Zákány túlbuzgó, idióta polgármestere deviáns életmódú (a cikkből is kiderül, elkocsmázzák a segílykét) cigányokat akar betelepíteni a település központjába.
Az elképzelés, érthetően, nem tetszik az embereknek – ugyan, ki akarna a szomszédjába vagy akár az utcájába egy jó nagy bűnöző, de legalábbis deviáns életvitelű családot.
Az alább idézett két cikkből (az első az újabb; a második 15-én kelt) kiderül, hogy cigányaink, akiknek most új házakat veszünk ötvenmillióért (bagatel, ugye – miközben negyvenmilliós “megtakarításért” zárnak be két börtönt, azaz eresztenek ránk még több cigóbűnözőt) saját maguk felelősek jelenlegi ingatlanjuk életveszélyessé válásáért. Gyengébbek kedvéért: elhordtak belőle minden mozíthatót, kivéstek a falból mindent. Ahogy szoktak.
Az első, újabb cikk: Banki kamat szorítja bontásra a zákányiakat a cigánysoron
Zákány | Felbolydult méhkashoz hasonlít Zákány. A hétfőI falugyűlésen jelentették be, hogy az önkormányzat szegregált lakókörnyezet felszámolására 50 millió forintot nyert pályázaton. A falugyűlésen részt vevők kinyilvánították nemtetszésüket. Tóth Judit polgármester kedden – megromlott egészségi állapotára hivatkozva – lemondott, s ezt tette Tóthné Aradi Valéria képviselő is.
Baróti Zoltán képviselő elmondta: a faluvezetés úgy döntött, hogy kérdőíven tudakolja meg a lakosság véleményét. Ám ha nem használják fel a pénzt, a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével kell visszafizetniük. A kamat két hete ketyeg, s napi 21 ezer forintot jelent.
– Ők isszák meg a levét – intett a fejével alkalmi segítőnk a romák lakta házak felé. Rajtuk csattan az ostor, ellenük fordult a falu népe. (Kuruc.info: tetszettek volna beilleszkedni és nem bűnöző életmódot folytatni, akkor nem utálna benneteket mindenki és elfogadnák, hogy beköltöztök közéjük…)
Tizenhárom sínpáron vezet át az út a házakig, ha nem akarunk kilométernyit kerülni, itt téblábolunk, hogy épségben átjussunk.
A faluból jövünk, ahol sok mindent beszélnek az ötvenmilliós pályázat kapcsán. Ismeretes: hétfőn este falugyűlésen jelentették be, hogy az önkormányzat a szegregált lakókörnyezet felszámolására ötvenmillió forintot nyert pályázaton. Négy lakást lebontanak, lakóit a faluban vásárolt házakba telepítik. A házak nem kerülnek a tulajdonukba, az önkormányzat szociális bérlakásai lesznek. A benne élők kezdetben nem, de később bérleti díjat fizetnek. Somogyban ez az egyetlen ilyen elnyert pályázat.
A falugyűlésen elszabadultak az indulatok: milyen jogon kapnak házat az államtól éppen ők, ha más nem? Pláne, hogy meg sem érdemlik, mert nem úgy élnek? Mi lesz, ha nem tudnak beilleszkedni, vagy fizetni a lakbért? A nyertes pályázat apropóján számos kérdés is felmerült a képviselő-testülettel s a helyi Megoldás Alapítvánnyal kapcsolatban, amiről beszélnek az emberek, s amelyekre a következő időszak vélhetően hiteles választ ad.
A megszólítottak névvel nem nyilatkoznak, egyik beszélgetőpartnerünk azonban indulatosan mondja: itt játékgépezett még az előbb az egyik roma fiatalasszony, aki házat fog kapni.
– Sokan kevesebből élnek, nekünk ki segített? Van, aki most oda kiköltözött, hogy ő is kapjon lakást. Különben meg, ha a sajátjuk, miért nem tartják rendben? Ők tehetnek róla, hogy idáig jutottak. Amíg „parasztoké“ volt, rendben tartották. Amúgy a többi cigány is fel van háborodva – sorolja az asszony.
A vasúti sínpárokon átjutva felnőttek és kisgyerekek csoportja álldogál. Beszédesek és tanácstalanok.
– Nem voltunk ott a falugyűlésen, nem akartuk szemtől szembe hallani, de mesélték, mi történt – mondják. S azt is: fáj az embereknek, hogy rajtuk segíteni akarnak.
Csonka József, az egyik lakó a vasúton dolgozik. Azt mondta: örültek a nyertes pályázatnak, de mára elillant a jókedvük. Azt remélték, ha már a sajátjukból elmennek, még az unokáik is a kapottban lakhatnak, de erre nincs garancia. Nem kaptak egyértelmű tájékoztatást a lakbérről sem. Talán csütörtökön, ha megérkezik a mentor.
– Az emberek nem szeretnék, hogy a szomszédjukba roma kerüljön – vette át a szót Orsós Tünde. Aztán egy idősebb asszony odaszólt neki: – Ki ne menjetek a sajátotokéból! Mi lesz, ha nem tudtok fizetni lakbért a 28 ezer forintos segélyből?
Csonka József szerint a támadások kereszttüzébe kerültek, pedig azelőtt sose volt ilyen probléma, romák és nem romák békességben éltek egymással. Most fujjogatnak, pedig a cigányok is emberek. (Kuruc.info: haha) – Miért nem a békesség a fontos? – kérdi a fiatalember.
Felvetjük: igaz-e a kocsmázás? A jelenlevők úgy reagálnak: ezt az irigység miatt találták ki néhányan. (Kuruc.info: na persze, a szentéletű cigányok. Higgyük is el.)
A másik ház előtt két asszony csalamádénak valót szel télire. Előkerül Orsós Imre is, a családfő. 35 évig a vasúton dolgozott, a nyugdíjából élnek. – Ezeket a fákat én ültettem – mutatott körbe a férfi. – A májusi cseresznyétől folyamatosan terem gyümölcs. Több mint két hold földem van. Adjam oda egy zsebkendőnyi kertért, és még bérletet is fizessek? Ha meg nem tudok fizetni, mehetek hajléktalannak a bokor mellé? Megvenni nem tudom az új házat, nem adnának hitelt. Ez a sajátom. Téglából épült, van istálló és tyúkól is. Egy felújítással helyre lehetne pofozni, új tető, csatorna kellene, adnának inkább ahhoz segítséget. Megutáltattak minket a faluban. „Mi van, büdös cigány, vesznek neked házat?”, kérdezték tőlem. Mire én: nem kértem, nekem van házam. Eddig nem volt itt ellentét. Elfogadtuk: szegénynek születtünk, szegénységben élünk, szegényen halunk meg.
Az előzménycikk:
Balhés falugyűlés: a kocsmában maradtak az érintettek
Keddre csillapodtak ugyan az indulatok, és többen belátták: téves információk alapján hőzöngtek, ám hétfőn este meglehetősen viharosra sikeredett a falugyűlés Zákányban.
Az önkormányzat szegregált lakókörnyezet felszámolására ötvenmillió forintot nyert pályázaton. A vasút mellett, 12 sínpáron átgyalogolva lehet megközelíteni a négylakásos komplexumot, az ott élők áttelepítése a cél. A lakásokat felszámolnák, a telek az önkormányzaté lenne. A lakók számára a faluban vennének házakat, amelyek a továbbiakban az önkormányzat szociális bérlakásai lennének, a benne élők bérleti díjat fizetnének. Egy-egy lakásra 3, 5-4 millió forint jut.
Somogyban ez az egyetlen hasonló elnyert pályázat. A program levezénylésére összeállna egy menedzsment, az ő dolguk lenne a lakók utógondozása is. Minderről a falugyűlésen adott tájékoztatást Tóth Judit polgármester. Azt mondta: aki nem járt az említett lakásoknál, el sem tudja képzelni a környezetet.
– Ezek az emberek köztünk élnek, gyerekeik itt járnak iskolába – mondta Tóth Judit. Ha a házaik lakhatatlanná válnak, vagy bármi történik, az önkormányzat köteles gondoskodni a lakókról. Most az állam adja a szükséges pénzt, s ha nekünk nem kell, más településé lesz. Bízunk abban, hogy aki lakáshoz jut, az megbecsüli.
A polgármester utolsó mondatainál nevetés harsant, aztán Horváth György azt mondta: az ott élők tehetnek róla, hogy eddig jutottak. A férfi szerint a pályázat beadása előtt a lakossággal kellett volna egyeztetni, s ez a testület egyébként sem alkalmas a vezetésre.
Szabó Attila azt firtatta: miért nem jöttek el az érintettek? Egy nő erre azt felelte: ott ültek a kocsma lépcsőjén, amikor mások jöttek a falugyűlésre.
– 25 évig kellett spórolnom, hogy legyen házam – vetette közbe egy férfi. A pályázatot vissza lehet adni, ahonnan jött? – kérdezte.
A mintegy 100-150 fős hallgatóságból felszólalók többek között azt mondták még: sok ember van a faluban, aki kevesebből él, mint az érintettek, mégsem kapnak lakást. Előbb munkahelyet kéne teremteni, hogy dolgozzanak valahol, s egyáltalán, ki garantálja, hogy a kapott házukat rendben tartják? A helyi Megoldás Alapítvány szociális programjára utalva elhangzott: akik vető krumplit kaptak, inkább megették, a gyümölcsfáikat meg hagyták elszáradni, pedig ezt is az adófizetők pénzéből adja az állam.
– Ezek a lakók vannak diszkriminálva – mutatott a hallgatóságra egy ember.
Horváth György felvetette: népszavazást kezdeményez, ha a projektet meg akarja valósítani az önkormányzat.
– Az ötvenmillió forint rendelkezésünkre áll, ha nem használjuk fel, a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével kell visszafizetnünk – reagált a polgármester. (Kuruc.info: akkor kellett volna gondolkodni, amikor igényeltétek, nagyeszű...)
Máthé István képviselő kijelentette: ha ilyen nagy az ellenállás, újra kell tárgyalni a programról. Ha pedig az elutasítás mellett döntenek, javasolni fogja, hogy a kamatos kamatot a képviselők a tiszteletdíjukból adják össze.
Jankó Szabolcs alpolgármester kifejtette: nem véletlen, hogy ez a projekt 2010 májusában ér véget... A hallgatóság felé kilátásba helyezte, hogy Zákány az országos médiumok figyelmének középpontjába kerülhet, amikor kamerák előtt kell vállalni a véleményeket.
Amikor a résztvevők közül néhányan a faluvezetés munkáját kifogásolták, Tóth Judit azt mondta: felajánlja lemondását, ha úgy gondolják, nem jól végzi a dolgát. Hozzátette: Zákány szinte az egyetlen a környéken, amely hitel nélkül működik, és polgármestersége idején számos fejlesztés megvalósult.
– Tudom, a társadalmi elégedetlenség hangja ez – tette hozzá a polgármester.
László Piroska jegyzőtől megtudtuk: a település első embere hivatalosan nem nyújtotta be a lemondását. A képviselők újra tárgyalnak a témáról.
Az elképzelés, érthetően, nem tetszik az embereknek – ugyan, ki akarna a szomszédjába vagy akár az utcájába egy jó nagy bűnöző, de legalábbis deviáns életvitelű családot.
Az alább idézett két cikkből (az első az újabb; a második 15-én kelt) kiderül, hogy cigányaink, akiknek most új házakat veszünk ötvenmillióért (bagatel, ugye – miközben negyvenmilliós “megtakarításért” zárnak be két börtönt, azaz eresztenek ránk még több cigóbűnözőt) saját maguk felelősek jelenlegi ingatlanjuk életveszélyessé válásáért. Gyengébbek kedvéért: elhordtak belőle minden mozíthatót, kivéstek a falból mindent. Ahogy szoktak.
Az első, újabb cikk: Banki kamat szorítja bontásra a zákányiakat a cigánysoron
Zákány | Felbolydult méhkashoz hasonlít Zákány. A hétfőI falugyűlésen jelentették be, hogy az önkormányzat szegregált lakókörnyezet felszámolására 50 millió forintot nyert pályázaton. A falugyűlésen részt vevők kinyilvánították nemtetszésüket. Tóth Judit polgármester kedden – megromlott egészségi állapotára hivatkozva – lemondott, s ezt tette Tóthné Aradi Valéria képviselő is.
Baróti Zoltán képviselő elmondta: a faluvezetés úgy döntött, hogy kérdőíven tudakolja meg a lakosság véleményét. Ám ha nem használják fel a pénzt, a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével kell visszafizetniük. A kamat két hete ketyeg, s napi 21 ezer forintot jelent.
– Ők isszák meg a levét – intett a fejével alkalmi segítőnk a romák lakta házak felé. Rajtuk csattan az ostor, ellenük fordult a falu népe. (Kuruc.info: tetszettek volna beilleszkedni és nem bűnöző életmódot folytatni, akkor nem utálna benneteket mindenki és elfogadnák, hogy beköltöztök közéjük…)
Tizenhárom sínpáron vezet át az út a házakig, ha nem akarunk kilométernyit kerülni, itt téblábolunk, hogy épségben átjussunk.
A faluból jövünk, ahol sok mindent beszélnek az ötvenmilliós pályázat kapcsán. Ismeretes: hétfőn este falugyűlésen jelentették be, hogy az önkormányzat a szegregált lakókörnyezet felszámolására ötvenmillió forintot nyert pályázaton. Négy lakást lebontanak, lakóit a faluban vásárolt házakba telepítik. A házak nem kerülnek a tulajdonukba, az önkormányzat szociális bérlakásai lesznek. A benne élők kezdetben nem, de később bérleti díjat fizetnek. Somogyban ez az egyetlen ilyen elnyert pályázat.
A falugyűlésen elszabadultak az indulatok: milyen jogon kapnak házat az államtól éppen ők, ha más nem? Pláne, hogy meg sem érdemlik, mert nem úgy élnek? Mi lesz, ha nem tudnak beilleszkedni, vagy fizetni a lakbért? A nyertes pályázat apropóján számos kérdés is felmerült a képviselő-testülettel s a helyi Megoldás Alapítvánnyal kapcsolatban, amiről beszélnek az emberek, s amelyekre a következő időszak vélhetően hiteles választ ad.
A megszólítottak névvel nem nyilatkoznak, egyik beszélgetőpartnerünk azonban indulatosan mondja: itt játékgépezett még az előbb az egyik roma fiatalasszony, aki házat fog kapni.
– Sokan kevesebből élnek, nekünk ki segített? Van, aki most oda kiköltözött, hogy ő is kapjon lakást. Különben meg, ha a sajátjuk, miért nem tartják rendben? Ők tehetnek róla, hogy idáig jutottak. Amíg „parasztoké“ volt, rendben tartották. Amúgy a többi cigány is fel van háborodva – sorolja az asszony.
A vasúti sínpárokon átjutva felnőttek és kisgyerekek csoportja álldogál. Beszédesek és tanácstalanok.
– Nem voltunk ott a falugyűlésen, nem akartuk szemtől szembe hallani, de mesélték, mi történt – mondják. S azt is: fáj az embereknek, hogy rajtuk segíteni akarnak.
Csonka József, az egyik lakó a vasúton dolgozik. Azt mondta: örültek a nyertes pályázatnak, de mára elillant a jókedvük. Azt remélték, ha már a sajátjukból elmennek, még az unokáik is a kapottban lakhatnak, de erre nincs garancia. Nem kaptak egyértelmű tájékoztatást a lakbérről sem. Talán csütörtökön, ha megérkezik a mentor.
– Az emberek nem szeretnék, hogy a szomszédjukba roma kerüljön – vette át a szót Orsós Tünde. Aztán egy idősebb asszony odaszólt neki: – Ki ne menjetek a sajátotokéból! Mi lesz, ha nem tudtok fizetni lakbért a 28 ezer forintos segélyből?
Csonka József szerint a támadások kereszttüzébe kerültek, pedig azelőtt sose volt ilyen probléma, romák és nem romák békességben éltek egymással. Most fujjogatnak, pedig a cigányok is emberek. (Kuruc.info: haha) – Miért nem a békesség a fontos? – kérdi a fiatalember.
Felvetjük: igaz-e a kocsmázás? A jelenlevők úgy reagálnak: ezt az irigység miatt találták ki néhányan. (Kuruc.info: na persze, a szentéletű cigányok. Higgyük is el.)
A másik ház előtt két asszony csalamádénak valót szel télire. Előkerül Orsós Imre is, a családfő. 35 évig a vasúton dolgozott, a nyugdíjából élnek. – Ezeket a fákat én ültettem – mutatott körbe a férfi. – A májusi cseresznyétől folyamatosan terem gyümölcs. Több mint két hold földem van. Adjam oda egy zsebkendőnyi kertért, és még bérletet is fizessek? Ha meg nem tudok fizetni, mehetek hajléktalannak a bokor mellé? Megvenni nem tudom az új házat, nem adnának hitelt. Ez a sajátom. Téglából épült, van istálló és tyúkól is. Egy felújítással helyre lehetne pofozni, új tető, csatorna kellene, adnának inkább ahhoz segítséget. Megutáltattak minket a faluban. „Mi van, büdös cigány, vesznek neked házat?”, kérdezték tőlem. Mire én: nem kértem, nekem van házam. Eddig nem volt itt ellentét. Elfogadtuk: szegénynek születtünk, szegénységben élünk, szegényen halunk meg.
Az előzménycikk:
Balhés falugyűlés: a kocsmában maradtak az érintettek
Keddre csillapodtak ugyan az indulatok, és többen belátták: téves információk alapján hőzöngtek, ám hétfőn este meglehetősen viharosra sikeredett a falugyűlés Zákányban.
Az önkormányzat szegregált lakókörnyezet felszámolására ötvenmillió forintot nyert pályázaton. A vasút mellett, 12 sínpáron átgyalogolva lehet megközelíteni a négylakásos komplexumot, az ott élők áttelepítése a cél. A lakásokat felszámolnák, a telek az önkormányzaté lenne. A lakók számára a faluban vennének házakat, amelyek a továbbiakban az önkormányzat szociális bérlakásai lennének, a benne élők bérleti díjat fizetnének. Egy-egy lakásra 3, 5-4 millió forint jut.
Somogyban ez az egyetlen hasonló elnyert pályázat. A program levezénylésére összeállna egy menedzsment, az ő dolguk lenne a lakók utógondozása is. Minderről a falugyűlésen adott tájékoztatást Tóth Judit polgármester. Azt mondta: aki nem járt az említett lakásoknál, el sem tudja képzelni a környezetet.
– Ezek az emberek köztünk élnek, gyerekeik itt járnak iskolába – mondta Tóth Judit. Ha a házaik lakhatatlanná válnak, vagy bármi történik, az önkormányzat köteles gondoskodni a lakókról. Most az állam adja a szükséges pénzt, s ha nekünk nem kell, más településé lesz. Bízunk abban, hogy aki lakáshoz jut, az megbecsüli.
A polgármester utolsó mondatainál nevetés harsant, aztán Horváth György azt mondta: az ott élők tehetnek róla, hogy eddig jutottak. A férfi szerint a pályázat beadása előtt a lakossággal kellett volna egyeztetni, s ez a testület egyébként sem alkalmas a vezetésre.
Szabó Attila azt firtatta: miért nem jöttek el az érintettek? Egy nő erre azt felelte: ott ültek a kocsma lépcsőjén, amikor mások jöttek a falugyűlésre.
– 25 évig kellett spórolnom, hogy legyen házam – vetette közbe egy férfi. A pályázatot vissza lehet adni, ahonnan jött? – kérdezte.
A mintegy 100-150 fős hallgatóságból felszólalók többek között azt mondták még: sok ember van a faluban, aki kevesebből él, mint az érintettek, mégsem kapnak lakást. Előbb munkahelyet kéne teremteni, hogy dolgozzanak valahol, s egyáltalán, ki garantálja, hogy a kapott házukat rendben tartják? A helyi Megoldás Alapítvány szociális programjára utalva elhangzott: akik vető krumplit kaptak, inkább megették, a gyümölcsfáikat meg hagyták elszáradni, pedig ezt is az adófizetők pénzéből adja az állam.
– Ezek a lakók vannak diszkriminálva – mutatott a hallgatóságra egy ember.
Horváth György felvetette: népszavazást kezdeményez, ha a projektet meg akarja valósítani az önkormányzat.
– Az ötvenmillió forint rendelkezésünkre áll, ha nem használjuk fel, a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével kell visszafizetnünk – reagált a polgármester. (Kuruc.info: akkor kellett volna gondolkodni, amikor igényeltétek, nagyeszű...)
Máthé István képviselő kijelentette: ha ilyen nagy az ellenállás, újra kell tárgyalni a programról. Ha pedig az elutasítás mellett döntenek, javasolni fogja, hogy a kamatos kamatot a képviselők a tiszteletdíjukból adják össze.
Jankó Szabolcs alpolgármester kifejtette: nem véletlen, hogy ez a projekt 2010 májusában ér véget... A hallgatóság felé kilátásba helyezte, hogy Zákány az országos médiumok figyelmének középpontjába kerülhet, amikor kamerák előtt kell vállalni a véleményeket.
Amikor a résztvevők közül néhányan a faluvezetés munkáját kifogásolták, Tóth Judit azt mondta: felajánlja lemondását, ha úgy gondolják, nem jól végzi a dolgát. Hozzátette: Zákány szinte az egyetlen a környéken, amely hitel nélkül működik, és polgármestersége idején számos fejlesztés megvalósult.
– Tudom, a társadalmi elégedetlenség hangja ez – tette hozzá a polgármester.
László Piroska jegyzőtől megtudtuk: a település első embere hivatalosan nem nyújtotta be a lemondását. A képviselők újra tárgyalnak a témáról.
