mert saját fajtájuk gyötrését kell elviselniük. Mindenre felhasználhatók. Főként lopásra. Analfabéta a családok 54,7 %-ában van. Ebben az adatban az, aki minimális szinten tud írni, olvasni - álanalfabéta - nincs bent. Számolni valamivel jobban tudnak (A gyakorlat - a pénz - tanítja meg őket.)

Közismert, hogy segélyosztás után elqrják a pénzüket drága italra, játékgépre és méregdrága kajára. Nézzük, mit ír erről a tanulmány:

Rendszerint fizetéskor történik a nagy bevásárlás, ami abból áll, hogy megvesznek a családok nagyságától függően 50-100 kg zsírt. Mást ilyen nagy tételben nem. Ugyanis ha már semmi más sincs a háznál, ez a biztonsági tartalék. Különben, ha pénzük van, mindent megvesznek. Nem számít, hogy 30 Ft a saláta, 300 Ft a paradicsom (Kuruc.info: a tanulmány 1994-es, ilyen szemszögből nézzük az árakat – az akkori 300 Ft ma kb. 1500-2000 Ft-nak felel meg). A 3. kategóriában élők nagyon kevés ételféleséget ismernek. Burgonya, hús (sütve vagy pörköltnek készítve), bab, hagyma, káposzta és a cigánykenyér váltakozva. A cigánykenyér (punye) úgy készül - rendszerint akkor, ha nincs pénzük -, hogy a lisztet, sót, sütőport összegyúrják, és kelesztés nélkül kisütik. Ezt zsírral, vagy anélkül eszik. Szerintük nagyon jóízű, édes, és nem savanyodik meg. Szerintem olyan, mint a tapló, sárgás színű és lapos, de semmi esetre sem étvágygerjesztő. Fizetés utáni napokon azért hiányzik a legtöbb gyerek, mert ki akarja használni azt a viszonylagos jómódot, ami pár napig tart. Ha eljön iskolába, mindenről lemarad. A gyerekek annyira nem szoktak hozzá a változatos étrendhez, hogy amit nem ismernek, azt a napköziben sem eszik meg. De amit igen, azt pillanatok alatt szinte behabzsolják. Ki kell nekik mérni az adagot, akkor is folyton azt lesik, kinek jutott több. Döbbenetes, pedig mindennap látom.

Gyermeknapra a gyerekek számára szendvicset készítettünk, amelyre téliszalámit tettünk. Nagy megdöbbenésünkre a cigány gyerekek kivétel nélkül eldobták. 10-15 pohár málnát megittak fejenként, mintha az eddigi hiányt akarták volna pótolni. A kenyeret, üdítőt ismerték, de ezt a fajta szalámit nem. A legtöbb családban csak egyszer főznek, többnyire délután vagy este. Reggel a gyerekek éhesen jönnek iskolába, képtelenek figyelni, és állandóan azt kérdezik: mikor lesz nagyszünet.

Összetartozásuk jele, hogy titokban elhozzák a repetának kért kiflit, kenyeret, hogy a másik társuk éhségét enyhítsék. Ilyenkor elbújnak valahová, és megosztoznak. Akinek meg nem jutott, az árulkodik. Az éhező gyerekek rengeteg vizet isznak, azzal csillapítják éhségüket. Az ilyeneknek fáj a gyomra, leesik a vércukorszintje, ezért fáj a feje, képtelen figyelni, tanulni.

Nézzük, hogy megy a dögfőzés a Gyurcsótány által Kínában dicsért kalányosoknál:


Elmesélték, hogy a dög kárnyét rendszerint úgy sütik, vagy esetleg főzik, mert akkor „kimegy belőle a baj” (Nem fertőz.). Összetartozásuk jele: ha valaki egy 100 kg-os döglött disznóhoz jut - azt nyilván nem tudja egyszerre megenni - szétosztja a családok között, gondolván arra, hogy ha majd másnak lesz, ő is kap belőle. A saját íratlan törvényüket betartják. Ha nem tudják megperzselni, nem esnek kétségbe, megfejtik. A baromfiakat pedig megnyúzzák, ha nincs forróvíz. Ma is szokás náluk, hogyha jó az idő, kint az udvaron két téglára keresztbe tesznek egy régi tűzhelylapot, és azon főznek. Gyakran sütik a húst parázson (Ez nem ugyanaz, mint a nyárson való sütés.). Elhullott állathoz bőven hozzájutnak, mivel van a faluban háztáji sertéshízlalás. Rendszerint pénzért veszik meg, „nagy titokban”, ezért tudja mindenki. Más esetben elmennek a falu határán lévő dögkúthoz, és onnan hozzák haza. Mivel a dögkút kb. 12 méter mély, kivágnak egy jó magas fenyőfát. A lombos ágakat fejszével levagdossák, úgy, hogy 30 cm-es csonkok maradjanak meg, arra a talpuk ráfér. A fenyőfa alsó végét kihegyezik, hogy álljon bele a földbe, és ne csúszkáljon. Ezen aztán - mivel a fenyőfaágak sűrűn helyezkednek el - könnyű szerrel közlekednek le és fel.

Ha nagy a disznó, lent darabokra szedik és kötélen felhúzzák, ha kisebb, akkor hurkot tesznek a nyakára és úgy. A kisegítő személyzet pedig egymástól meghatározott távolságra őrködik.

A zárszó: a tanulmány idézi a községi polgármestert:

Istvándi lakosainak száma 780, ebből 300 cigány (Kuruc.info: a tanulmány 1994-es; azóta az arányok – a fehérek kárára – valószínűleg még tovább romlottak). A cigányság jelenlegi helyzetének társadalmi okai vannak. Hiba volt mindent az öntudatra építeni, s hogy a törvények betartása majd megoldódik magától. Erőszakkal szétrombolták a jó faluközösségeket, a közös érdekeket, amelynek mély történelmi gyökerei voltak. Mintha egy nagy család hullott volna szét. Nincs összetartó erő. A falvak mind kisebbre zsugorodnak össze. A legtöbb kis falura jellemző, hogy olyan, mint egy cigánytelep. A mienk főleg az. A betelepítéskor akaratuk ellenére ragadtuk ki őket a környezetükből, s ez most megbosszulta magát. Minek dolgozzon, minél jobban tud sírni valaki, annál több segélyt kap. A cigány számára nem büntetés a börtön, hanem üdülő, hiszen saját maguk mesélik el, nem kitalált.

A családját meg tartja az állam. Sajnálatból? Kötelességből? Humanitásból? A közbiztonság egyenlő a nullával. Ki merné azt megtenni, hogy elfoglalja más tulajdonát, beköltözzék más házába, és nincs rá jog, törvény, hogy ne tegye! Az önkormányzati szervek tehetetlenek. Kinek jó ez, hogy csak ebben az egyetlen egy faluban hány gyerek nyomorog, éhezik, és még fog is, ki tudja meddig. Kínában meg tudták oldani a születésszabályozást. Itt miért nem? Mennyivel humánusabb dolog az, hogy 20 éve nézzük tehetetlenül, hogy süllyednek mind.

Mert én pontosan 15 éve már annyiszor és annyi helyen elmondtam ezt, szóban, írásban, fórumokon. Sohasem történt semmi. Az egyik cigány be tud illeszkedni, akkor a másik miért nem. Nézzük tehetetlenül, hogy évszázados szokásaikhoz híven vegetálnak. Mert ez nem élet. Nem kellenének ide drasztikusabb módszerek. Legyen a cigányságnak gazdája, szép szóval, következetes szigorral, lehessen őket féken tartani. A munka pedig mindenki számára legyen kötelező. Ki lehet számítani, hogy egy börtönbe lévő családapa családja, ha két évre bezárják, s nincs kereső, ráadásul 7 gyerek apja, mibe kerül ez az államnak. Vagyis nekünk, mert ráadásul a mai nehéz gazdasági helyzetben, az ellenszenv és gyűlölet fokozatosan növekszik, félő, hogy nem sokáig nézik jó szemmel. Mindenki igyekszik elköltözni. És mi lesz a cigánysággal, ha teljesen magára marad? Jó nem, az biztos.

A Romológiai Alapismeretek szerkesztőbizottságának listája (látható, nem utolsó "neonácikról" van szó):
Dr. Gémes Balázs néprajzkutató muzeológus
Dr. Horváth Mihály az orvostudományok kandidátusa
Dr. Komlósi Ákos egyetemi adjunktus
Dr. Meleg Csilla a szociológia kandidátusa
Dr. Papp Gyula nyelvtanár
Dr. Várnagy Elemér a neveléstudományok kandidátusa
Sorozatszerkesztő: Dr. Várnagy Elemér
Technikai szerkesztő: Ambrus Attila József
Készült az Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért támogatásával
Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Pedagógiai Tanszék
Kuruc.info - Arppi S. - Egei